- Zsilipelve és lassan kapnak támogatást az új gyógyszerek

Szalóki Katalin, az egyesület igazgatója úgy vélte: amíg az új terápiák nem kerülnek a támogatási rendszerbe, addig az egyedi méltányossági eljárással bárki hozzájuthat azokhoz a készítményekhez, amiket az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezett. Ugyanakkor a gyakorlatban a hozzájuk érkező információk szerint olykor nagyon lelassul, akadozik a folyamat. Wintermantel Péter, a Novartis Hungaria Kft. kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője hozzátette: a méltányossági kérelmek elbírálása akkora adminisztrációs terhet ró a kezelőorvosokra, hogy azok „eleve háromszor meggondolják, hogy egyáltalán elindítsák-e betegüket” ezen a terápiás úton.

Naponta 100-150, évente 22-25 ezer ilyen kérelem érkezik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK), ahol néhány szakember végzi az engedélyezést. S hiába is dolgoznak egyhuzamban ezek az emberek reggel héttől este hatig, nem győzik ezt a kérelemmennyiséget. Harsányi András, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnöke szerint a látszat ellenére a NEAK munkatársai rendkívül hatékonyan és alázatosan végzik ezt a feladatot, de a rendszer így fenntarthatatlan.

Az új terápiák árát az egyedi méltányosság keretében gyakorlatilag a piac diktálja, hiszen nem történt meg a befogadás előtti áralku a biztosítóval, így emiatt is rendre túllépik a költségvetésben e célra meghatározott keretet. Tavaly a keret dupláját, összesen 47 milliárdot költött a NEAK az egyedi méltányosságú terápiákra. Azaz sokkal tervezhetőbbek lennének ezek a költségek, ha a gyógyszerbefogadások fölgyorsulnának. A helyzet tarthatatlanságát a kormányzat is felismerte, és a biztosítón lévő nyomást enyhítve, a jövőben kiszervezik a méltányossági kérelmekről szóló döntést.

Mint emlékezetes, a tavaszi ülésszak végén döntött a parlament arról, hogy januártól a tb-támogatással még nem rendelkező gyógyszerek egyedi méltányossági kérelmeinek elbírálását egy civil szervezethez, a kormány által létrehozandó Batthyány-Strattmann László Alapítványhoz delegálja. Bár ennek a szervezetnek 2025. januártól kellene működnie, ám az ehhez szükséges szabályokkal még adós a kormányzat.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója maga is arról beszélt, hogy még ők sem tudják milyen alapon, a gyógyszerek mely köréről és kik lesznek azok, akik döntéseket hozhatnak. Van aki úgy tudja, hogy a nagyon ritka betegségek terápiáinak, amelyek csak egy-két embert érintenek, az egyedi támogatása kerül hozzájuk. Az állam 40-50 milliárdot biztosítana az alapítvány működésére, de ide csatornáznák be a civil adományokból megmaradt összegeket, amit korábban valakinek a gyógyulásáért adtak össze az emberek, és a személyi jövedelemadó egy százalékát is ide lehetne fölajánlani.