- Az árvíz visszafogta az inflációt, de novemberben már jelentős emelkedést várnak

A szeptemberi 3 százalékról, októberre 3,2 százalékra emelkedett a 12 havi drágulás üteme – közölte a KSH. Az adat meglepetés, ugyanis az elemzők 3,5 százalékot vártak.

A Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint 12 hónap alatt az élelmiszerek ára 4,5 százalékkal – a mért inflációt számottevően meghaladó mértékben - nőtt, ezen belül a liszt 38,9, a tej 16,8, a gyümölcs- és zöldség 12,1, az étolaj 9,9, a csokoládé és kakaó 9,8, a vaj, vajkrém 7,9, az éttermi étkezés 7,6, az iskolai étkezés 6,2 százalékkal drágult. Csökkent viszont termékcsoporton belül a száraztészta ára 7,3 százalékkal, a cukoré 2,9, a margariné 2,7, a tojásé 2,1 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,8 százalékkal emelkedett, a háztartási energia 4,8 százalékkal lett olcsóbb a KSH sajátos módszertana miatt. Az igazi nagy meglepetés azonban az volt, hogy a szolgáltatások áremelkedése az előző hónapban mért 8,4 százalékról 7,2 százalékra lassult októberben, sőt egyhavi alapon a szolgáltatások átlagosan 0,9 százalékkal lettek olcsóbbak, köszönhetően annak, hogy telefon-, internetszolgáltatásért 6,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2024 szeptemberében. Ez a tétel jelentősen lassította az infláció emelkedését, ám a hatás egyszeri lehet.

Árokszállási Zoltán, az MHB Bank elemzője mutatott rá, hogy szeptemberi árvíz segíthette lehúzni az inflációt, ugyanis az árvíz idején több mobilszolgáltató biztosított ingyenes adat és beszélgetéscsomagokat, amelyeket októberben számolt el a KSH. Amennyiben igaz ez a feltevés, akkor az várható, hogy az előttünk álló időszakban (vélhetően a novemberben) jelentős emelkedést fog mérni a KSH ebben a körben, ami viszont  megdobhatja a havi inflációs adatot – írta Árokszállási Zoltán.

Az elemző szerint ezzel együtt decemberre 4,4 százalékos infláció várható – vagyis a következő hónapokban emelkedik az árindex. Az elemző a megemelte a jövő évi inflációs várakozásait – 3,6 százalékról, 3,8 százalékra –, amit a forint elmúlt hetekben tapasztal gyengülésével magyaráz. A vártnál rosszabb GDP hűti az inflációt, ugyanakkor az érdemben 400 fölé kerülő EUR/HUF árfolyam egyre markánsabb inflációs kockázatokat jelent (2024-ben október végéig az éves átlagos euróárfolyam nem érte el a 393-at). Emellett jövőre jelentős, 12 százalékos minimálbéremelést tervez a kormány, ami ugyancsak árfelhajtó hatású.

Németh Dávid, a K&H Bank elemzője szerint is meglepetés okozott az októberi infláció, ami annak köszönhető, hogy a szolgáltatások ára mérséklődött. Ezzel együtt az elemző továbbra is gyorsulást vár az év hátralévő részében, ám a korábban vártnál visszafogottabb lehet a tempó. Decemberben 4 százalék körüli szinten lehet a mutató, így az éves átlagos infláció 2024-ben 3,6 százalék környékén alakulhat - közölte a K&H közgazdásza. Németh Dávid úgy látja, hogy az idei kedvező adatoknak lesz egy átgyűrűző hatása, ami visszafogja majd a jövő évi áremelkedési ütemet. Ugyanakkor fontos lesz a forint árfolyamának alakulását figyelembe venni, hiszen a tartósan gyenge forint az importált infláción keresztül felfelé mutató kockázatot jelent. A mostani kilátások alapján Németh Dávid az ideivel nagyjából azonos éves átlagos inflációra számít 2025-ben.