– Érdekes tanulmányt írtak Patkós Veronikával a pártokhoz kötődés boldogságfaktoráról. A saját életében megélt ezzel kapcsolatban valamit?
– A rendszerváltás után nőttem fel, és kis koromtól foglalkoztattak azok a nagy viták, amelyeket a politika ki tudott váltani a környezetemben. Nem értettem, miért nem beszélnek egymással emberek, akik politikai kérdésekben nem értenek egyet. Hiszen más dolgokban egyetérthetnének. A családban is voltak komoly veszekedések a politika kapcsán, és érdekelni kezdett, menyire van a politikának hatása az általános szemléletünkre. Ezek kamaszkori élmények, még nem volt világos számomra, mi ennek a tétje, csak láttam, hogy tétje van, mert annyira személyesen veszik az emberek. Azóta is azt látjuk, mennyire fontos a legtöbb ember számára, ki kormányoz, melyik párt van hatalmon, és nem feltétlenül azért, mert ettől függ, jobbak lesznek-e a közszolgáltatások.
– Milyen tényezők alakítják az emberben ezt az elköteleződést?
– Próbálkozunk a megfejtésével, sok komponenst kell figyelembe venni. A sport területén sem tudjuk mindig az okát, hogy kinek drukkolunk. Ha győz a csapatunk, örülünk, bár ilyenkor csak rövid ideig tart a boldogságnövekedés. A politikai elköteleződésben szintén sok a homályos érzelmi mozzanat. Egyszerűbb eset, ha egy idős ember azért szavaz egy pártra, mert az nyugdíjemelést ígér. Ez meglehetősen racionális kötődés. De létezik például az affektív polarizáció is, amikor elsősorban a saját pártom iránt érzett szimpátia és a többi párttal kapcsolatos ellenérzések határozzák meg, kire szavaznak a választópolgárok. Magyarországon ez már jó ideje erősen befolyásolja a választói döntéshozatalt. Közismert az is, hogy krízishelyzetben a polgárok inkább a hatalmon lévő erőt preferálják, ezt láttuk 2022-ben, az orosz–ukrán háború kirobbanása után. Természetesen fontos a politikai pártok értékrendje, ideológiája is. Minél erősebb az érzelmi kötődés, annál inkább. A kommunikációtól persze sok függ, mennyire jutnak el az üzenetek a választókhoz, ki mit élez ki. Hol a racionális, hol a szubjektív, érzelmi tényezők érvényesülnek jobban.
– Ma mintha az utóbbiak lennének dominánsak Magyarországon.
