Varga Mihály pénzügyminiszter hivatalosan is benyújtotta 2025-ös költségvetés tervezetét a parlamentben tartott sajtótájékoztatón. Az Orbán-kormány – szakítva az elmúlt évek tavaszi benyújtásával – idén az utolsó pillanatig kivárt a benyújtással, deklaráltan a november 5-i amerikai elnökválasztáshoz időzítve a lépést.
Most, hogy Orbán Viktor várakozásainak megfelelően Donald Trump nyerte nyerte a megméretést, és lesz az Ehgyesült Államopk következő elnöke, megjelent az a „békeköltségvetés”, amely Varga Mihály szerint ez azt jelenti például, hogy jövőre a honvédelmi kiadások „csak” GDP két százalékára rúgnak majd, amely egyébként megfelel az NATO-követelményeknek is.
Ha más eredmény született volna, más kiadások rovásra az Orbán-kormánynak növelnie kellett volna a védelmi kiadásokat – fogalmazott a miniszter.
A kabinet jövőre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ez Varga Mihály szerint megfelel az elemzői és hitelminősítők várakozásainak. A nemzetközi és hazai elemzők az utóbbi napokban – látva gyengébb magyar gazdasági adatokat, illetve a Donald Trump által ígért védővámokat – ennél ma már kisebb növekedéssel számolnak, inkább 2,5-3 százalékos sávba várják magyar gazdaság a jövő évi növekedést. Az inflációt az Orbán-kormány 3,2 százalékra tervezi – ez csökkenés a 2024-ben várható 3,8 százalékhoz mérten, a nyugdíjak az infláció mértével, vagyis 3,2 százalékkal emelkednek 2025. januárjától. Számolnak a 13. havi nyugdíjak kifizetésével 2025-ben is – mondta a miniszter.
Varga Mihály szerint jövőre kiemelt költségvetési cél a családok támogatása megőrzése, a vállalkozások támogatása, fennmarad a rezsicsökkentés intézménye – vagyis az energiaszámlák támogatása és megőrzik a nyugdíjak reálértékét is. Továbbra is fontosnak tartják a határvédelemet, illetve a migráció megakadályozását.
Ezen túl a pénzügyminiszter ígérete szerint mind az oktatás, mind az egészségügy támogatása reálértéken számolva is emelkedik.
Az Orbán-kormány szerint a 2024-es költségvetés hiány a GDP 4,5 százaléka lesz – ez a cél tartható, amit jövőre a GDP 3,7 százalékára tudnak csökkenteni. A hiánycsökkentést támogatja, hogy az államadósság után fizetendő kamatkiadások a GDP 4,8 százalékáról 3,8 százalékra csökkennek, ami 880 milliárdos kiadáscsökkenés jelent – mondta Varga Mihály.
A költségvetés tervezeté Latorczai János a parlament alelnöke vette át a pénzügyminisztertől, aki elmondta, hogy a vita a tervek szerint november 27-én kezdődhet, a végszavazást pedig december 20-án tartanák a büdzséről.
A féléves költségvetési hiány elérte az éves terv 106 százalékát, a büdzsét a lassú honvédségi fegyverbeszerzések menthetik meg