„A pártok mindent megtesznek, hogy a választókat ne zavarják.” Egy bolgár tévévitában hallottam ezt – szociológusok, közvélemény-kutatók próbálták megfejteni, mi is történik országuk politikai életében. Bulgária elkerülhetetlen halad a politikai egzotikummá válás útján: 2021 óta a hetedik parlamenti választást tartják október 27-én. Az idén már volt egy a tavasszal. Akkor azért kellett szavazniuk a bolgároknak, mert szétesett az „alkukormány”. Így hívták – a koalíció szót nem mondta ki egyik partner sem – két középjobb, atlantista párt közös kormányzását. Túl éles volt közöttük azonban az ellentét. A nagyobb partner Bojko Boriszov volt sokszoros miniszterelnök GERB (Polgárok az európai Bulgáriáért) nevű pártja volt, amelyet az elemzők klientúrarendszerre, s az intézményes korrupcióra szerveződött vezérpártként jellemeztek. Boriszov rendszere ellenében, a 2021-es rendszerkritikus tüntetések farvizén, jött létre a PP (Folytatjuk a változást!) nyugatos reformpárt, amelynek élére Harvardon végzett fiatal közgazdászok álltak. Az egy évig sem tartó közös kormányzásnak vége lett, amikor a PP követelte az igazságszolgáltatás mélyreható átalakítását és a titkosszolgálatok reformjának elkezdését. A GERB vezére ezt nem engedhette meg magának.
Bojko Boriszov addigra új szövetségest nézett ki magának, a török és muzulmán kisebbséget képviselő DPSZ (Mozgalom a jogokért és a szabadságért) pártot. Ennek vezetése addigra Deljan Peevszki egy korrupt médiamágnás kezébe került. Ő amerikai és brit szankciós listákon szerepel korrupt üzletei miatt. Az elmúlt években kiderült, hogy befolyása kiterjedt a titkosszolgálatokra és az amúgy is romlottnak tartott ügyészi és bírói szervezetre. A két politikus tartós szövetségre törekedett. Ez azonban megakadt, mert a DPSZ régi gárdája, élén a pártalapító Ahmed Dogannal fellépett a párton belül teljhatalomra törő oligarcha ellen, s a török párt kettészakadt. Az október 27-i választáson már két lista verseng a törökök és muzulmánok szavazataiért.
Összesen 22 párt és kilenc pártszövetség állít jelölteket a 240 tagú nemzetgyűlésbe. A bolgár Gallup szerint kilenc pártnak van esélye arra, hogy átlépje a 4 százalékos bejutási küszöböt. A legtöbb szavazatra, az ügynökség szerint 25,7 százalékra, a GERB esélyes. A második helyen a PP áll 16,6 százalékkal, de a reformpárt mögött ott liheg a szélsőjobboldali oroszbarát Újjászületés (Vazrazsdane) párt. Bejuthat még a két török párt, a Bolgár Szocialista Párt és az ITN (Van ilyen nép!) nevű populista protesztpárt.
Az elemzők szerint a bolgár belpolitika – adott esetben a koalíciós kombinációk – a világpolitikai események függvényében alakulhatnak. Ha az amerikai választáson Donald Trump nyerne, úgy Boriszov az oroszbarát nacionalista partner mellett dönthet. A többséget elérhetik valamelyik kisebb párt, feltehetően az ITN bevonásával. Az amerikai demokraták győzelme erősebb atlantista és Ukrajna-barát szeleket jelentene. Boriszov és a PP vezetői nem zárják ki, hogy újra közös kormányt alakíthatnak. Ez esetben ennek erősebben EU-párti és atlantista jellege lesz.
Bulgária: az instabilitás maradAz oroszbarát opció mindenképpen erős Bulgáriában, ehhez az oldalhoz sorolják Rumen Radev köztársasági elnököt is. A volt repülőtábornok mindenesetre eddig sikeresen fellépett azellen, hogy Bulgária Míg-29-eket és más fegyvereket adjon át Ukrajnának. Békebarát retorikája pedig Orbán Viktoréra emlékeztet. Bulgáriában valóban erősek a ruszofil érzelmek. Ennek történelmi okai vannak, s az Oroszországhoz való feltétlen ragaszkodás a bolgár ortodox egyházban pedig szinte dogma. Az idén június 31-án a kifejezetten Moszkvához húzónak tartott Daniil vidini metropolitát, polgári nevén Atanasz Nikolovot (52) választották patriarchává. Az orosz narratíva nem csak a templomokban van jelen, de áthatja a bolgár közéletét – figyelmeztet több elemző. Az oroszok befolyásosak a politikai pártokban és az alvilágban is, intenek.
Az egymást követő bolgár választásokon a szavazói részvétel folyamatosan csökkent, egy-két év alatt alább hagyott a hit, hogy lehetségesek reformok, a kliensrendszer, az intézményes korrupció visszaszorítása. A fiatalabb nemzedék elveszítette a változáshoz fűzött reményét – intenek a szociológusok. A csendes kampányt azzal magyarázzák, hogy a pártok a törzsszavazóikat akarják megtartani, a politikusok ezért csak a híveiknek rendezett gyűléseken vesznek részt. A hetedik választás előtt nem tárnak a nyilvánosság elé programokat, nincsenek viták sem – panaszkodnak.
Az állapotokat jellemzi, hogy az ügyvivő (hivatalnok) kormány belügyminisztere Atanasz Ilkov szinte naponta tájékoztat a szavazatvásárlások elleni harcról. Pár napja 23 ember volt előzetesben, mert ilyen bűncselekménnyel gyanúsították. Van település, ahol 20-50 leva a szavazat ára, de van, ahol állítólag 500 levát ér. (Egy leva kb. 200 forint jelenleg.) A legtöbb helyen azonban tűzifát kínálnak a megbízottak azoknak, akik a szavazatuk árúba bocsátására kényszerülnek.