- Csúcson a mosolydiplomácia – Jó hangulatban zárta a kétnapos budapesti diplomáciai nagyüzemet Orbán Viktor, miután bejelentette, hogy Ukrajna vereséget szenvedett a fronton

Bár Orbán Viktor miniszterelnök a belpolitikában profitálhat az ország legnagyobb diplomáciai eseményéből, a két csúcs rendezésének lehetősége nem külpolitikai megítélésének változását vetíti előre. Az EPK-találkozót – ahogy azt korábban megírtuk – félévente más városban rendezik meg, és most került sor Budapestre. Az uniós állam-, illetve kormányfők nem hivatalos pénteki ülésének rendezési jogát pedig Magyarország az unió soros elnökeként kapta meg. Mivel a pénteki EU-csúcs informális találkozó volt, a várakozásoknak megfelelően jelentős döntés sem született – éppen ezért viszont a találkozó a szokottnál jóval békésebb hangulatú volt.

Ez azonban nem jelentette azt, hogy ne lettek volna pengeváltások. Az egyiket maga a házigazda kezdeményezte az orosz-ukrán háborúról tett kijelentésével, egy nappal azután, hogy hazautazott az EPK-találkozóról Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke. Orbán Viktor péntek reggel a közrádióban tett nyilatkozatában azt mondta: „A fronton a helyzet nyilvánvaló, katonai vereség van. Az amerikaiak ki fognak szállni az ukrajnai háborúból, nem fogják bátorítani, nem fogják azt mondani, hogy a háború jó dolog.” Hozzátette: „És nekünk, Európaiaknak erre valahogy válaszolnunk kell.” Erre határozottan válaszolt az Európai Tanács távozó elnöke, Charles Michel pénteken Budapesten.

– Több alkalommal is megerősítettük a támogatásunkat különböző formákban Ukrajnának, és meggyőződésem, hogy Ukrajna támogatása értékeink védelmét is jelenti, illetve jel a világnak a nemzetközi jogrendről. Ennek védelme alapvető, a szuverenitás és az integritás alapelvének védelme. Ha ezt nem tesszük meg, az mindannyiunkat kiszolgáltatottá tesz és kockázatot teremt a világban – reagált Orbán szavaira az Európai Tanács távozó elnöke, Charles Michel.

Más uniós ügyekben ezúttal békésebb hangot ütött meg Orbán Viktor. A csúcs pénteki záró sajtóértekezletén elmondta, a féléves magyar elnökség legfontosabb célkitűzése egy versenyképességi paktum, egy úgynevezett „budapesti deklaráció” létrehozása volt, és hosszú hónapok munkájával ezt sikerült elérni, amiért külön köszönet jár Mario Draghinak, az Európai Központi Bank volt elnökének, aki az Európai Bizottság számára jelentést készített elő a témában. Orbán előrebocsátotta, hogy a siker érdekében az ülésen félretették az Európai Bizottság és a magyar kormány között számos kérdésben fennálló mély ellentéteket. „A csatáinkat majd megvívjuk Brüsszelben” – mondta.

Szavai szerint az elfogadott közös dokumentum következő öt évre az Unió munkájának középpontjába állítja a versenyképességet. Mindezt azzal indokolta, hogy az Unió növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint Kínáé vagy az Egyesült Államoké. A termelékenység is lassabban nő, mint Európa versenytársainál. Az Unió részesedése a világkereskedelemből csökken, és az EU cégei háromszor, illetve négyszer magasabb villamosenergia- és földgázárat fizetnek, mint versenytársaik az Egyesült Államokban. Ezért, mondta, „semmi túlzás nincs abban, hogy a deklaráció kimondja, azonnali cselekvésre van szükség”.

Ismertetése szerint a tagállamok elhatározták, hogy végrehajtanak egy „egyszerűsítési forradalmat”, csökkentve a vállalatok adminisztrációs terheit. „Első lépésként 2025 első félévének végére drasztikusan le fogjuk csökkenteni a jelentési kötelezettségek számát...” Sürgős intézkedéseket fogadnak el továbbá a magas energiaárak mérséklésére, s megfogalmaznak egy valódi iparpolitikát is. Megerősítették, hogy 2030-ra az európai össztermék (GDP) 3%-át kutatás-fejlesztésre fogják fordítani, s elhatározták, a tőkepiaci unió teljes megvalósítását. „Elnök asszony is arról beszélt – utalt Ursula von der Leyen szavaira –, hogy az európai emberek megtakarítása magasabb, mint az amerikaiaké, de a pénzüket a bankokban tartják, azok pedig genetikailag nem alkalmasak rá, hogy a kockázatos high-tech befektetéseket finanszírozzák, ezért nekünk a bankbetéteket át kell vinnünk pénzügyi alapokba…” - mondta.

Eldöntötték – folytatta Orbán Viktor–, hogy létrehoznak egy európai védelmi ipari bázist, és abban is megállapodtak, hogy minden új jogalkotási javaslathoz kell majd készíteni egy gazdasági versenyképességi tesztet. – A bizottsági elnök asszony egyetértett a tanács tagjaival, hogy az Európai Tanács ülésein rendszeresen vissza fogunk térni a versenyképesség kérdésére. „… ha már az amerikaiak úgy döntöttek, hogy ők naggyá teszik Amerikát. Erre egyetlen lehetséges európai válasz van, mi pedig Európát fogjuk naggyá tenni – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor előtt Ursula von der Leyen hosszan sorolta, hogy az EU milyen mutatók tekintetében erős a versenytársaihoz képest, egyik példaként említve, hogy az Unióban a legalacsonyabb a jövedelmi egyenlőtlenség, tehát nagyon magas a szociális biztonság szintje, és a legnagyobb a szén-dioxid kibocsátás csökkenése is. „Ugyanakkor vannak még területek, ahol javítani kell a teljesítményünkön” – mondta, kiemelve, hogy az erről folytatott vitáik alapja Mario Draghi rendkívül értékes munkája volt. Jelentését – amelynek elkészítésére egy éve kérte fel – jól fogadták a tagállamok, „és széleskörű konszenzus volt arról, hogy ezen az alapon kell tovább dolgozni” az Európai Bizottság következő ciklusában.

Ursula von der Leyen a prioritások között első helyen említette az innováció szükségességét, hogy az alapkutatások eredményeiből fejleszthető, és EU-szerte „felskálázható” termékek szülessenek, a startup vállalkozások útjában álló akadályok lebontását, hogy ne kelljen 27 különböző tagállami szabályrendszerrel megbirkózniuk, és a határon átnyúló kereskedelem és beruházások megkönnyítését. Egy közös dekarbonizációs és digitalizációs terv elkészítését is ígérte. „Az új mandátum első 100 napjának során tehát egy tiszta iparági jogszabályt fogunk javasolni, építve a Draghi-jelentésre és 10 különböző ágazati dialógusra, amit az elmúlt hónapokban folytattunk” – mondta.