Irán;Izrael;támadás;

Daniel Hagari a támadás bejelentéekor

- Izrael megtámadta Iránt, most válaszolt az őt érő október 1-i iráni támadásra

Néhány órán át tartó megtorló akcióról volt szó. Úgy tudni, az izraeli hadsereg csak katonai célpontokat támadott, sem az energia-hálózatra, sem nukleáris létesítményekre, sem olajmezőkre nem mért csapást a perzsa ország területén.

Jogunk és kötelességünk válaszolni – jelentette be október 26-án hajnalban Daniel Hagari, az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője, hogy a zsidó állam ellen október 1-én ballisztikus rakétákkal végrehajtott iráni támadásra válaszul Izrael most  iráni célpontokra mért csapást. A hadművelet körülbelül 3-4 órán át tartott, szombat reggel 5 órakor az IDF már azt közölte, hogy a támadássorozat véget ért, az izraeli légierő vadászgépei visszatértek a bázisaikra.

Szombat hajnalban először az iráni főváros, Teherán felett lehetett detonációk robaját hallani. Hírszerzési forrásaira hivatkozva a Reuters azt írja, hogy csak az iráni légvédelmet aktiválták. Közleményében Daniel Hagari hangsúlyozta, hogy az IDF katonai célpontokra mért precíz csapásokat Iránban. Az, hogy milyen célpontokról van szó, egyelőre nem világos, de a Sky News idézi félhivatalos iráni Farsz hírügynökséget, amely szerint Teherántól nyugatra és délnyugatra több katonai támaszpontot is támadás ért. (Később a Tasznim hírügynökség ezt kevéssé hihetően, de cáfolta, mondván, az iráni Forradalmi Gárda nem tud a támaszpontjaiba csapódó izraeli rakétákról.) Irán le is zárta a légterét, de csak azután, hogy teheráni tisztviselők közölték, egyik fővárosi repülőteret, sem a Homeinit, sem a Mehrabadot nem állították le az izraeli támadás miatt. Légtérzárról döntött Irak és maga Izrael is – Irán felé az izraeli rakétáknak át kell haladniuk Jordánia vagy Szíria, illetve Irak felett –, az izraeli 12-es csatorna közölte, hogy az IDF egy második hullámban is lesújtott Iránra, ezúttal a délnyugati nagyváros, Siráz körüli célpontokra mérve csapást, aztán jött a harmadik kör, amelyben újra Teherán környékére koncentráltak az izraeliek. 

Az IDF egyébként sem az energia-hálózatot, sem nukleáris létesítményeket, sem olajmezőket nem vett célba a perzsa ország területén.

Szivárgó információk szerint az izraelieket az Egyesült Államok kérte a célpontok korlátozására, Benjmin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig ezen a héten ígéretet is tett, hogy az IDF csak katonai támaszpontokat fog támadni Iránban.

Foad Izadi, a Teheráni Egyetem egyik tanársegéde az al-Dzsazírának arról beszélt, hogy az iráni fővároson nem látszott izraeli támadás nyoma, hajnali 4 órakor minden csendes volt, normálisan működiött – Ha az izraeliek valóban végre is hajtottak valamiféle támadást, nem lehetett valami túl nagy – kockáztatta meg. A közösségi médiában egy kicsit más kép rajzolódott ki, többen írtak arról – jegyzi meg a BBC –, hogy robajra kellett ébredniük, néhol a teheráni utcákon pedig nyüzsögnek a forradalmi gárdisták.

Teheránon nem igazán látszott jele izraeli támadásnak

Az ügyben megszólalt az Egyesült Államok is. Sean Savett, a Joe Biden elnök mellett működő nemzetbiztonsági tanács szóvivője azt közölte, Izrael az önvédelem jogát gyakorolja.az október 1-i iráni támadás után. Úgy tudni, a Netanjahu-kormány előre tájékoztatta Fehér Házat a szombat hajnali légicsapás-sorozatról. Az amerikaiak sietve bejelentették, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt az Irán elleni hadműveletben.

Kamala Harris alelnök, demokrata elnökjelölt Texasban, a republikánus ellenfél, Donald Trump Michiganben kampányol a november 5-i amerikai elnökválasztásra, de egyelőre egyikük sem  szólalt meg. Korábban mindketten rendíthetetlen támogatásukról biztosították Izraelt.

Irán október 1-én 180 rakétát indított el Izrael felé. A szivárgó információk szerint ezek nem okoztak érdemi károkat a zsidó állam katonai infrastruktúrájában.

Kelet-európai idő szerint szombat reggel fél 5 körül az izraeli katonai rádió még azt közölte, hogy  a hadműveletek még órákon át fognak tartani. Ugyanígy értesült a CNN is.

Dick Schoof miniszterelnök egyúttal védelmébe vette annak a jogszabálynak a visszavonását, amely kötelezi az önkormányzatokat a menekültek méltányos arányú befogadására.