Az év harmadik negyedében, az előző év hasonló időszakához képest, 1,1 százalékkal, 1,7 milliárd literre esett a teljes hazai üzemanyag-forgalom – számítottuk ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nemrég nyilvánosságra hozott összesítéséből. A szint a 2021-es, 1,8 milliárdos csúcs óta, furamód, az elvileg forgalomugrást hozó, 2022-es árstopot is beleszámítva, folyamatosan esik. Igaz, még mindig az idei a valaha mért ötödik legmagasabb érték.
A július-szeptemberi adaton belül a kisebbik, alig több mint félmilliárd liter benzin másfél százalékos emelkedés, míg a pont 1,2 milliárd liter gázolaj 2,2 százalékos esés.
A nagy hazai márkákat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) október közepén nyilvánosságra hozott adataiból a harmadik negyedévre körükben egymilliárd literes forgalom adódik, ami fél százalékos emelkedés. Míg az eme, „színeseknek” nevezett körben mért, 420 millió liter benzinkereslet 3 százalékos ugrás, a 626 millió liter gázolaj egy százalékos visszaesés.
A nagy láncokon kívüli, úgynevezett „fehér” kutakon adódó, 432 millió literes, július-szeptemberi üzemanyagforgalom szembeötlő, 6 százalékos esés az előző év hasonló időszakához képest – számolható ki a NAV által szintén közzétett, országos kútadatok és a MÁSZ-közlés különbségéből. Ennél nagyobb csökkenést számukra csak a 2022-es 25 százalék mutatott, amit akkor azzal magyaráztak, hogy az autósok egy része a máskor olcsóbb, de nehezebben megközelíthető, „fehér” kutakról az egyenárasítással átpártolt az üzemanyagokat akkor egyaránt literenként 480 forintért mérő, de kényelmesebb, „színesekhez”. A kis kutakon a harmadik negyedév során értékesített, 120 millió liter benzin közel 5, a 312 millió liter gázolaj pedig mintegy 7 százalékos esés. Miközben a "fehérek" közel ezres száma közelíti a „nagyokét”, előbbiek forgalom szerinti részesedése a harmadik negyedévben 31-ről 29 százalékra esett. Ez az adat a felmérés 2008-as kezdetére jellemző és azóta a negyedik legalacsonyabb. A „márkátlanok” piaci részesedésének 2021-ig tartó, szinte töretlen bővülését a 2022-es árstop ezek szerint hosszú távon is megtörte.
Bár a kevésbé szem előtt lévő „közvetlen nagykereskedelem”, vagyis például a tömegközlekedési, mezőgazdasági vagy honvédségi járművek nem nyilvános, szinte csak gázolajra korlátozódó, 263 millió literes, negyedévi tankolása, ha csak 2 százalékkal is, de rekordszintre ugrott - számolható ki a teljes- és kútforgalmi NAV-adat különbségéből.
Az Orbán-kormány visszamenőlegesen is emelne, tiltakoznak az újabb sarc ellen a kis benzinkutakA január-szeptemberi összesítések hasonló, bár némiképp tompább változásokat tükröznek. Az első háromnegyedév során a teljes, hazai üzemanyagkereslet 0,7, a MÁSZ-hálózatoké 0,4, a fehéreké pedig 1,8 százalékos csökkenést mutat.
Összesített teljesítményük visszaesését a 2022-es árstop még mindig tartó, káros hullámai mellett az ez év elejével 1,5 ezrelékről nekik is 3 százalékra emelt kiskereskedelmi különadóval magyarázta lapunknak Egri Gábor, a „kis” egységeket képviselő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) elnöke. (Utóbbi esetben a kisebb forgalmú üzemanyagcégek kedvezőbb kulcsát a nagyobbakéhoz emelték.) Eme, literenként, nettó 12-14 forintos drágulást hozó lépés szinte eltüntette a fehér kutak eddigi legnagyobb vonzerejéül szolgáló árelőnyt – tette hozzá. A jellemzően családi tulajdonú, egy-egy térség ellátásában mégis kulcsszerepet játszó, kis töltőállomások máig nyögik a 2021 és 2022 vége között érvényes árstop hatásait is - tette hozzá. Mindemellett kedvező fejleményként értékelte, hogy a kormány a jelek szerint levette a napirendről a hazai energiacégekre – így a kis kutakra is – kirótt hatékonysági „járuléknak” a 2023-as forgalomra vetített, így az FBSZ szerint visszamenőleges, nemrég közzétett emelési tervét. Egri Gábor reményét fejezte ki az iránt, hogy egy-egy szakmai észrevételük a kabinet soraiban máskor is értő fülekre talál.
