oktatás;PSZ;szakszervezetek;diplomások;Belügyminisztérium;átlagbér;pedagógusbér-emelés;Totyik Tamás;teljesítményértékelési rendszer;

- „Egy jó irányba tett lépés” a tanárok bérfelzárkóztatása, ám azt először a költségvetésből kellene biztosítani, a fedezetét viszont nem látni

A Belügyminisztérium és a szakszervezetek közti egyeztetésen az sem derült ki, hogyan befolyásolja majd a béreket az új teljesítményértékelési rendszer.

Jövőre is folytatódik a pedagógusok fizetésének felzárkóztatása a diplomás átlagbérhez, a kormány átlagosan 20 százalékos bértömeg-emeléssel számol 2025 januárjától - közölték a pedagógus szakszervezet képviselői, miután hétfőn a Belügyminisztériumban egyeztettek az oktatási államtitkárság vezetőivel. 

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke arról számolt be, a kormány tervei szerint a gyakornokok bére mintegy 20 százalékkal, a mostani bruttó 528 ezer forintról 630 ezer forintra nőhet, de a többi kategóriában (Pedagógus I-II, mesterpedagógus, kutatótanár) is 

minimum 12-18 százalékos emelésre lesz szükség ahhoz, hogy a tanárbérek elérjék a diplomás átlagfizetés 80 százalékát.

Ám azt továbbra sem tudni, hogy a 2024-es diplomás átlagbér hogyan alakul év végéig. Totyik Tamás lapunknak azt mondta, a kormány képviselőitől azt a tájékoztatást kapták,

hogy a tervezetben szereplő arányok 2-3 százalékkal is elmozdulhatnak - akár lefelé is. 

A PSZ elnöke szerint a tervezet „egy jó irányba tett lépés”, ugyanakkor hozzátette, a bérfelzárkóztatás javarészt uniós forrásból valósul meg, de csak utófinanszírozással, ami azt jelenti, hogy először a hazai költségvetésből kell rá pénzt biztosítani, ennek a fedezetét viszont továbbra sem látni.

Az egyeztetésen az sem derült ki, hogyan befolyásolja majd a béreket az új teljesítményértékelési rendszer. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár csak annyit árult el, hogy a teljesítményértékelés anyagi részét is a központi költségvetésből finanszírozzák majd. Az értékelésbe pedig beleszámít, hogy a pedagógusok elvégezték-e a belügyminiszter által előírt online képzést és vizsgát a nemzeti alaptantervről.

Az érdekvédők szerint az egyeztetésen az hangzott el, hogy a szaktárca az iskolaigazgatókra bízza, az értékelés során levonnak-e pontokat azoktól a pedagógusoktól, akik nem végezték el a képzést.

„Ne sorvasszák el a gimnáziumi képzést!” 

Petíciót indított a Szülői Hang Közösség, tiltakozva a gimnáziumi felvételi szigorítása ellen. Mint a Népszava megírta, a tankerületi központok „ajánlást” küldtek az állami gimnáziumok vezetőinek, hogy lehetőleg csak azokat a tanulókat vegyék fel, akik az írásbeli felvételin elérnek egy központilag meghatározott pontszámot. A Szülői Hang szerint ezzel csökkenhet a gimnáziumi férőhelyek száma, a gyerekeket még több stressz éri a felvételi miatt, és több tanuló akarata ellenére a szakképzésbe szorulhat.

A főpolgármester a társaságok irányító testületeinek jogköreit a Fővárosi Közgyűlésre bízná. A hétfői egyeztetésen Fidesz nem vett részt.