Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető tudta, hogy minden bizonnyal a börtönben fog meghalni. Nyolc hónappal a halála után kiadott könyve mégis arról tanúskodik, nem vesztette el a hitét, hogy ügyéért érdemes szenvedni. Hazafi című, kedden kiadott memoárját - amely 36 országban jelent meg 26 nyelven, köztük oroszul is - az özvegye, Julija segítségével állították össze. „Nagyon fontos számomra, hogy életben tartsam az örökségét, és minél több emberhez eljuttassam a hangját” - mondta Navalnaja egy előzetes videóinterjúban.
Navalnij régóta fontolgatta, megírja visszaemlékezéseit, de végül az ellene 2020-ban Szibériában a Novicsok halálos idegméreggel elkövetett mérgezés után szánta rá magát, „mert rájött, hogy az élet másnap véget érhet” - mondta Navalnaja. A könyvet, amely nagyobb részben önéletrajz, németországi lábadozása alatt kezdte el diktálni sajtótitkárának, Kira Jarmisnak. Felidézi benne, hogy amikor úgy döntött, visszatér Moszkvába, tudta, hogy letartóztathatják és megölhetik. „1001 egyszerű módja van annak, hogy megöljenek a börtönben” – teszi hozzá. 2021. januári hazatérésekor le is tartóztatták, és különböző vádakkal, többszörös szabadságvesztésre ítélték.
Az AP hírügynökség szerint könyve első részében Navalnij a Szovjetunió bukásáról, az 1990-es évek orosz vezetőjéből, Borisz Jelcinből való kiábrándulásáról, a közéletbe való belépéséről ír, és arról a felfedezéséről, hogy nem kell messze keresnie egy olyan politikust, „aki mindenféle szükséges projektet felvállal, és közvetlenül együttműködik az orosz néppel”. „… egy nap rájöttem, hogy én magam is lehetnék az az ember”.
Víziója a „jövő szép Oroszországáról”, ahol a vezetőket szabadon és tisztességesen választják meg, a hivatalos korrupciót megszelídítik és a demokratikus intézmények működnek, számos fiatal, energikus aktivistát állított mellé. „A társaság inkább hasonlított „egy puccos startupra”, mint egy titkos forradalmi műveletre” – írja. Színes, professzionálisan videókat csináltak, hogy leleplezzék a hivatalos korrupciót, sokmilliós nézettséget produkálva a YouTube-on, kiváltva ezekkel a tömeggyűléseket, amikor a hatóságok már kíméletlenül léptek fel a másként gondolkodók ellen. Bebörtönzése után 2021-ben „szélsőséges szervezetnek” nyilvánították az általa 2011-ben létrehozott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványát, és felszámolták több tucat regionális irodából álló hálózatát.
Emlékiratainak második fele a börtönben írt feljegyzéseiből áll.
„Annyira nem szeretném, ha a könyvem egy újabb börtönnapló lenne. Személy szerint érdekesnek találom őket olvasni, de mint műfajból - elég volt már biztosan”
– jegyzi meg a rá jellemző, szarkasztikus humorral. Könyve nyomon követi a börtönélet unalmát, abszurditásait - amelyeken gyakran viccelődött - és elszigeteltségét, „egyúttal tanúságtétele a híres disszidens rendkívüli küzdelmének is, amelyet a kétségbeesés ellen folytatott”.
Kezdetben szinte mindennapos feljegyzéseit a hatóságok egy idő után megelégelték, s csak napi egy órára adtak neki tollat és papírt. A Moszkva közeli börtönkolóniáról egyre nehezebben kicsempészett üzeneteiben Navalnij beszámol a magánzárkában töltött idők gyötrelmes körülményeiről is, ahol megszakításokkal hónapig tartották kisebb szabálysértések ürügyén. Alvásmegvonással kínozták, megtagadták tőle az orvosi ellátást, amikor bénító hátfájdalmai voltak, ami ellen éhségsztrájkkal tiltakozott.
2023 decemberében egy, az északi sarkkörön túli, legmagasabb biztonsági fokozatú büntetőtelepre szállították át, 2024 februárjában ott halt meg 47 évesen. Özvegye és szövetségesei szerint megmérgezték, Putyin elnök ölette meg, miközben az amerikai és német kormány a kiszabadításáról tárgyalt az orosz hatóságokkal. Márciusban tízezrek vettek részt a temetésén Moszkva egyik külvárosában.
2024. január 17-én, egy hónappal halála előtt keltezett utolsó bejegyzésében Navalnij ezt írta:
„Kiderült, hogy Oroszországban azért, hogy lehessen meggyőződésed és ne kelljen etitkolni, egy magánzárkában ülve kell fizetned. Természetesen nem szeretek ott lenni. De nem fogom feladni sem az eszméimet, sem a hazámat”.
Navalnaja megfogadta, hogy folytatja néhai férje harcát. A Hazafi beharangozó interjújában a BBC-nek azt mondta, ha valaha visszatérhet Oroszországba, elindul az elnökválasztáson. A The Timesnak adott interjújában azt mondta, „nem gyűlöli” Putyint, és nem kívánja a halálát, de azt szeretné, ha egy orosz börtönben végezné. A befolyásos nyugati kiadványok legtöbb kritikusa dicsérte a könyvet, nem utolsó sorban a volt ellenzéki vezető humoráért. A The New York Times szerint a Hazafi elsősorban nem Navalnij politikai nézeteit tárja fel, hanem „alapvető tisztességét” és „vidám sztoicizmusát olyan körülmények között, amelyek egy kevésbé erős embert megtörnének”.
Orosz elnök lenne Julija NavalnajaEmléket állított magának
2021. október 21-i naplóbejegyzésében Navalnij azzal magyarázta a könyvkiadás iránti vágyát, hogy „valahogy van mondanivalója”. A politikus azt is megjegyezte, hogy a könyv emléket állítana neki, ha nem sikerülne élve kijutnia a börtönből. „Ha itt megölnek, akkor is lesz emlék rólam... Megint csak, ha megölnek, a család kapja a jogdíjakat és az eladásokból származó kamatokat. És ezt meg is kell tenniük. Nem tudom, mi adhat el jobban könyvet, mint egy titokzatos, vegyi fegyverrel elkövetett merényletkísérlet, majd a tragikus börtönhalál. A könyv szerzőjét megöli a gaz elnök - ez a marketingosztály álma” – idézi Navalnij szavait a Meduza orosz ellenzéki hírportál.
