Elsőként a fővárosi cégeknél dolgozók védelme érdekében benyújtott előterjesztést támogatta a pénteken megalakult új Fővárosi Közgyűlés. Ennek része egy új, többéves bérmegállapodás megkötése, az önként vállalt túlóra korlátozása, valamint annak rögzítése, hogy a harmadik országból érkezők helyett hazai munkavállalók alkalmazása kívánatos. A Fidesz szerint hagyni kellene többet dolgozni azt, aki szeretne. A javaslatot mindenesetre támogatta a többség.
Következő napirendi pontként Szentkirályi Alexandra által benyújtott hajléktalan-intézkedési tervet tárgyalták, amelynek célja a közterületek „felszabadítása”, a fedél nélkül élők helyzetének felmérése. Böröcz László szerint a hajléktalanok utcai élete nagyon sok konfliktust szül.
Baranyi Krisztina szerint a cél a rendteremtés, így semmilyen formában nem tartják támogathatónak. Ezt Szentkirályi Alexandra nem is tagadta, mert olyan várost szeretne, ahol úgy lehet elsétálni egy téren, hogy nem kell eltakarnia a kislánya szemét, le lehet ülni egy padra. Mindenki számára élhetővé kell tenni ezt a várost. Karácsony Gergely ennek részeként arra tett javaslatot, hogy ennek az intézkedési tervnek az alapját a Városkutatás Kft, a Menhely Alapítvány, a Budapesti Módszertani Szociális Központ (BMSZKI), a Fővárosi Önkormányzat és a budapesti hajléktalanellátó szervezetek összefogásával, az Európai Unió finanszírozásával, nemzetközileg egységes módszertan szerint 2024. október 3. és 11. között Budapesten készülő átfogó felmérés adja, amelynek keretében a hajléktalan emberek demográfiai összetétele és egészségi állapota mellett azt is megvizsgálják, hogy a hajléktalan budapestiek hogyan látják a jelenlegi helyzetük megváltozásának a lehetőségeit, mit tudnak ők és szociális segítőik tenni a változás érdekében. A javaslatot végül ebben a formában támogatta a közgyűlés.
Csütörtöktől jövő péntekig zajlik a budapesti „hajléktalan-népszámlálás”, felmérik a fővárosban élő fedél nélküli emberek élethelyzetétArról is döntés született, hogy a fővárosi önkormányzat fenntartóként átveszi az eddig az Iványi Gábor fémjelezte Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) és az Oltalom Karitatív Egyesület által működtetett hajléktalanellátó intézményeket, amelyek idén őszre megszűnésé közeli helyzetbe kerültek. Az itt dolgozók bérét már eddig is a főváros fizette. A MET és az Oltalom Budapesten 200 + 60 (időszakos) éjjeli menedékhely férőhelyet, 114 átmeneti szállás férőhelyet és 28 családok átmeneti otthona férőhelyet tart fenn, de működtetnek két nappali melegedőt, egy jelentős adagszámmal működő népkonyhát, illetve egy utcai gondozó szolgálatot, valamint egy ápolási osztályt is. Ezek megszűnése veszélyeztetné a téli krízisidőszak szociális és életvédelmi feladatainak a megfelelő ellátását.
A Tisza Párt szerint Karácsony Gergely nem nyitott a heves vitákraPodmaniczky Mozgalom néven dolgozik majd Vitézy Dávid és az LMP csapata a most megalakult új Fővárosi KözgyűlésbenA Fidesz úgy vélte, hogy ez a probléma „további maszatolása” és az előkészítést sem tartották jónak. A Tisza Párt a főváros korlátozott erőforrásaira tekintettel azt kérte, hogy a támogatás korlátozott időre, 6 hónapos időtartamra szóljon és a következő képviselő-testületi ülésre készüljön a program fenntartásának és folytatásának költségvonzatait, valamint a működést biztosító forrásokat bemutató előterjesztés. A Fidesz a MET-nek és az Oltalomnak átadott támogatás hatékony felhasználásáról szeretett volna megbizonyosodni. Baranyi Krisztina viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy összes fővárosi hajléktalanellátó intézmény négy kerületben működik, ezek stabil fenntarthatósága elemi érdeke az érintett kerületi önkormányzatoknak, hiszen az ellátás nélkül maradók tömegesen ezekben a kerületekben jelennének meg. A Tisza javaslatát a közgyűlés nem támogatta. A Fidesz javaslatai közül viszont megszavazták azt, amely szerint főváros saját hatáskörben gondoskodjon a MET és az Oltalom által működtetett szolgáltatórendszer teljes átvételéről.
Minimum nem lesz, csak javaslat az átláthatóságról
A következő vita az átlátható működésről szól. Kovács Gergely a frissen hivatalba lépő hegyvidéki polgármester arra tett javaslatot, hogy a Fővárosi Önkormányzat a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az Átlátszó által 2019-ben kidolgozott, Ez a Minimum! elnevezésű átláthatósági és antikorrupciós intézkedési csomagnak legalább 90 százalékát egy éven belül valósítsák meg, ennek érdekében intézkedési terv készül. A Tisza Párt az egészet átíró módosítást kezdeményezett, de hozzászólásukban hangsúlyozták, hogy a cél a korrupció megszüntetése és a működés hatékonyságának javítása.
Vitézy látványpékségnek nyilvánította a főváros átláthatóságáról szóló korábbi intézkedéseket, szerinte az elmúlt kilenc évben nem volt ebben előrelépés. A kétfarkúak indítványát azért nem tartotta elfogadhatónak, mert a Városházával összefont civil szervezetekre bíznák a munkát, a főpolgármester jogi tanácsadója, Tordai Csaba végezné független, átláthatósági ellenőrzést, szerinte nem lenne helyénvaló. A Podmaniczky Mozgalom az előterjesztés visszavonását kérte, mondván ilyen átláthatósági programról már öt éve döntött a főváros, elég lenne azt betartani. A Fidesz ugyan üdvözli az antikorrupciós intézkedéseket, de kizártnak tartják, hogy külföldről finanszírozott álcivil szervezetek dirigáljanak nekik. A Soros-féle szervezetek milyen alapon lehetnének mércék. A projekt oldala sem átlátható szerintük. Felemlegették a Lánchíd-beruházást is, amelyet több szervezet is vizsgál. Döme Zsuzsanna a Fidesz felvetésére azt válaszolta, hogy nagyon várja az Állami Számvevőszéknek a a Fidesz párt gazdálkodására vonatkozó vizsgálatát. A Fővárosi Közgyűlés végül úgy döntött, hogy a főváros nem csatlakozik az Ez a Minimum programhoz, de felhívja a főpolgármestert, hogy az antikorrupciós civil szervezetek és szakértők bevonásával dolgozzon ki egy fővárosi gazdasági társaságaira és a költségvetési intézményeire kiterjedő hatályú átláthatósági rendelet tervezetet és intézkedési tervet.
A kétfarkúak felülvizsgáltatták volna a fővárosi közösségi költségvetés 2020 és 2024 közötti gyakorlatát, különös figyelemmel a meghiúsult vagy késedelmesen megvalósított projektekre, illetve a megvalósult ötletekkel való lakossági elégedettség felmérésére. Vitézy kibővítenék az ellenőrzést egy tartalmi felülvizsgálattal és azt javasolták, hogy a projektek kiválasztásánál részesítsék előnyben a külső kerületieket. A közgyűlés végül a Fidesz és a Podmaniczky Mozgalom – eredeti előterjesztést némiképpen felülíró módosítóival – együtt fogadta el az indítványt.
Állatvédelmi központot is létrehoznak
Korszerű állatvédelmi központ létrehozását szorgalmazza Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt fővárosi frakcióvezetője, aki ritka kivételként kerületi polgármester is. (A fideszes Pokorni Zoltánt váltotta a XII. kerületben.) Javaslatában felhívja figyelmet, hogy Budapesten jelenleg a kerületi önkormányzatok és civil szervezetek működtetnek állatmenhelyeket, de ez nem pótolja a fővárosi szinten hiányzó állatvédelmi közszolgáltatásokat. Az új központhoz szükséges többletforrásokat a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány működési támogatásának csökkentésével teremtené elő, mondván az alapítvány „az utóbbi években leginkább csak a korábbi városvezető koalíció egyik pártja kádereinek” foglalkoztatója volt. Ebből azután heves vita keletkezett az alapítvány működéséről. A Fidesz és Vitézy Dávid javaslatára végül a Budapest Brandtől vonják el a központ létrehozásához szükséges pénzt.
Módosítókkal, de megszavazták a Fidesz-frakcióvezető Szentkirályi Alexandra által jegyzett két indítványt is a közterületi kukák visszahelyezéséről, a közterület-felügyelők számának növeléséről és a rendőrséggel közös járőrözés sűrítéséről.
Döntött a közgyűlés a BKK-rendészet felállításáról is. Az erre vonatkozó javaslatot Vitézy nyújtotta be immáron fővárosi képviselőként. A rendészet létrehozása programjának hangsúlyos eleme volt, amely a kampány idején heves ellenérzéseket váltott ki a városvezetésből és civil szervezetekből is, mondván ez ismét a hajlék nélküliek kriminalizálását erősíti. Vitézyt azonban ez nem tántorította el attól, hogy már az alakuló ülésre előrukkoljon a javaslattal, amelyet Karácsony most már lényegében támogathatónak tartott. Mint az előterjesztésben olvasható: a budapesti közösségi közlekedést jogszerűen, az utazási feltételeket betartva igénybe vevők jogos igényeire tekintettel hozzák létre a BKK-rendészetet, a biztonságos használat érdekében. Az új szervezet a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságon (FÖRI) belül, a BKK Zrt-vel együttműködésével, a hajléktalanellátók bevonásával jön létre. A 24 órás 365 napos készenléti szolgálatot a közterület-felügyelet létszámbővítésével biztosítják. A rendészet 2025. január 1-jén kezdheti meg a működését.
A későbbiekben vizsgálják a járművezetőktől és utasoktól érkező bejelentéseket feldolgozó diszpécserszolgálat létrehozásának, valamint a BKK BudapestGO applikáció és telefonos ügyfélszolgálat fejlesztésének, a közösségi közlekedési eszköz bekamerázásának, illetve a BKK-rendészek testkamerával ellátásának lehetőségét is.
A Fidesz azonban hiányolta a költségvetési alátámasztást és mielőtt bevezetnék, inkább elemeznék a közterületi helyzetet. Szentkirályi előterjesztésekor nem volt kérdés, hogy miből lesz rá pénz.
Vihar nélkül ment a pozícióosztás
Felemás eredményre jutottak személyügyekben a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén. A tervezett négy tanácsnok helyett csak egyben sikerült megállapodniuk a képviselőknek. Esélyegyenlőségért és az akadálymentesítésért felelős tanácsnokká Bovier Györgyöt, a Tisza Párt képviselőjét választották. Nem sikerült viszont dűlőre jutniuk az átláthatóságért, kultúráért és részvételiségért és klímavédelemért felelős tanácsnokok személyét illetően. erre az október végi ülésen visszatérnek.
A bizottsági helyeket viszont a hét eleji rapid pártközi egyeztetés után különösebb vihar nélkül szétosztották. A mai ülésen elfogadott lista szerint a következőképpen állnak össze a fővárosi szakbizottságok:
Emberi Erőforrások Bizottsága
Elnök: Keszthelyi Dorottya (Párbeszéd)
Alelnök: Szilágyi Anna (Podmaniczky Mozgalom)
Képviselői tagok: Barna Judit (Tisza), Döme Zsuzsanna (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) Gémes Szilvia (Tisza), Szepesfalvy Anna (Fidesz)
Külső, nem választott képviselő bizottsági tagok: Nagy Ervin, György Bence, Balog Géza, Surányi Judit, Lénárd László
Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság
Elnök: Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom)
Alelnök: Barna Judit (Tisza)
Képviselők: Balogh Balázs (Tisza), Barabás Richárd (Párbeszéd), Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz), Tüttő Kata (MSZP)
Külső tagok: Biczók Péter, Andreszkij Tamás, Papp Tibor, Németh Ágnes, Deschelák Károly Ferenc
Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság
Elnök: Baranyi Krisztina (független)
Alelnök: Porcher Áron Somerville (Tisza)
Képviselők: Varga Zsoltné Szalai Piroska (Fidesz) Gál József (Podmaniczky Mozgalom), Szécsényi Dániel (Fidesz), Szaniszló Sándor (DK)
Külső tagok: Kaltenecker Dániel, Havas Márton, Vas Imre, Várady Zoltán, Elekes Tamás
Tulajdonosi Bizottság
Elnök: Orbán Árpád (Tisza)
Alelnök: Béres András (Párbeszéd)
Képviselő: Bujdosó Andrea (Tisza), Kovács Gergely (MKKP), Radics Béla (Fidesz), Déri Tibor (DK)
Külső tagok: Galambos Péter, Hutiray Borbála, Mezey István,Vörös Tamás, Lukoczki Károly
