Szerdán még inkább elszálltak a magyarországi nagykereskedelmi áramárak: a Hupx nevű tőzsde honlapjának tanúsága szerint a keddi, megawattóránként (MWh) 306 eurós (kilowattóránként – kWh - 126 forintos) átlag 355 euróra (145 forintra) nőtt. Igaz, a napon belüli csúcsárak a keddi 900 euróról (367 forintról) 700 euróra – 292 forintra mérséklődtek. (Az arányok érzékeltetése végett, a lakosság a rezsicsökkentett áramdíjrendszeren belül, kWh-nként 5 forintot fizet.) Szakmai honlapok tanúsága szerint a magyar tőzsdei átlagár tegnap is európai rekordernek számított. Míg Nyugat-Európa és a balti térség összességében 150 euró körül járt, Közép- és Dél-Kelet-Európában, Magyarországgal az "élen", jóval magasabb díjak alakultak ki, a skandináv áramárcédulákon viszont csak egy-két számjegy szerepelt.
Szakértők szerint a drágulás első körben a lakosságon kívüli fogyasztókat, vagyis a magyar cégeket, gyárakat érinti, amelyek rezsije sok esetben a tőzsdei mozgásokhoz kötött. Ez annál is inkább kellemetlen, mert, amiként a múlt héten, az Unió statisztikai hivatalának nyilvántartásai alapján, bemutattuk, Európa-szerte a magyar cégek fizetik szinte a legmagasabb áram- és gázdíjakat.
Az emelkedő céges rezsiköltségek végső soron, a termékek áremelkedésén, vagyis az infláció megugrásán keresztül mindig a magyarok pénztárcáját apasztják.
A magyarországi szén-, gáz-, nukleáris-, illetve megújuló-alapú áramtermelés, valamint a behozatal, alig képes kielégíteni a téliesre forduló időjárás miatt megélénkülő keresletet – értékelte a helyzetet Facebook-bejegyzésében Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. Így, a 230 voltos feszültségszint fenntartása érdekében, régi, nagyobb, olajtüzelésű erőműveket is beindítottak. Karbantartások és egyéb leállások miatt olyan nagy egységek, mint a széntüzelésű mátrai vagy a gázzal üzemelő gönyűi, messze névleges szintjük alatt teljesítettek. De akadozott a szerb és az osztrák határkapcsolat is. Az elégtelen kínálathoz hozzájárult a közép- és dél-kelet-európai szélcsend és borús idő, vagyis a megújuló-alapú termelés hiánya is. A szakértő furcsállja, hogy a nemzeti tőzsdék között ezúttal nem egyenlítődtek ki az árak. Pletser Tamás a mélyebb okok közé sorolta az elmúlt másfél évtized során megugró áramigényt, ami további növekedés felé mutat. (Megjegyzendő: az KSH az utóbbi három évre csökkenésről tudósít.)
Hétfő óta Magyarországon a legdrágább az áram szerte EurópábanÍgéreteket kapnak a magyar cégek, rezsicsökkentést nem, a gáz és az áram számukra szinte sehol máshol Európában nem ilyen drágaAz Erste elemzője további gondnak tartja, hogy az elmúlt időszak során nálunk zömmel megújuló-alapú erőművek létesültek. Ezek viszont, olcsó és tartós tárolási megoldás híján, alkalmatlanok a – „sötétszélcsendnek”, németül Dunkelflauténak nevezett – borús, egyszersmind szélcsendes időszakok áramkeresletének kielégítésére. (Szintén megjegyzendő: a hazai, törvényi akadályok okán, szélturbinák, közel másfél évtizede nem épültek és még fél évtizedig új sem várható.) Úgyszintén, évtizedes a lemaradásunk a gyorsan szabályozható, „fosszilis” – ezek közül is leginkább gáztüzelésű -, nukleáris alapú, illetve az időjárástól kevésbé függő víz- és földhő-erőművek, valamint a megfelelő hálózat kiépítése terén. A szakértő azt is kifogásolta, hogy a lakosság keresletét semmi se korlátozza, illetve a támogatott - rezsicsökkentett - díj nem függ a nagykereskedelmi áraktól. Emellett a hazai, nagykereskedelmi piacot számos, politikai hátterű eljárás is torzítja. „Kész szerencsének” nevezi, hogy a gazdaság nem nő. Ha a rendszerből további, fontos egységek, mint például az októberben többször is meghibásodó paksi atomerőmű, szintén kiesnének, szóba kerülhet egyes fogyasztók korlátozása, de akár a teljes ellátás is összeomolhat – vélekedett Pletser Tamás.
Az államtitkár a németekre mutogat
A nagykereskedelmi áramárak főképp annak tovagyűrűző hatásai miatt ugrottak meg, hogy az atomenergiát elutasító, az utóbbi idők során főképp nap- és szélerőműveket fejlesztő németek, „sötétszélcsendes” időszakokban, olcsó francia atomenergiából, illetve drága gáz- és szénerőművekből biztosítják ellátásukat. Az ütemezett karbantartások is elkerülhetetlenek – vélekedett Facebookon közzétett, hosszú okfejtésében Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára. A politikus hitet tett a sokoldalú áramtermelés mellett is. (Megjegyzendő: szakértők épp eme ígéretek megvalósítását hiányolják.) Az államtitkár szerint a háztartási rezsicsökkentés is tompítja a nagykereskedelmi árhatásokat. (Mások szerint részben épp a rezsicsökkentés vezet a nagykereskedelmi árugrásokhoz.)
A hazai villamosenergia-rendszer nehézségeit nem a napelemek robbanásszerű elterjedése okozza, hanem hogy az Orbán-kormány ez idő alatt nem gondoskodott sem a borúsabb időszakok áramellátását biztosító erőművek felépítéséről, sem a hálózat korszerűsítéséről – foglalták össze a problémát lapunknak más elemzők. A behozatal immár 40 százalék körüli aránya kiugró. A helyzet már csak azért is egyre feszítőbb, mert a kabinet közben kifejezett nagy áramigényű ipari befektetéseket csábított Magyarországra – tették hozzá.
Svédországban az eladók fizettek
Tegnap, Európa-szerte, 315 euróval, a második legmagasabbnak a román és a bolgár nagykereskedelmi áramár bizonyult. Majd következett Szerbia 284 és Horvátország 264 euróval. A sokat hivatkozott német tőzsdén átlag 150, a franciáknál pedig 123 euróba került egy MWh áram. A legolcsóbbnak a 2-es számú svéd térség számított, ahol az eladók, áramuk átvételéért cserébe, 1 eurót még fizettek is a vevőknek.
