1956;Schmidt Mária;Terror Háza Múzeum;

Schmidt Mária

- Schmidt Mária felmondta a kommunista propagandát, szerinte a Nyugat harcra buzdította, aztán magára hagyta a magyarokat 1956-ban

Az Európai Unió tisztségviselői hazug párhuzamot vonnak 1956 és az orosz-ukrán háború között.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentősége és üzenete az a feltétlen szabadságvágy, amely nem ismer gátat és nem tűr akadályokat - jelentette ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója pénteken, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (Pofosz) budapesti megemlékezésén. 

Schmidt Mária szerint – írja az MTI – 1956 újra megerősítette, hogy a magyar emberek nem tudnak szabadság nélkül élni. A magyarok mindig fellázadtak azok ellen, akik szolgaságba akarták taszítani őket, mert szabadság és a vele együtt járó függetlenség nélkül nem tudnak létezni. Ezért lázadtak és harcoltak annyiszor: soha nem az anyagiakért, a magasabb életszínvonalért, nem is azért, hogy megtűrjék vagy hogy elfogadják őket, hanem a szabadsághoz és az önrendelkezéshez való jogért. Ezért a mi harcaink szabadságharcok - magyarázta. 

Meghúzta a vészcsengőt, mondván, érdemes gyanút fogni, amikor a baloldal vagy liberális politikusok, közszereplők, újságírók 1956 emléke és becsülete miatt aggódnak, mivel a „magyar baloldal soha nem érezte a magáénak 1956-ot (...) aggódásuk ezért a báránybőrbe bújt farkas aggodalma amiatt, hogy vajon be tudja-e csempészni a lábát a kecskegidák házába”. Úgy véli, az ő eredetmítoszuk 1956 tagadásából sarjad, éppen ezért „nem dőlünk be nekik”. Az ő rendjük akkor zökkent helyre, amikor 1956 őszén a lehulló vörös csillagokat a forradalom és szabadságharc leverése után visszahelyezték a középületeinkre - fűzte hozzá.

Beszélt arról is, hogy  a Nyugat nem segített, csak harcra buzdított bennünket. – A magunkra hagyatottságunk mély nyomot hagyott mindannyiunkban, de az a felismerés, hogy elsősorban önmagunkban bízhatunk, meg is erősített bennünket - tette hozzá. Schmidt Mária kitért arra, hogy amikor a nyugat-európai politikusok, köztük az Európai Unió tisztségviselői hazug párhuzamot vonnak 1956 és az orosz-ukrán háború között akkor emlékeztetni kell őket arra, hogy az ő szabadságuk egy része is 1956-ból fakad. Abból a reményből, amelyet a magyar forradalmárok keltettek életre, hogy a „világkommunizmus” legyőzhető - fűzte hozzá. 

A főigazgató egy ponton biztosan nem találta el az igazságot: a Nyugat egyszer sem nem buzdította harcra a forradalmárokat 1956-ban. Mint arra Ungváry Krisztián történész felhívta a figyelmet, a Szabad Európa Rádió máig elérhető adása szerint egyszer sem hangzott el ilyen felszólítás, mint ahogy katonai segítséget sem ígértek. A „cserbenhagyó” Egyesült Államok híre eredetileg 1957-ben, az ÁVH utódszervénél született meg, és egészen 1989-ig a kommunista, aztán a szocialista propaganda szerves része volt. 

Szerinte Vitézy Dávidot nem kellene közlekedési szakembernek nevezni.