Eddig 120 köznevelési intézményben volt átfogó, komplex ellenőrzés, idén októberben és novemberben pedig további 25 intézmény komplex ellenőrzése valósul meg – közölte az Oktatási Hivatal (OH) a Népszava érdeklődésére. A legtöbb esetben a gyenge kompetenciamérési eredmények, illetve a magas lemorzsolódási arányok miatt vizsgálódtak az OH szakértői.
A komplex ellenőrzések 2022 májusában indultak, miután a kormány egy rendeletmódosítással bővítette ki az iskolai ellenőrzések típusait. Az OH szakértői bizottságának, akár külsős szakértők bevonásával akkor kell átfogó vizsgálatot indítania,
ha egy iskola az országos átlagnál kimutathatóan alacsonyabb eredményeket ért el a kompetenciamérések során;
ha az intézmény vagy az intézményvezető legalább három területen 60 százalék alatti, vagy egy területen 30 százalék alatti eredményt ért el a pedagógiai-szakmai ellenőrzéskor;
ha a tanulói lemorzsolódás mértéke magasabb a megyei vagy az országos átlagnál;
ha egy intézmény nem készített fejlesztési, intézkedési terveket a problémák orvoslására.
Az OH adatai szerint azoknak az intézményeknek a száma, ahol ellenőrzésekre kellett sort keríteni, egy év alatt majdnem a duplájára nőtt. A Népszava legutóbb tavaly októberben számolt be az ellenőrzésekről, akkor még “csak” 68 köznevelési intézmény átfogó vizsgálatára került sor.
Több tucat iskolában indult ellenőrzés, a legtöbb esetben amiatt, mert a tanulók lemorzsolódásának mértéke magasabb volt a megyei vagy az országos átlagnálAz OH közlése szerint
a kompetenciamérési eredmények miatt eddig 82 esetben,
a tanulói lemorzsolódás miatt 77 esetben,
az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kapcsán készítendő fejlesztési vagy intézkedési terv hiánya miatt 41 esetben indult ellenőrzés.
Az esetszámok összességében azért magasabbak a vizsgálatba bevont iskolák számánál, mert egy intézményen belül egyszerre több szempont alapján is indulhat ellenőrzés.
Az OH érdeklődésünkre azt is közölte, a korábban vizsgált intézményeknél eddig 15 esetben történt utóellenőrzés. - Az eddigi utóellenőrzések megállapították, hogy a komplex ellenőrzést követően az intézmények az intézkedési tervben foglaltakat jellemzően végrehajtják, a célok 4 intézményben részben, 2 esetében nem valósultak meg.
A komplex ellenőrzést követően 2 intézményben történt fenntartói intézkedés
- írták.
A komplex ellenőrzések elindítását korábban több szakértő és szakmai szervezet kritizálta, elsősorban azért, mert az oktatásirányítás az intézményekre hárítja a problémák megoldását: az igazgatóknak kell intézkedési tervet kidolgozniuk és végrehajtaniuk a tanulói lemorzsolódás, vagyis a korai iskolaelhagyás visszaszorítása érdekében is, miközben az okok rendszerint túlmutatnak az iskola határain.
A KSH legutóbbi oktatási jelentése szerint
a korai iskolaelhagyók (azok a 18-24 évesek, akiknek legfeljebb általános iskolai végzettségük van és nem vesznek részt semmilyen képzésben) aránya Magyarországon 11,6 százalék volt 2023-ban, ami a negyedik legmagasabb arány az Európai Unióban.
Emellett a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma is magas, az OH adatai szerint a 2023/2024-es tanév második félévében mintegy 19,3 ezer, a köznevelésben tanuló diák volt kitéve a lemorzsolódás veszélyének, és ez a szám nem tartalmazza a szakképzésben tanulók adatait. A korai iskolaelhagyásban a tanulási nehézségek mellett családi vagy személyes gondok, társadalmi, gazdasági problémák is szerepet játszhatnak, de a KSH egy korábbi elemzésében azt is elismerte:
a kedvezőtlen folyamatok összefüggésbe hozhatók azzal, hogy 2012-ben a tanköteles kor 18-ról 16 évre csökkent.
