Tudományos érdeklődésű vadászok, ínyenc hasgombászok és megélhetési gyűjtögetők – nagyjából ez a gombaszedők három fő altípusa. „Az utóbbi években egyre többen járják a természetet, és ha már ott vannak, találkoznak gombákkal is, így felébred bennük a vágy a gyűjtögetésre. Ennek is köszönhető, hogy növekszik az érdeklődés a gombák iránt” – mondta lapunknak Albert László, a Magyar Mikológiai Társaság elnöke. A társaság szervezésében a Soroksári Botanikus Kertben egész hétvégén várják a gombabarátokat, lelkes amatőröket, haladó határozókat és profi szakembereket az országos gombanapokra, ahol több száz fajt lehet megtekinteni, szakkönyveket vásárolni, kvízt kitölteni, de legfőképpen beszélgetni egymással, tapasztalatokat cserélni, sztorizgatni és új ismereteket szerezni a témában. A rendezvény nyitónapján, pénteken hirdették ki, hogy 2025-ben a sárga gévagomba lesz az év gombája.
Albert László arról is beszélt, hogy nagy az igény a gombákat ábrázoló poszterekre: tavasszal készítettek két olyan képösszeállítást, amely a legfontosabb ehető gombákat mutatta be, és ezek már mind elfogytak. Ezeket szeretnék újranyomni, és terveznek egy másik posztert is, amelyik a legveszélyesebb mérgező gombákat mutatja be elrettentésül, hogy aki ránéz, felismerje: jé, ilyet ettem tegnap. Ehhez kapcsolódóan írtak ki egy fotópályázatot, amelynek szintén tegnap volt az eredményhirdetése. 68 pályázó 458 képe közül a zsűri Varju Sándor mérgező bükki pereszkéről készült fotóját ítélte a legjobbnak. Az elnök kedvencei egyébként a karakteresebb ízű gombák, a vargánya, kucsmagomba, vöröses nyálkásgomba, gyűrűs tuskógomba, és mint megtudtuk tőle, ezeket vétek pörköltre pazarolni, abban ugyanis a hagyma és a paprika elnyomja a gombák sajátos zamatát. Az igazi profik csak egy kis vajon lepirítják a gombát, pici sóval, esetleg kevéske fokhagymával fogyasztják. Ezeknek az ínyencségeknek az ára elég borsos, de függ a szezontól is. Például ha valaki a nyári aszály idején kívánta meg a rókagombát vagy a vargányát, azokat csak külföldről lehetett beszerezni, és kilónként 15 ezer forintot is elkértek értük. Régebben az a mondás járta gombászkörökben, hogy a vargánya a sertéskarajjal egyenértékű, de mára a gomba ára kilőtt, és még a legjobb időszakban sem esik 5000 forint alá.
Akik eddig nem foglalkoztak a gombákkal, de most – akár mások sikereit látva – kedvet kapnak az erdőjáráshoz és a gyűjtögetéshez, első körben érdemes a lakóhelyük közelében keresni egy vezetett gombaismereti túrát, ahol képzett szakember segítségével lehet megismerkedni a leggyakoribb fajokkal – tájékoztatott Endrődi Gergely gombaszakellenőr. Vannak jó gombahatározó könyvek is, aki kicsit is szeretne elmélyülni a témában, szerezze be ezeket. Aki pedig még komolyabban érdeklődik a gombák csodálatos világa iránt, jelentkezhet szakellenőri tanfolyamra. Ennek elvégzéséhez egészségügyi alkalmassági vizsgálattal igazolni kell többek között azt, hogy az illető nem színtévesztő, valamint hogy rendben van a szaglása – ugyanis a szag is nagyon fontos határozó, már csak ezért sem szabad fénykép alapján dönteni.
A mintegy 3000 hazai kalaposgomba-fajt természetesen nem kell megtanulni, azonban az adott termőhely leggyakoribb fajait nem árt előzetesen nézegetni képeken, elolvasni a leírásukat, hogy jó eséllyel felismerjük ezeket élőben. Ha bizonytalanok vagyunk, hogy egy gomba ehető-e, inkább hagyjuk a termőhelyen, de ha mégis leszedjük, mindenképpen a többitől elkülönítve tároljuk. Ugyanis ha csak egyetlen mérgező gomba kerül a kosarunkba, a szakellenőr az egész gyűjtést ki fogja dobatni velünk, nem kockáztathatja, hogy a mérgező gomba spórája vagy egy aprócska letört darabja beszennyezze az ehető gombákat és veszélybe sodorja az életünket. A gyűjtésre a legalkalmasabb eszköz a fonott kosár, illetve pár papírzacskó, de a nejlont felejtsük el, abban csak összefüllednek a gombák. Még egy érv szól amellett, hogy csak azokat a gombákat szedjük le, amelyeket magabiztosan felismerünk: Magyarországon 58 gombafaj védett, ezeknek a természetvédelmi értéke általában 5-10 ezer forint példányonként. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy
naponta fejenként 2 kilogramm gombát lehet gyűjteni az állami tulajdonú erdőkben, ha valaki ennél nagyobb mennyiséget szeretne szedni, ahhoz külön engedélyre van szükség a helyi erdészettől.
Természetesen minden gombásznak vannak vicces vagy érdekes sztorijai, Endrődi Gergely elmesélte, hogy még kezdő gombász korában egyszer véletlenül fehér szarvasgombát talált, ami a legértékesebb fajok egyike, ő azonban kidobta, mert büdösnek találta. Ma ez már csak azért sem fordulhatna elő, mert azóta megszigorították a szarvasgomba szedését, és csak engedéllyel van rá lehetőség.
Csakis ellenőrzés után!
A Nébih adatai alapján Magyarországon évente 100-150 gombamérgezéses eset fordul elő, ezeknek a nagy részéért a gyilkos galóca a felelős. A szakemberek arra figyelmeztetnek: ellenőrzés nélkül ne fogyasszuk el az összegyűjtött gombákat. A Nébih honlapján megtaláljuk a regisztrált szakellenőrök listáját, címmel, telefonszámmal és rendelkezésre állási időszakkal. Ezenkívül a nagyobb településeken a piacokon, vásárcsarnokokban alkalmaznak szakellenőröket a gombaszezonokban.
