Egymillió török líra (mintegy 11 millió forint) kártérítést követel Recep Tayyip Erdogan török államfő legnagyobb riválisától, Ekrem Imamoglu isztambuli polgármestertől. Az Anadolu török állami hírügynökség jelentése szerint Erdogan rágalmazással vádolja az ellenzéki politikust, aki ellen panaszt tett az ügyészségen. A pénteken benyújtott feljelentésben Erdogan azt állítja, hogy Imamoglu "alaptalan vádakat és rágalmakat" emelt ellene, amelyek sértik jó hírnevét és gyűlöletet szítanak.
Az AFP francia hírügynökség és az Arab News is megjegyzi, egyelőre nem tudni, hogy a panasz a főpolgármester pontosan milyen kijelentésére vonatkozik, de az Anadolou által idézett bírósági dokumentumok szerint Imamoglu "az elnök megalázását célozta a nyilvánosság előtt".
Imamoglu, aki az egyesült ellenzék támogatásával szerezte meg a török nagyváros vezetői tisztségét csütörtökön este beszédet mondott egy tüntetésen, amelyen a résztvevők az ellen tiltakoztak, hogy előző nap terrorizmus vádjával őrizetbe vették Ahmet Ozert, az egyik isztambuli kerület, Esenyurt polgármesterét.
Ozert a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Köztársasági Néppárt (CHP) politikusát az Erdogan rezsim egyik leggyakrabban használt ürügyével tartóztatták le – a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) való állítólagos kapcsolata miatt. Helyét Isztambul kormányzó-helyettese vette át, amit a CHP új vezetője, Ozgur Ozel és más politikusok is "puccsnak" minősítettek. A tüntetésen a CHP mellett szolidaritásuk jeléül részt vettek a legnagyobb kurd párt, a DEM (korábbi HDP, Népek Demokratikus Pártja) szimpatizánsai és vezetői is. Imamoglu a tüntetésen azzal vádolta Erdogan kormányát, hogy "piszkos játékot tervezett", hogy elragadja Esenyurt önkormányzatát az ellenzéktől "azáltal, hogy Ozert fiktív okokból terroristának nyilvánította".
Imamoglu Törökország egyik legnépszerűbb politikusa, őt tartják a 2026-ban esedékes elnökválasztás nagy esélyesének. Először 2019-ben választották meg szűk többséggel Isztambul polgármesterének. A voksolást megismételtette a rezsim, amely számára az első nagy vereség volt Isztambul elvesztése. A második voksoláson már meggyőző fölénnyel nyert Imamoglu, akit az idén áprilisi önkormányzati választáson már megkérdőjelezhetetlen többséggel választottak újra. Mindezt úgy, hogy 2022 decembere óta per folyik ellene. Ekkor egy bíróság 2 év, 7 hónap és 15 nap börtönre ítélte Immamoglut a választási tisztviselők megsértéséért, és a közügyektől is eltiltotta. Azért, mert az ellenzéki politikus a 2019-es választási hercehurca idején idiótáknak nevezte az isztambuli választási tisztviselőket. A fellebbviteli bíróság még nem döntött az ügyben.
A tavaszi önkormányzati választásokon a több mint 20 éve kormányzó Erdogan pártja, az AKP súlyos vereséget szenvedett, ami rossz előjel a közelgő parlamenti és elnökválasztásokra. Főképp annak fényében, hogy a súlyos gazdasági gondokra és a világrekorder török inflációra egyelőre nem találja az ellenszert az Erdogan-rezsim. Mindezt az utóbbi hetekben több diplomáciai fiaskó is tetézte.
Megrekedni látszik az óvatos békefolyamat, amely véget vethetne a kurd PKK és a török állam között immár 40 éve tartó, több tízezer áldozatot követelő konfliktusnak. Október 23-án Ankarában terrortámadást hajtottak végre az egyik legnagyobb török hadiipari vállalat központja ellen. Bár a támadásért egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget, a török kormányzat azonnal a kurd szeparatistákat vádolta, és még aznap éjszaka a légierő csapást mért a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) iraki és szíriai területeire. Néhány nap múlva pedig a PKK-val való állítólagos együttműködésért tartóztatták le az isztambuli kerületi polgármestert.
Az ankarai terrortámadással egyidőben zajlott a BRICS csúcstalálkozója az oroszországi Kazanyban, ahol elutasították Törökország tagsági kérelmét. (Törökország lehetett volna az első NATO-tagállam a Kreml által a Nyugat és a G7-ek alternatívájának tartott feltörekvő országok szervezetének soraiban.) A konkrét vétót India emelte a török tagság ellen a Pakisztánhoz fűződő szoros kapcsolata miatt, de a csúcstalálkozón történtek arra utaltak, hogy a Putyin-Erdogan viszonyban is új feszültségek jelentek meg.
Az Európai Bizottság múlt heti bővítési jelentése sem festett kedvező képet Törökországról. 2018-ban megszakadtak az évtizedek óta akadozó török csatlakozási tárgyalások az alapvető jogokat és az igazságszolgáltatást ért támadások miatt. Idén áprilisban újraindult egy óvatos közeledés az EU és Törökország között, de egyelőre eredmény nélkül. A bővítési jelentés leszögezte: a csatlakozási tárgyalások továbbra is szünetelni fognak, mert változatlanul „komoly aggályok állnak fenn az alapvető jogok és a jogállamiság területén, ideértve az igazságszolgáltatás függetlenségét is”.
A török külügyminisztérium azonnal reagált, közleményben utasítva el az „Európai Unió tisztességtelen értékeléseit, különösen a politikai kritériumokat és a belső politikai dinamikát illetően”.
