A júniusi EP-választás előtt az Európai Unióban nőtt a szándékos hírhamisítás, a külföldi beavatkozási kísérletek és a kíbertámadások száma, de egyik manőver sem volt olyan horderejű, hogy képes lett volna jelentős zavart okozni. Erről beszélt Vera Jourová európai bizottsági alelnök újságírók egy csoportjának, köztük a Népszava tudósítójának, bemutatva a tagállamok, a politikai pártok, a civil társadalom, az online platformok és az uniós intézmények által szolgáltatott adatokra épülő gyorselemzést. A politikus kedden ismertette a vizsgálat eredményeit a 27 EU ország Európai-ügyi miniszterének luxemburgi ülésén is.
A beszámoló szerint a dezinformációs kampányok legfőbb célja az volt, hogy csökkentsék a választások korrekt lebonyolításába vetett bizalmat, és aláássák az eredmények hitelességét. Emellett előkerültek olyan hamis állítások, miszerint az ukrajnai háború ki fog terjedni a világ több térségére, az ukrán elnök gyerekekkel kereskedik, a migránsok pedig hatalomátvételre készülnek Európában.
Az online platformokon az Európai Unióról terjesztett álhírek aránya 2023. májusa és 2024. márciusa között 4-8 százalék volt, míg 2024. májusában, közvetlenül a szavazás előtt 15 százalékra ugrott. Az Európai Tényellenőrző Hálózat egyik elemzése kimutatta, hogy a Facebookon, a Tiktokon, a Youtube-on és más hasonló óriás platformokon a dezinformációként azonosított posztoknak csak kevesebb mint a felét törölték vagy igazították helyre.
A külföldi beavatkozás példája volt, amikor a Kremlhez kötődő csoportok áprilisban és májusban feltörték a cseh és a lengyel hírügynökség honlapjait, hamis médiaoldalakat működtettek és túlterheléses támadást indítottak online szereplők ellen.
Jourová szerint külföldi és belföldi szereplők a mesterséges intelligenciát is bevetették a kampányban, amelyben nem annyira az erősen manipulatív „deepfake” megjelenítések okoztak problémát, mint inkább az olyan hamisítványok, amelyek a szövegkörnyezetükből kiragadott feliratokat kombináltak politikusok vagy események fotóival.
A választási időszakban a kíbertérben elkövetett kisebb incidenseket is regisztráltak, főként orosz és oroszbarát hacker csoportok részéről. Ezek leginkább Lengyelországot, Írországot és Romániát vették célba.
A bizottsági alelnök szerint az Európai Uniónak szigorúan számon kell kérnie a digitális szabályai érvényesítését, hogy a jövőben elkerülje vagy csökkentse az információs beavatkozásokat és manipulációkat. A demokratikus társadalom ellenálló képességének erősítése érdekében mindenütt támogatni kell a független médiát – húzta alá Vera Jourová.
