Hajlandók-e a magyar választók feláldozni a demokráciát párthűségből vagy politikai érdekekért? Mielőtt ezt a kérdéseket körüljárta volna, a Policy Solutions csütörtökön publikált kutatása felmérte a társadalom úgynevezett demokratikus kompetenciaszintjét, tehát azt, hogy a magyarok milyen mértékben vannak tisztában azzal, mi is az a demokrácia.
A vizsgálat a Friedrich Ebert Stiftung (FES) bécsi irodájával együttműködésben született, és hét másik európai ország – Észtország, Lengyelország, Németország, Spanyolország, Svédország, Szerbia és Ukrajna – eredményeivel hasonlította össze a magyar adatokat. Kiderült, hogy a felsorolt országok közül a demokratikus kompetenciaszintet tekintve Magyarország áll az utolsó helyen 72 százalékkal. A második legrosszabbul Ukrajna szerepelt 75 százalékkal, míg Szerbia 76, Lengyelország 78, Németország és Spanyolország 80-80, Észtország 81 százalékot produkált, az első helyen lévő Svédország 85 százalékot.
Magyarországon a demokratikusan kompetens válaszadók aránya jóval az átlag alatt volt az erősen vallásos válaszadók, a politikával nem foglalkozók vagy az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében, ellenben átlag feletti a nem vallásosak, az ellenzékiek és például a felsőfokú végzettségűek csoportjában.
A szavazók Magyarországon büntetnének legkevésbé egy antidemokratikus politikai jelöltet.
Nálunk egy ilyen jelölt szavazataránya csak 4,8 százalékpontot esne, máshol – eltekintve az 5,9 százalékos Spanyolországtól – több mint 7 százalékot: Lengyelországban például 9,2, Svédországban kereken 10 százalékot.
A válaszadók egy 10 pontos skálán értékelték, mennyire fontos számukra, hogy olyan országban éljenek, amelyet demokratikusan kormányoznak. Ebben a kérdésben már nem Magyarország lett az utolsó. Idehaza a válaszok átlaga 8,3 volt, ugyanúgy, ahogyan Lengyelországban. Valamivel alacsonyabb érték jött ki Szerbiában (8,2) és Észtországban (8,1), viszont magasabb Spanyolországban (8,4), Ukrajnában (8,5), Németországban (8,5) és Svédországban (8,8).
A Policy Solutions és a FES elemzése hangsúlyozta, hogy Magyarországon a politikai preferenciák alapján jelentős különbségek láthatók. Miközben a kormánypárti szavazóknak csak 60 százaléka tartja nagyon fontosnak, hogy demokratikusan kormányzott országban éljen, addig a hatpárti ellenzéki szavazók körében ez az arány 89 százaléka. (A vizsgálat tavaly nyáron készült, akkor még nem létezett Tisza Párt.) Az elemzés arra hívta fel a figyelmet: a Fidesz szimpatizánsainál a szélsőjobboldali Mi Hazánk szavazói közül is többen nevezték fontosnak, hogy demokratikusan kormányzott országban éljenek.
Magyarországon a főként kormánykritikus médiát fogyasztók körében 77 százalék azok aránya, akik számára nagyon fontos a demokratikus berendezkedés, a jórészt kormánypárti médiát fogyasztók esetében ez csak 61 százalék.
Az idősebb generációk jóval inkább tekintenek értékként a demokratikus viszonyokra, mint a fiatal korcsoportok.
Azzal az állítással, hogy a demokrácia minden kormányzati formánál jobb, a magyarok 83 százaléka egyetértett. Ezen a téren Ukrajna erősen kilógott a sorból: az orosz agresszióval küzdő országban csak a megkérdezettek 53 százaléka osztotta ezt a véleményt. A többi vizsgált országban viszont nagyobb volt az egyetértők aránya, mint nálunk. Magyarországon az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében volt a legmagasabb (23 százalék), a felsőfokú végzettségűek körében pedig a legalacsonyabb (9 százalék) azok aránya, akik nem értenek egyet azzal, hogy a demokrácia a legjobb kormányzati forma.
Az autoriter vezetés elutasítottsága Magyarországon 76 százalék, hasonlóan ahhoz, amit Lengyelország (76 százalék) és Szerbia (77 százalék) esetén mértek. Ennél többen utasítják el az erős vezető által irányított autokráciát Ukrajnában (79 százalék), Észtországban (81 százalék) Németországban (86 százalék), Spanyolországban (89 százalék) és Svédországban (93 százalék) – állapította meg a Policy Solutions és a FES tanulmánya.
A magyar válaszadók mintegy kétharmada elégedetlen a magyarországi demokrácia állapotával (67 százaléka), és úgy véli, hogy Magyarország kormányzása nem demokratikus (64 százalék).
Az ellenzéki szavazók elsöprő többsége, több mint kilenctizede gondolja így. Bár a kormánypárti táborban jóval kevesebben vélekednek hasonlóan, a Fidesz-szavazók 42 százalékának sem tetszik a demokrácia minősége, és 37 százaléka érzékeli úgy, hogy az ország kormányzása nem demokratikus.
A pártszimpátia az egyik legfontosabb tényező, amelyik befolyásolja annak mértékét, hogy a választók mennyire büntetik az antidemokratikus magatartást. A kormányzó Fidesz-KDNP szavazói mutatják a legalacsonyabb „büntetési számokat”, ebben a csoportban a legmagasabb a demokratikus normaszegések elfogadottsága. Az állítás nemcsak Magyarország esetében, hanem a többi vizsgált országgal összevetve is érvényes.
A választók által leginkább büntetett antidemokratikus kijelentés így hangzik: „ha nyerünk, az infrastruktúrafejlesztési forrásokat a pártunkra szavazó körzetekbe kell irányítani”. A második legsúlyosabban büntetett antidemokratikus magatartás az újságírók elleni fellépés. A kutatás szerint azoknak a politikusoknak is komoly népszerűségvesztéssel kellene szembesülniük, akik támogatnák a kormányt kritizáló bírák megfegyelmezését.
Az erősen polarizálódott magyar társadalomban a politikai jelölt szekértáborhoz tartozása fontos szerepet játszik, ez a tényező is jelentős részben felülírja a demokratikus szempontokat.
A Fidesz-szavazók az átlagosnál alacsonyabb mértékben jutalmazzák az egy pártközösségbe való tartozást, a fősodrú ellenzéki pártok támogatói az átlagosnál jobban. Összességében elmondható: Magyarországon a párthűség befolyásolja leginkább, hogy az emberek mennyire tűrik el a demokratikus normák megsértését.
Másrészt a Policy Solutions és a FES felmérése kimutatta, a választó akkor is elnéző egy antidemokratikus politikussal szemben, ha az bizonyos identitáspolitikai kérdésben a választóéhoz hasonló álláspontot képvisel. Azok a szavazók például, akik támogatják az azonos nemű párok egyenlő jogait, kevésbé elfogadók az antidemokratikus lépések iránt, mint az átlagos magyar szavazó. A jobboldali választók viszont, akik megtagadnák az azonos nemű pároktól a házasságkötés jogát, általában az átlagnál könnyebben megbocsátják az antidemokratikus magatartást.
Nemzetközi szerzőgárda
A magyarországi helyzet felméréséhez szükséges kutatást a Závecz Research végezte 2023. június 27-e és július 11-e között, összesen 1014 válaszadó bevonásával. Az interjúk online zajlottak, és átlagosan 25 percet vettek igénybe. A vizsgálat nem, életkor, régió és iskolai végzettség alapján reprezentatív. A tanulmány szerzői: Elena Avramovska, a FES „A jövő demokráciája” intézetének vezető kutatója, Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója, Ludwig List, a FES „A jövő demokráciája” intézetének vezető kutatója, Johanna Lutz, az intézet igazgatója, Milan Svolik, a Yale Egyetem politológia professzora, Szászi Áron, a Policy Solutions külső szakértője.
