„A Közgyűlést követő munkanapon a Főjegyző jogértelmezés kapcsán fordult a kormányhivatal felettes szervéhez, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz. Az írásbeli egyeztetés még folyamatban van a minisztériummal” – válaszolta rendkívül szűkszavúan a Népszava késlekedést firtató kérdésére a főpolgármesteri hivatal. További részleteket, például, hogy miért is van erre szükség, pontosan miről kell egyeztetni a tárcával, nem osztottak meg velünk. Ahogy arra a kérdésünkre sem kaptunk választ, hogy a kormányhivatal állásfoglalásának hiányában is napirendre tűzik-e az szmsz módosítását célzó előterjesztést a következő ülésen.
Az szmsz módosítása nem üres formalitás, hiszen alapvetően ez a szabályzat határozza meg a testület működési rendjét, szabja meg a főpolgármester, a közgyűlés, a bizottságok és a képviselők jogköreit, jelöli ki mozgásterüket, vagyis egyfajta kötött táncrendként szolgál az elkövetkező öt évre.
Ahogy arról korábban beszámoltunk a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén kötelező napirendi pontként tárgyalta az szmsz módosítását célzó előterjesztést.
Az új ellenzék pártjai – a Tisza és a Vitézy Dávid formálta Podmaniczky Mozgalom – már jó előre jelezték, hogy jócskán átírnák az előző közgyűlés által kialakított rendet.
Nem is tagadták, hogy elsősorban az előző ciklusban – eredetileg a járvány, majd a háborús vészhelyzet okán – kibővített főpolgármesteri jogkörök erőteljes megnyirbálása a cél.
Karácsony Gergely azt hangoztatta, hogy nyitott a jelenlegi közgyűlési erőviszonyokat jobban tükröző új működési modell kialakítására, de nem engedi „gyámság alá helyezni a városvezetést”. Összesen 19 jogkörről lett volna hajlandó lemondani, illetve átadni a közgyűlésnek és bizottságoknak, de a fővárosi tulajdonú cégvezetők kiválasztásához, munkájuk értékeléséhez ragaszkodott, mondván az ő felelőssége a város működtetése. Nem engedett abból sem, hogy joga legyen két közgyűlés között közgyűlési hozzájárulása nélkül is döntéseket hozni. S maga akarja kiválasztani a helyetteseit is.
A napirend tárgyalásakor heves vita bontakozott ki.
A Tisza Párt, a Vitézy-féle mozgalom és az ügyben hozzájuk csatlakozó Fidesz gyakorlatilag felforgatta volna az egész szabályzatot. A Tisza egymaga 100 módosítót nyújtott be,
de a többiek is jócskán megsorozták változtatási javaslatokkal a városvezetést. A vitában azt is Karácsony szemére vetették, hogy a beadott indítványok között saját ízlése szerint szemezgetett, így a közgyűlés eleve csak azokról szavazhat, ami átment a főpolgármesteri szűrőn. A Tisza javaslatai közül például kevesebb mint a harmada került be, amit igen sérelmeztek. A Fidesz pedig az összes módosítóról szavaztatni akart.
Az egyre parttalanabbá váló vitában végül Vitézy Dávid vetette fel, hogy napolják el a következő ülésre az szmsz kötelező felülvizsgálat és addig kérjék ki a kormányhivatal álláspontját. Javaslatát támogatta a közgyűlés. Az ügy pikantériáját az adja, hogy Sára Botond főispán maga is indult az önkormányzati választáson, de ismételten alulmaradt Józsefvárosban Pikó Andrással szemben. A fővárosi listás szavazáson viszont kormánypárti színekben bekerült a Fővárosi Közgyűlésbe, de később lemondott mandátumáról. A kormányhivatal egyébként az állásfoglalástól függetlenül is felszólítást küldhet az SZMSZ pótlására, illetve pert is indíthat, de saját hatáskörben nem módosíthatja a a fővárosi szabályzatot. Az új szmsz elfogadásáig a jelenlegi marad érvényben.
2025. január 1-től jön a BKK-rendészet, Budapest átveszi Iványi Gábor intézményeit„Mától a Fővárosi Közgyűlés működése nem törvényes” – Videó!