- Az Orbán-kormány exportálja a méregdrágán vett orosz gázt, kétharmadával nőtt a kivitel

Magyarország ez év augusztusáig 1,7 milliárd köbméter földgázt értékesített határainkon kívül – számítottuk ki az Euro­stat adatai alapján. Ez kétharmaddal haladja meg a múlt év azonos időszakának szintjét. A jelenség erősíti azokat a sejtetéseket, miszerint a zuhanó magyarországi kereslet ellenére folyamatosan növelt orosz import többletét külföldön adjuk el. A nagy kép ugyanakkor ennél jóval színesebb. A továbbadott mennyiség évtizedes távlatokban messzemenőkig nem számít csúcsszintnek: 2019-ben például 5,9 milliárd köbméteren állt az első nyolchavi érték. 

Felmérésünk tanúsága szerint a magyar gázkivitel 2007 környékén kezdett bimbózni, kísérletinek minősíthető, évi néhány tízmillió köbméterrel. Az egyik ilyen célországnak Szerbia számított. Erről azt érdemes tudni, hogy 2021 végéig Oroszország rajtunk keresztül látta el déli szomszédunkat gázával, de a statisztikai hivatalnál nyilvántartott magyar–szerb adásvételek ezen kívül értendők. A másik meglepetésvevő pedig nem volt más, mint Németország. Áraik az akkori, köbméterenként 50 forint körüli szinten nagyjából megegyeztek, az ügyletekért 2007-ben összesen 11 milliárdot kaptunk.

2009 elején Szerbiába, illetve párját ritkító módon Bosznia-Hercegovinába is került néhány tízmillió köbméter összesen körülbelül 8 milliárdért. 2012 elején aztán a szerbek mellett a horvátok és a románok is a célállamok közé kerültek. A három államba összesen 749 millió köbméter került, száz forint körüli egységáron, összesen 80 milliárdért. Míg 2013-ban Szerbia kiesett, és ismét megjelentek a vevők között a németek, számos új partner is megjelent a színen. Ezek közé tartoztak – egyelőre jelképes mennyiséggel – az osztrákok és a szlovének, illetve, szintén egyszeri egzotikumként, valahogy került közel 400 ezer köbméter Svájcba is. Ám a későbbiek szempontjából a legfontosabb változást Ukrajna feltűnése jelentette, ahová rögtön több mint 700 millió köbmétert szállítottunk. (A kijevi kapcsolatról annyit érdemes megjegyezni, hogy míg három évvel ezelőttig az orosz gázt északkeleti szomszédunkon át kaptuk, ez a mennyiség a törökök felé kerülő útvonal 2021. végi beüzemelése óta egyre kevesebb.

Mivel az oroszok hagyományosan tiltják az általuk leszállított gáz továbbadását – reexportját –, az ukrán irányú kivitel korábban sem volt megoldható azzal, hogy az általunk nekik szánt mennyiséggel egyszerűen kevesebbet veszünk át tőlük. Ezzel szemben az ukrajnai irányú gázszállításoknak, mind jogi, mind a fűtőanyag fizikai áramlása szempontjából, külön meg kellett teremteni a Moszkva haragját sem kiváltó lehetőségeit. Az orosz–ukrán feszültségek és háború kirobbanása óta ez még inkább igaz.) 2013-ban 121 milliárd forint folyt be a fűtőanyag kiviteléből. 2014–2016 hullámzásai után az igazi áttörést 2017 hozta el: az ukránoknak 3 milliárd köbmétert szállítottunk, és a horvátok is vettek tőlünk 1,6 milliárd köbmétert.

Nem függetlenül a magyar–szlovák gázvezeték beüzemelésétől megjelentek a színen északi szomszédaink is. A hét éve kivitt közel 5 milliárd köbméterért 261 milliárd folyt be. Az éves csúcsszintnek 2018 számított, amikor kivitelünk már (az ország akkori összefogyasztásához mérhető) 10 milliárd köbmétert közelítette. Az ukránok 4, a horvátok 3,8, a németek 0,9, az osztrákok 0,8 milliárd köbmétert vettek, és – ki gondolná – hat éve még Luxemburgba is szállítottunk 77 millió köbméter földgázt. A pokolian jól sikerült 2018-as év kivitelén összesen 666 milliárd forint bevételt könyvelhettünk el. Bár 2019-ben az éves szint 8,8 milliárd köbméterre apadt, az ukránokra ebből már 4,6, a horvátokra 3,3, az osztrákokra több mint félmilliárd, a németekre 277 millió köbméter jutott, és 97 millió köbméterrel Luxemburg is a listán maradt. Ismét megjelentek a románok, a szlovének és a szerbek, illetve – kakukktojásként – néhány jelképes bolgár adag is. Éves bevételeink 454 milliárdra apadtak.

Miközben a 2020-as szint se maradt el sokkal az azt megelőzőtől, a szerb szállítások megtöbbszöröződtek, visszatértek a szlovákok is, tartotta magát az ukrán, osztrák, horvát, román, szlovén, német, luxemburgi, sőt, a bolgár kivitel is. Újabb fura kivételként, jelképes, cseh, holland, mi több, brit szállításokról is megjelentek adatok az Eurostatnál. Bevételeink 300 milliárd forintra rúgtak. 2021 némi törést hozott: az ukrán szállítások kevesebb mint felükre, 2,4 milliárd köbméterre estek, a román, szlovén és holland kivitel elapadt, a luxemburgi megszűnt, és csak néhány francia adag színesítette a képet. Bár így csak 5,8 milliárd köbméter jött össze, az emelkedő árak miatt ebből 642 milliárd folyt be.

Az árrobbanással, illetve uniós gázfrásszal terhelt 2022-ben ukrán kivitelünk félmilliárd köbméterre apadt, a horvátok 1,4 milliárd köbmétert kaptak. Bár akkor már az orosz gázt Szerbia felől kaptuk, déli szomszédunk is rendelt félmilliárd köbmétert. Az összesen eladott 2,7 milliárd köbméter gázért az árrobbanás miatt rekord­összeget, 1,2 ezermilliárd forintot tehettünk zsebre. Tavaly az ukránoknak szállított mennyiség ismét 1,6 milliárd köbméterre ugrott, a horvát adag töredékére, 173 millió köbméterre esett. A megmaradó szerb, illetve néhány osztrák és román szállításon túl a képet ismét brit és francia adatok színesítik. A kivitt 1,9 milliárd köbméterért 395 milliárdot kaptunk. A 2024-es év első nyolc hava pedig némi pezsdülést hozott.

Az adatok alapján tehát elmondható, hogy bár idén valamelyest tényleg élénkült a magyarországi gázkivitel, a mennyiség meg sem közelíti a fél évtizeddel korábbi szinteket. Úgyszintén megjegyzendő: míg korábbi számításunk szerint Magyarország augusztusban köbméterenként átlag 133 forintért kapta az orosz fűtőanyagot, egyazon hó során Ukrajnának átlag 129 forintot számláztunk. A szerb adat 2021 vége óta ezekhez képest extrém magas, ami a statisztikai hiba esélyét sem zárja ki.