Az első háromnegyed év során, az előző év hasonló időszakához képest, 0,4 százalékkal kevesebb, 2,92 milliárd liter üzemanyag fogyott a nagy kútláncok egységein – derül ki a főbb hazai olajcégeket képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) honlapján nemrég frissített információkból. Felmérésünk szerint az adat, a 2022-es, árstopos év kiugró, valamint 2019 és 2023 valamivel magasabb szintje után, minden idők negyedik legmagasabbja.
Az alap-gázolajtípusból 1,61 milliárd litert értékesítettek, ami 2,6 százalékos csökkenés. Prémiumtermékből viszont 17,6 százalékkal többet, 147 millió litert vásároltak a közlekedők. Így dízelből összesen 1,76 milliárd liter kelt el, ami 1,2 százalékos visszaesés. 95-ösből az első kilenc hónap során 955 millió litert adtak el, ami 1,6 százalékos mérséklődés. A kiemelt minőségű márkákból viszont 14 százalékkal nagyobb mennyiséget, 207 millió köbmétert igényeltek a vevők. A kettő így együtt 1,16 milliárd litert és 0,8 százalékos növekedést ad ki.
Lapunk számításai szerint a harmadik negyedév során 626 millió liter gázolajat értékesítettek, ami 1 százalékos visszaesés, a 420 millió liter benzin viszont 3 százalékos bővülés.
Az adatokból elsősorban a gazdaság felpörgésének elmaradására következtetett megkeresésünkre Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára. Az elsősorban a szállítmányozók által használt dízel esetében ugyanis a csökkenés jellemző. Az elsősorban a lakosság pénzügyi helyzetét jelző benzin esetében kisebb a visszaesés, illetve bizonyos összefüggésben emelkedés is tapasztalható. Ezt a főtitkár többek között a közepesnek mondható, de legalábbis a korábbiaknál alacsonyabb árszinttel magyarázta.
A benzin piacán folytatódott a prémiumtermékek térhódítása. Ebből a szakember azt a következtetést vonta le, hogy a 2022-es, az akkori üzemanyagárstopnak betudható igényzuhanás után a régebbi autómárkák tulajdonosai a nem kiugró árak miatt ismét visszaszoknak az alacsonyabb bioetanol-tartalmú és így motorkímélőbb fajtákra. A dízel esetében az emelkedést a kedvezőbb menettulajdonságokkal és a tél közeledtével magyarázta.
Arra a kérdésünkre, hogy miként befolyásolhatta az igényeket a hazai tarifákra nehezedő kormányzati nyomás, Grád Ottó úgy vélekedett: bár a hazai díjak havi átlaga a KSH felmérésének tanúsága szerint kétségkívül a környező államok hasonló adata alá került, a keresletet inkább az árak tényleges szintje mozgathatja. Azt pedig elsősorban a nyersolaj és a dollár forintárfolyama alakítja. Előbbi most, az Izraellel kapcsolatos feszültségek ellenére, viszonylag olcsó, amit már a viszonylag kedvező katonai hírek is nyugtatnak. A főtitkár szerint így most a hazai kúttarifákra inkább a dollár árfolyama hat. Ennek nyomán a szakember hangot adott abbéli reményének, hogy ha a forint erősödésnek indul, a hazai díjak ismét a 600 forintos lélektani határ alá kerülhetnek. Grád Ottó kiemelte, hogy a jelenlegi kútárak teljes mértékben piaci alapúak, amelyek híven tükrözik a kereslet-kínálati viszonyokat.
Az elmúlt fél év során, a kormánytagok közül, elsősorban Nagy Márton nemzetgazdasági tárcavezető, arra az esetre, ha a hazai átlagtarifa nem csökken a környező államok szintje alá, a „kereskedőket” nem pontosított beavatkozással fenyegette. Ezután a belföldi szint, legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal módszertana alapján, kétségkívül a szomszédoké alá apadt. A miniszter a folyamattól forgalomemelkedést is remélt, ami viszont a jelek szerint még várat magára.
