Még négy évvel tovább marad az Agrárminisztérium abban az exkluzív irodaházban, amit az Orbán-kormány 2018-ban saját akkori kormánybiztosa, Schmidt Mária cégétől bérelt ki – írja közérdekű adatkikéréssel megszerzett dokumentumok alapján a hvg.hu. A portál szerint a bérleti szerződést csendben – és verseny nélkül – újrakötötték, méghozzá úgy, hogy változatlan szolgáltatásért havonta 30 millióval még többet is fizetnek közpénzből.
2018-ban az Agrárminisztérium székházának felújítása miatt, a tárca átmeneti elhelyezésére béreltek ki egy egész irodaházat Schmidt Mária családi cégétől. A választás a belvárosi, Duna-partnál található Vigadó Palota Irodaházra esett, amit a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (röviden: a BIF) ad ki. Mivel az irodaházban található 12 parkolóhely kevés, a megállapodás részeként további plusz 60 parkolóhelyet is kibéreltek az épület szomszédságában található, szintén BIF-tulajdon Aranykéz utcai parkolóházban. A Terror Háza Múzeum főigazgatója ekkor még javában kormánybiztos volt, vagyis
az Orbán-kormány a saját tisztségviselőjének a céges érdekeltségébe költöztette a minisztériumát.
A 2021-ig megkötött bérleti szerződés alapján havonta 116 millió forint plusz áfát, vagyis 148 millió forintot fizetnek a BIF-nek. A portál átnézte az összes kiadott dokumentumot, köztük az új bérleti szerződést és mellékleteit, amelyben a BIF még négy évre, 2025. szeptember 30-ig kiadta az Agrárminisztérium számára ugyanazt az irodaházat és a plusz parkolóhelyeket. Mindezt úgy, hogy a hvg.hu semmi jelét nem találta annak, hogy közben bármilyen versenyeztetés lett volna, vagy legalább megpróbáltak volna más lehetőséget találni az agrártárca elhelyezésére.
A 2018-as, illetve 2021-es szerződéseket összevetve a legfeltűnőbb, hogy a jogi tartalom túlnyomó része szóról szóra megegyezik. Nincs lényeges változás sem a bérlet tárgyában, sem a szolgáltatásokban, ehhez képest viszont módosult az anyagi oldal, hiszen mind a bérleti díjat, mind pedig a havi üzemeltetési díjat megemelték:
a bérleti díj 28 millióval emelkedett – 101 millió plusz áfáról 129 millió forint plusz áfára,
az üzemeltetési díj pedig 3 millióval – 15 millió forint plusz áfáról 18 millió forint plusz áfára.
Utóbbi díjat az irodaház üzemeltetési feladatainak ellátásáért, például a gépészeti rendszerek karbantartásáért, villanyhálózat üzemeltetésért, épületkárok helyreállításáért vagy a kertben végzett munkákért kapja a BIF.
Összességében így 2021 őszétől 2025-ig Schmidték cége havonta már nettó 147 millió (bruttó 187 millió) forintot kap közpénzből az állami bérlőtől az Agrárminisztérium elhelyezéséért, az irodaház komplexum üzemeltetéséért.
Az emelést nem indokolhatja az infláció, ugyanis ahogy a 2018-as, úgy a 2021-es bérleti szerződésben is indexálást kötöttek ki, vagyis a bérleti díj minden év január 1-én – külön módosítás nélkül – emelkedik a KSH által közölt, előző évre vonatkozó inflációs ráta mértékének megfelelően. Ugyanezt az automatikus inflációkövetést szabták meg a havi üzemeltetési díjra nézve is, mellette nyilván az állami bérlő fizeti fogyasztás alapján a közüzemi díjakat.
A hvg.hu számításai szerint ez azt jelenti, hogy az első bérleti szerződéstől kezdve – az aktuális, éves KSH infláció-adatok figyelembevételével – a havi bérleti díjakból, illetve a havi üzemeltetési díjakból 2018 őszétől elképesztő összeg jött össze:
Schmidt Mária családi cége 10,6 milliárd forintot kapott azért, hogy a Vigadó Palota Irodaházban működjön az Agrárminisztérium.
Mindkét szerződésben pontosan megegyezik az is, hogy óvadékkal biztosítja be magát a cég, ennek összege megegyezik 4 havi bruttó bérleti és üzemeltetési díj összegével. A 2021-től megemelt bérleti és üzemeltetési díjjal számolva ez azt jelenti, hogy közpénzből 748 millió forintot fizetett biztosítékként az állami bérlő a BIF-nek.
Az Agárminisztérium a portál megkeresésére közölte, a „jelen épület további használata mellett alapvetően az szól, hogy a költözéssel járó nehézségeket el tudjuk kerülni”. „Egyébként a létszámunknak megfelelő elhelyezést biztosító üres épületet igen nehéz lenne találni” – tette hozzá a tárca. Az Agrárminisztérium arra nem válaszolt, milyen más elhelyezési lehetőségeket fontoltak meg, készült-e esetleg egy kalkuláció, vagy piackutatás.
