Lassult ugyan a bérkiáramlás üteme a nyár utolsó hónapjában, de a növekedés még így is jelentős – derül ki a KSH friss adatsorából. Augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete ugyanis 628 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 433 100 forint, míg a nettó kereset mediánértéke 360 100 forint volt. A reálkeresetek 9,4 százalékkal emelkedtek az elmúlt év ugyanezen időszakához képest.
A kormány által egyre gyakrabban emlegetett, s immár lényegében kampányszlogenné tett erőltetett bérnövelési szándék árnyékában ezúttal külön érdemes kitérni az év eddig eltelt időszakában kialakult helyzetre. Már csak azért is, mert alapvetően ezt tekintené kiindulópontnak a kabinet a hangzatos terveihez, vagyis a 2028-ig elérendő egymillió forintos átlagbérhez és az ezer eurós minimálbérhez. Az adatok szerint idén január és augusztus között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 634 300 forint volt, amelynek nettója kedvezmények nélkül 421 800 forint volt, és mindkettő 13,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ha a most közölt adatokat vesszük figyelembe, akkor az látszik, hogy a kormányt által kívánt szinthez – a Népszava kalkulációi szerint – csak jövőre 14 százalékot meghaladó mértékben kellene növekednie az átlagbérnek. Mindez a gazdaság jelenlegi állapota alapján ijesztő mértékűnek mondható. Amennyiben pedig ezt tekintjük irányadónak a minimálbér esetében, akkor jövőre legalább 305 000 forintra, a felzárkóztatási szándékot is figyelembe véve viszont már 310 000 forint fölé kellene emelni a jelenlegi 266 800 forintos minimálbért a munkaadói és munkavállalói oldal egyeztetésein.
KSH: a bruttó átlagkereset 628 800 forint, miközben a magyarok fele valójában 360 100 forintnál is kevesebbet kap kézhez a munkájáértA kabinet elképzeléseivel kapcsolatban rendkívül kritikusan fogalmazott a Portfoliónak Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója. Szerinte a keresetek terén egyértelműen lemaradtunk a többi EU országhoz képest. Az sem vitatható – mondta -, hogy ezt a lemaradást pótolni kell, de csak indokolt mértékben. Ha ennek a lemaradásnak részben a gyengébb össznemzeti hatékonyság az oka, akkor arra öngyilkos megoldás a minimálbér erőszakos, túlzott mértékű emelése – fogalmazott. Korábban Perlusz László, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára, lapunknak nyilatkozva, úgy vélekedett, hogy ilyen mértékű emelés állami szerepvállalás, azaz támogatások és tehercsökkentés, az élőmunkára rakodó terhek mérséklése nélkül aligha elképzelhető.
Márpedig a munkaadói (adó)terhek csökkentésére jövőre, a költségvetés sanyarú helyzete miatt, aligha lesz lehetőség, erre az azt követő évben is csak akkor számíthatnak a cégek, ha a növekedés 2025-ben meghaladja a 3 százalékot - hangzott el azon a tanácskozáson, amelyen a kormány elképzeléseiről és azok makrogazdasági vonatkozásairól tájékoztatta a szociális partnereket Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A kabinet szerint 2025-ben 2-4 százalékos, 2026-ban és 2027-ben 4-6 GDP-bővülés várható, az átlagos infláció jövőre 3 százalék körül lehet, amely sarokszámok feltételei is a magasabb ütemű béremeléseknek, valamint végső célként a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát elérő minimálbéremelésnek. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma november 11-én tárgyal a három éves bérmegállapodás kereteiről.
Videoton-vezér: a keleti nyitás politikája sikertelen, a magyar munkaerő-csökkenés két fő oka pedig az oktatás és az egészségügy elhanyagoltságaA magas bérkiáramlás áremelésekkel járhat
Az augusztusi béradat is igazolja, hogy az év eleje óta lassan ugyan, de mérséklődik a bérnövekedés üteme - értékelte Virovácz Péter, a ING Bank vezető elemzője a KSH augusztusi kereseti statisztikáját. Az augusztusi 13 százalékot meghaladó bérdinamika volt ugyanis eddig az idei év legalacsonyabb rátája. Ez is jócskán meghaladja az év elejei várakozásokat, amikor még azzal számoltak az elemzők, hogy az év második félévre bőven egyszámjegyű szintre süllyed a bérkiáramlás növekedése. Az ok továbbra is a hazai munkaerőpiac feszességében keresendő – vélekedett. E szerint a kínálatnál nagyobb a megfelelő munkaerő iránti igény, és a munkanélküliségi ráta is csökken. Mindezek ellenére - az egyes szektorokat vizsgálva viszont - külön érdemes kiemelni, hogy az alkalmazásban állók száma az iparban 2021 áprilisa óta most először csökkent 800 ezer fő alá, vagyis tovább zajlik a leépítés az ágazatban, és vélhetően már ágazati átlag felett keresőket is elbocsátanak – jegyezte meg Virovácz Péter.
Az elemző szerint az év hátralévő részében is fennmaradhat a versenyszférában a 10 százalék feletti bérnövekedés, ami az állami és non-profit szektorokban zajló változások figyelembevételével a nemzetgazdaság egészében akár 13 százalék felett ragadhat. Ez párosulva a háztartások óvatosságának mérséklődésével megnövelheti a vállalatok áremelési szándékát. Ez ugyanakkor már elsősorban a jövő évi inflációs kockázatokat érinti, és kevésbé az ideieket. Mindezek alapján szerinte az év egészében így akár a 9 százalékot is megközelítheti a reálbér-növekedés üteme.
