- Gyógyszerreform akadálypályán: két hónap múlva működnie kellene, de még be sem jegyezték a súlyos betegek kérelmeit elbíráló alapítványt

Még be sem jegyezték, pedig alig két hónap múlva már működnie kellene az új, súlyos betegek egyedi gyógyszertámogatásáról döntő Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért elnevezésű civilszervezetnek. Így még azt sem ismert, hogy kik, milyen szabályok szerint dönthetnek majd az alapítványban a közfinanszírozásban még nem elérhető terápiák támogatásáról. A kormány nyáron egy törvénnyel erre a civilszervezetre bízta az évi 30-40 milliárd forintnak a szétosztását, amit a még a nem befogadott terápiák finanszírozására szán.

Amíg egy, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által már engedélyezett új gyógyszer nem kerül a hazai támogatási rendszerbe, addig a súlyos betegek egyedi méltányossági eljárással kérhetik, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) azt támogatással tegye számukra elérhetővé. Mint arról korábban írtunk: minden munkanap 100-150, évente 22-25 ezer ilyen kérelem érkezik a NEAK hivatalába. A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) októberi konferenciáján Healhtware gyógyszerpiaci elemző cég olyan adatokat mutatott be, melyek szerint az egyedi méltányosságban finanszírozott betegek száma folyamatosan, az elmúlt három évben közel kétharmadával nőtt. És amíg

Ugyanezen konferencián az is kiderült, hogy az odaítélt szerek egyharmada olyan készítmény volt, amelynek gyártója nem is kezdeményezte terméke közfinanszírozását. Az utóbbi hét évben megnégyszereződött azaz az összeg, amit a közkassza méltányossági alapon ilyen szerekre költött. A jelenség mögött az az összefüggés áll, hogy az egyedi méltányossági esetekben a terápiák árát gyakorlatilag a piac diktálja, hiszen nem történt meg a befogadás előtti áralku a biztosítóval, ami az utóbbi kiadásait fékezhetné. Emiatt is lépik lépik rendre túl a költségvetésben a méltányossági gyógyszerekre szánt keretet.

A parlament még a nyáron döntött arról, hogy a kormány a Batthyány-Strattmann Lászlóról, a „szegények orvosáról” elnevezett alapítványba szervezze ki ezt az állami feladatot. E jogszabály szerint ez a szervezet fogadhatja, elbírálhatja az egyedi kérelmeket és a feladathoz számára közpénzt biztosít az állam.

Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes-államtitkára a META konferencián maga is elismerte, hogy még az alapítvány egyedi, könnyen kimondható és megjegyezhető e-mail-címét sem sikerült létrehozni, ezért az a döntés született: marad az egykapus rendszer. Azaz valamennyi kérelmet a jövőben is a megszokott neakos-emailre küldhetik a kezelőorvosok. Jelezte azt is, hogy a kérelmek úgynevezett felmenő rendszerben és fokozatosan kerülnek át az alapítványhoz. A folyamatban lévő ügyek és azon kérelmek, amelyekben olyan gyógyszer szerepel, aminek már van valamilyen hazai támogatása, vagyis van valamilyen ármegállapodás a szer forgalmazójával, azok maradnak a NEAK döntési kompetenciájában. Szintén maradnak a NEAK-nál a már folyamatban lévő kezelések is.

Összeférhetetlenségi kérdéseket vethet fel az új rendszer

Vannak-e etikai aggályai a méltányossági gyógyszertámogatási döntések „civilesítésének”? – többek között erről is kérdeztük Hegedűs Zsoltot, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnökét. A szakember szerint az ilyen delegálás veszélyes lehet, ha nincs biztosítva az átláthatóság és a megfelelő felelősségi lánc. Az alapítványok közvetlen részvétele a közpénzekkel kapcsolatos döntésekben potenciális összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel, különösen akkor, ha magánforrásokat is kezelnek. (Az új alapítvány a létrehozásáról szóló törvény szerint kezelhetné a civil gyűjtésekből valamilyen okból megmaradt összegeket is. – a Szerk.) Ezért az ilyen szervezetek működéséhez világos szabályok szükségesek, különös tekintettel a közpénzből és magánforrásokból származó döntések szétválasztására. Mint fogalmazott, egy ilyen delegált döntéshozatal akkor etikus, ha biztosítják az érintett felek függetlenségét, valamint azt, hogy a döntések nem torzítják a közérdeket​.

Hozzátette: nem példa nélküli, hogy a nagy gyógyszercégek jelentős összegeket fektetnek be betegjogi szervezetekbe, amelyek hatással lehetnek a gyógyszerellátás döntéshozóira. Ismert, hogy a Pfizer például legalább 5 millió fontot adott a Cancer Research UK-nak és a Breast Cancer Now szervezetnek, míg a Takeda 6 millió fontot adott a Myeloma UK-nak. Ezek a cégek gyakran új, drága gyógyszerek bevezetésével párhuzamosan támogatják ezeket a betegérdekvédőket, ami felveti annak lehetőségét, hogy befolyásolják a közvéleményt és a döntéshozókat. Bár a gyógyszercégek nem irányítják közvetlenül ezeket a szervezeteket, a kutatások és kampányok támogatása révén alakíthatják azok profilját. A kritikusok szerint ez a gyakorlat torzíthatja a közvéleményt és a döntéshozók felfogását, különösen az új és drága gyógyszerek esetében.

Megjegyezte azt is, hogy fontos lenne megismerni a Batthyány-Strattmann László Alapítvány létrehozásának részletes döntéshozói szándékát. Ha a cél az európai jó gyakorlatokhoz igazodva a ritka betegségek finanszírozásának kiegészítő támogatása, a legális és átlátható társadalmi adakozás bevonásával és becsatornázásával, a betegszervezetekkel való aktív kapcsolattartással, akkor a megfelelő transzparencia biztosítása mellett lehet annak létjogosultsága.