Olyan döntés született a fővárost sújtó szolidaritási adó miatt indult per „mellékszálaként” az Alkotmánybíróságon (Ab), amely alapján mindkét fél győztesnek érezheti magát. A perben eljáró Fővárosi Törvényszék alkotmányossági aggályok miatt fordult az Ab-hez azt kérve: állapítsa meg, hogy a fővárosi önkormányzatot terhelő szolidaritási hozzájárulás elkobzó jellegű, aránytalan, és így nemzetközi szerződésbe ütközik, azt meg kell semmisíteni, illetve rendeljen el egyedi alkalmazási tilalmat a főváros esetében. A beadvány hivatalosan március 25-én érkezett be az Ab-re, amely azonban – csak az új, ismét Karácsony Gergely főpolgármester vezette közgyűlés megalakulása után – ezen a héten döntött: elutasították a Fővárosi Törvényszék beadványát. Vagyis nem mentesül a főváros az adó megfizetése alól, a szolidaritási hozzájárulást jogszerűnek találták. Emellett azonban tett olyan megállapítást is az Ab, ami alapján a fővárosi önkormányzat mégis győzelemként értékelheti a döntést.
„Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a Magyar Államkincstárnak (MÁK) hatósági eljárást kell lefolytatnia a szolidaritási hozzájárulás éves mértékének megállapításához, lévén ez nem adó, amelynek összege vitathatatlan. Az eljárás végén hozott határozatot pedig az ügyfélként bevont fővárosi önkormányzatnak joga van elfogadni vagy megtámadni. Beszedési megbízást pedig csak ezután adhat ki, márpedig a MÁK nem így járt el – magyarázza Kiss Ambrus a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója, aki felhívja a figyelmet: az Alkotmánybíróság indoklásában arra is kitér, hogy a szolidaritási hozzájárulás 2023-ra elveszítette azt a 2017-ben létező elemi megkülönböztető jegyét, miszerint „a magas adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatoktól való támogatáselvonással egyidejűleg az alacsony adóerő képességgel rendelkező települési önkormányzatok számára kiegészítő támogatás fizetéséről rendelkezne”. Ilyen formán a kormány legfőbb érve, miszerint a hozzájárulással a szegényebb települések megsegítését szolgálja, hamis.
Az ügy így most visszakerül a Fővárosi Törvényszékre, amely a pert ez alapján folytatja, és vizsgálja meg, hogy a MÁK lefolytatta az Ab által elvárt hatósági eljárást.
Kiss Ambrus szerint ilyen nem volt, így azt remélik, hogy most már rövid időn belül kimondja a bíróság, hogy a szolidaritási hozzájárulás 2023-as kivetése semmis.
Ezen döntés alapján pedig kimondhatók és visszakérhetők lesznek a 2024-ben ezen a címen kifizetett milliárdok is.
A fővárosi önkormányzat tavaly indított közigazgatási pert a Magyar Államkincstár ellen a Tarlós-éra óta 12-szeresére emelt, a fővárosi közszolgáltatások fenntartását veszélybe sodró szolidaritási hozzájárulás miatt. Karácsony Gergely főpolgármester szerint „nem csupán Budapest, hanem egész Magyarország-ellenes az a költségvetési politika, amit az Orbán-kormány folytat az önkormányzatok rovására. A főváros vezetésének kutya kötelessége, hogy minden lehetséges jogi eszközzel fellépjen a Fidesz sarcpolitikája ellen”.
Karácsony Gergely: Történelmi lehetőség Budapest számára az olimpia rendezéshez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésA Fővárosi Törvényszék tavaly, első körben alig egy hónap alatt tárgyalás nélkül, eljárásjogi hibára hivatkozva utasította vissza a keresetet, mondván, nincs hatásköre vizsgálni a Magyar Államkincstár eljárásának törvényességét. A fővárosi önkormányzat a Fővárosi Ítélőtáblához fordult jogorvoslatért, amely szeptemberben a per lefolytatására utasította a Fővárosi Törvényszéket. A főváros azzal érvelt, hogy a költségvetési törvény szembe megy az alaptörvényben foglaltakkal és a nemzetközi szabályozással, miszerint az önkormányzatok saját bevételeit és vagyonát nem vonhatja el az állam. Az Orbán-kormány azonban ezt teszi, amikor a fővárosi önkormányzattól több szolidaritási hozzájárulás befizetését kéri, mint amennyi normatívát működésre ad.
A Fővárosi Törvényszék közigazgatási kollégiuma tavaly novemberben tárgyalta az ügyet, de nem hozott ítéletet, mert alkotmányossági aggályai merültek fel a Magyar Államkincstár eljárása miatt (azzal kapcsolatban, hogy a kincstár informális, érdemi adatokat nem tartalmazó levélben értesíti a fővárost a szolidaritási hozzájárulás adott havi befizetendő összegéről, illetve hogy a hozzájárulás már a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti). Erre jutott egyébként az Állami Számvevőszék is, amely azt írta a főváros gazdálkodását vizsgáló idei jelentésében, hogy a főváros 2021-től a központi költségvetés nettó befizetőjévé vált, vagyis Budapest finanszírozza az állam működését. Az alkotmánybírósági beadványának indoklásában a Fővárosi Törvényszék kiemeli, hogy a fővárost érintően a szolidaritási hozzájárulás oly mértékben konfiskáló (elkobzó), amely jogszabály sérti az Önkormányzati Chartát, és emiatt zárta negatív szaldóval 2023-at az önkormányzat.
Az idei évben még rosszabb az egyenleg: az önkormányzat 35,9 milliárd forint állami támogatást kap feladatainak ellátására, miközben a szolidaritási hozzájárulás 2024. évi előirányzott összege 75,5 milliárd forint.
A főváros által csatolt beszámolók és egyéb adatok alapján megállapítható a szolidaritási hozzájárulás ügyében az állami konfiskáló, elkobzó jelleg – ezt állapítja meg a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybíróságnak beadott, egyedi normakontrollt kérő beadványában.
