Az orosz-ukrán, illetve a közel-keleti háborúk árnyékában egy újabb, valójában maradéktalanul sosem megoldott konfliktus kezd újjáéledni: az Észak- és Dél-Korea közötti válság. Phenjan és Szöul között napról napra válik mind feszültebbé az utóbbi években amúgy is fagyossá vált viszony. Észak-Korea végleg meg akar szakítani minden összeköttetést Dél-Koreával. Szöuli közlések és videofelvételek szerint a kommunista rezsim sorban robbantja fel a határ közelében lévő utakat és vasútvonalakat. A dél-koreai hadsereg válaszul kedden figyelmeztető lövéseket adott le.
A phenjani vezetés a múlt hétvégén azzal vádolta meg a délieket, hogy többször is Észak-Korea elleni röplapokat szállító drónokat küldtek az országba. Az észak-koreai állami média szerint ezek után megerősítették a légvédelmi megfigyelőállásokat.
A legújabb feszültség előzménytelen, igen komoly irányváltás Észak-Korea külpolitikájában. Kim Dzsongun, a kommunista állam vezetője 13 éve tartó országlása óta a legfontosabb változást kezdeményezte: deklarálta, hogy hazája többé nem akar egyesülni Dél-Koreával. A déli szomszéd mostantól az új „főellenség”. Ezzel elhatárolódik elődei, nagyapja, Kim Irszen és apja, Kim Dzsongil politikájától. Elnökségük idején mindketten a két koreai állam egyesítéséről álmodtak.
Kim már januárban utasította a Legfelsőbb Népi Gyűlésnek nevezett parlamentet, hogy a következő ülésszakra készítse elő az alkotmány módosítását, és törölje az újraegyesítésre vonatkozó szövegrészeket és határozza meg Észak-Korea határait. Múlt szerdán ugyan a parlament ülése után a KCNA hírügynökség nem számolt be az alkotmány átírásáról, vagyis nem született meg a végleges döntés, de az észak-koreai hadsereg bejelentette, elvágja az összes Dél-Koreába vezető utat és vasútvonalat. A halasztás nem jelenti azt, hogy törlik az újraegyesítésre való törekvés felmondását, inkább arról van szó, hogy az észak-koreai parlament valószínűleg csak az amerikai elnökválasztás után módosítja az alkotmányt, hogy nagyobb nemzetközi figyelmet kapjon.
Észak-Korea felrobbantotta a Dél-Koreával összekötő utakat, Dél-Korea figyelmeztető lövésekkel válaszoltA koreai háború 1953-as befejezése óta a két Korea célja az egyesülés. Ezt azonban mindkét fél másként képzeli el: Phenjan Észak-Korea, Szöul pedig Dél-Korea teljes fennhatóságát akarja megvalósítani a Koreai-félszigeten. A hidegháború után lassú enyhülés ment végbe a két szomszéd viszonyában, amiben szerepe volt a Szovjetunió felbomlásának, s annak, hogy Észak-Korea ennek nyomán súlyos gazdasági válságba sodródott, éhínség pusztított az országban. A két állam az 1991 decemberében folytatott tárgyalásokon megállapodásra jutott a megbékélésről, egymás meg nem támadásáról, a további együttműködésről. Mindkét fél elismerte „nem hagyományos” államközi kapcsolat, deklarálták, hogy ez „az újraegyesítés folyamatából eredő különleges kapcsolat”. (Ne feledjük, az 1953-ban véget ért koreai háborút csak tűzszünet követte, békeszerződés nem.)
Kilenc évvel később Kim Dzsongil észak-koreai vezető és Kim Dedzsong dél-koreai elnök Phenjanban találkozott egymással. Közös nyilatkozatban javasolták Észak- és Dél-Korea konföderációját, amelyben országaik politikai rendszere kezdetben érintetlenül maradna. Mindkét fél az „egy ország, két rendszer” modelljét vázolta fel. Észak-Korea a Phenjan déli részén felállított Egyesülés boltívével igyekezett igazolni, milyen nagy reményeket fűz a további közeledéshez: a 30 méter magas és mintegy 60 méter széles szobor két koreai nőt ábrázol, hagyományos koreai népviseletben. Kezükben egy táblát tartanak, amelyen az egyesült Korea térképe látható.
A közeledés folyamata megrekedt, de 2018-ban és 2019-ben ismét esély látszott az áttörésre, amikor Kim Dzsongun találkozott Mun Dzsein dél-koreai elnökkel. A megbeszélések kudarca után azonban a kapcsolatok gyorsan romlottak, és újabb jégkorszakot értek el, miután két és fél évvel ezelőtt hivatalba lépett a konzervatív dél-koreai elnök, Jun Szogjol, aki sokkal keményebb külpolitikát szorgalmazott a kommunista rezsimmel szemben.
Jun a korábbiaknál is szorosabb kapcsolatokra törekedett az Egyesült Államokkal és Japánnal. A washingtoni nyilatkozat, amelyet a dél-koreai elnök és Joe Biden amerikai elnök tavaly áprilisban írt alá, különösen feldühítette a sztálinista rezsimet. Az Egyesült Államok és Dél-Korea ugyanis arról állapodott meg, hogy nukleáris konzultációs csoportot hoznak létre egy esetleges észak-koreai atomtámadásra adandó közös válaszlépések megtervezésére és végrehajtására – emlékeztetett a Neue Zürcher Zeitung. A washingtoni nyilatkozat óta nukleáris fegyverzettel felszerelt amerikai tengeralattjárók többször lehorgonyoztak dél-koreai kikötőkben. Washington szerint erre az északiak elrettentése miatt van szükség. Phenjan viszont provokációnak tekinti az amerikai tengeralattjárók felbukkanását.
Bár Jun ragaszkodik az újraegyesítéshez, kizárólag a déliek feltételei szerint tudja elképzelni. Egyik fontos üzenete úgy hangzik, hogy a Koreai-félsziget felszabadítása a japán gyarmatosítás alól (a japánok 1910 és 1945 között szállták meg a félszigetet), mindaddig nem lesz teljes, amíg az észak-koreaiaktól megtagadják a szabadságot. Jun ezzel valójában búcsút int a 2000-es közös nyilatkozatnak és az „egy ország, két rendszer” modellnek. Kim számára ez elfogadhatatlan, ha ugyanis megvalósulnának a dél-koreai elnök elképzelései, az rezsimje végét jelentené.
Egy nyugati forrás szerint tízezer észak-koreai katona utazott Oroszországba, van, aki már beszállt a harcba az ukránok ellenKim keményen reagált: tavaly decemberben az állampárt, a Koreai Munkapárt plenáris ülésén kijelentette, az újraegyesítést nem lehet megvalósítani a dél-koreai hatóságokkal, azok ugyanis „az újraegyesítést a liberális demokrácia keretében történő beolvasztással” akarják elérni. Ez éles ellentétben áll az egy nemzeten és egy államon alapuló, két rendszerű újraegyesítés észak-koreai irányvonalával, hangoztatta. A következő hónapban rendelte el az újraegyesítésre emlékeztető kifejezések törlését az alkotmányból.
Egyes feltételezések szerint Kim kész tények elé akarja állítani Dél-Koreát és véget akar vetni az újraegyesítésről szóló további vitáknak a dél-koreai elnök álláspontja miatt. Más feltételezés szerint az észak-koreai vezető felmérte: sosem valósulhat meg úgy a Koreai-félsziget egysége, ahogyan azt ő szeretné. Észak-Korea ugyanis nyomorban tengődő ország, gazdaságilag jelentéktelen, erőtlen szereplő Dél-Koreához képest. Dél-Korea szinte minden területen Észak-Korea előtt jár, s bár nem rendelkezik akkora hadsereggel, mint a phenjani rezsim, hadereje jóval ütőképesebb a nyugati és a nemzetközileg is jó hírnek örvendő dél-koreai gyártású fegyverarzenáljának köszönhetően.
