Kasszandrát, a görög mitológia tragikus sorsú jósnőjét csúnyán megleckéztette Apollón. A művészetek istene odaadása jeléül látnoki képességgel ruházta fel az Olümposzt is ámulatba ejtő trójai szépséget, aki ennek ellenére visszautasította a szerelmét. Apollón kegyetlen büntetést rótt ki a csalfa jósnőre. A jövendölésben utolérhetetlen lett, de soha senki nem hitt a szavának. Se Trója védői, akiket rászedett és lemészárolt az akháj sereg, se Agamemnón, akivel együtt a jósnő és gyerekeik élete is bevégeztetett.
A Cassandra Program Holnapután elnevezésű hírlevelét olvasni nem kis szorongással jár, de a hírcsokor nem is ígér önfeledt derűt. Legutóbbi kiadásában a „rendszerszintű összeomlás” köré szerveződik az összeállítás. A kollapszológia kibontakozóban lévő tudományágának fogalmát akként határozza meg, miszerint az összeomlás az a folyamat, amelynek végén az alapvető szükségleteket (víz, élelmiszer, lakhatás, ruházat, energia stb.) a lakosság többsége számára már nem lehet észszerű költséggel biztosítani a törvényes felügyelet alatt álló szolgáltatásokon keresztül. Valójában, fogalmaznak, sohasem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy az összeomlás világszinten megtörtént-e, vagy sem, ám azt, hogy minket, a családunkat, az otthonunkat érintette-e, tudni fogjuk.Volt egy ilyen megérzésünk…
Aki kőkorszaki
A Cassandra Programnak küldetése van: szervezeteket, közösségeket, magánszemélyeket kívánnak felkészíteni a számtalan tényező együttes hatásának eredményeként várható lényeges életkörülmény-változásra. És szorgalmazzák, hogy az élhető élet fenntartása érdekében a legjobb tudásunk és szándékaink szerint kell alkalmazkodnunk az új feltételekhez. A Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató nevével fémjelzett program szerint a többség számára az összeomlás gondolata nem vagy csak nehezen befogadható, így türelemre van szükség a vegyes reakciókkal szemben. Előfordulhat, hogy a témában való elmélyülés hatással lehet az ember kedélyállapotára, a szorongás és a depresszió gyakori reakció az összeomlás lehetőségének vizsgálatakor, írja a szerző. Ugyanitt szakember felkeresését is javasolja, ha szükségét érzi valaki. És ha már pszichológus: Stumpf-Biró 2018-ban, Írországból való hazaköltözése után ismerkedett meg Jem Bendell angol professzorral, a mélyalkalmazkodási mozgalom elindítójával, akinek a válságfolyamatokról írt és nagy viharokat kavart tanulmánya sokakat juttatott pszichológushoz. De valahol talán érdemes elkezdeni megérezni a félelmet is, hogy ne kelljen megijedni a végén. A kutatóra egyébként felszabadítóan hatottak Bendell gondolatai, mert úgy érezte, nincs egyedül a hasonló meglátásaival.
A szorongás és a depresszió a legkevesebb, amit az elmúlt bő másfél évtized felmutatott: a H1N1-világjárványtól a globális pénzügyi válságon és az Európa békéjét ostromló orosz agresszión át a migrációs válságig, a Covid-pandémiáig és a Közel-Kelet kiterjedt háborúval fenyegető kríziséig számos történés borzolta a kedélyeket.
A válságláncolat következtében magától értetődően jelenik meg a szorongás, amelyet a legkevésbé sem csökkentenek az Európát és benne Magyarországot tépázó hatások.
