A holland mester, Rembrandt remekművének, az Éjjeli őrjáratnak legnagyobb restaurálása zajlik jelenleg az amszterdami Rijksmuseumban, melyet a látogatók is megfigyelhetnek – közölte az Artnews. Öt évnyi előzetes tudományos kutatás után (amely során olyan technikákat használtak, mint a digitális képalkotás és a mesterséges intelligencia) nyolc restaurátor kezdi meg a világhírű festmény felújítását azzal, hogy eltávolítja a lakkot a képről. – A restaurálás kezdete izgalmas – mondta Taco Dibbits, a Rijksmuseum főigazgatója – a lakkréteg eltávolítása feltárja az Éjjeli őrjárat mozgalmas történetét. Egyedülálló élmény lesz a közönség számára, hogy testközelből követheti ezt a folyamatot – nyilatkozott.
A restaurálás első fázisa 2019-ben kezdődött, amikor Amszterdami Egyetem (UvA) vegyészei rájöttek, hogyan sikerült Rembrandtnak feltűnő arany részletekkel ékesíteni a festményt. A felfedezésről szóló tanulmányt Fréderique Broers és Nouchka de Keyser, az UvA PhD-hallgatói, valamint a Rijksmuseum kutatói publikálták a Heritage Science című szakfolyóiratban. A kutatás során más titkokra is fény derült, többek között arra, hogy Willem van Ruytenburch ruházatában a röntgenfluoreszcencia-vizsgálat arzént és ként mutatott ki. Ennek eredményeképpen a kutatók feltételezik, hogy Rembrandt arzén-szulfid pigmenteket használt, realgárt a vörös és auripigmentet a sárga árnyalatokhoz.
A művészettörténet egyik leghíresebb festményét évente több mint kétmillió látogató keresi fel a hollandiai múzeumban.
Az alkotás már számos restaurálási folyamaton átesett az idők folyamán, most az 1975-76-os helyreállítás során felhordott lakkot mikroszálas kendő és pamutszivacs segítségével távolítják el.
Rembrandt van Rijn 1642-es olajfestménye az amszterdami polgárőrség Frans Banning Cocq kapitánya és hadnagya, Willem van Ruytenburch felkérésére született meg, akik új székházuk nagytermének díszítéséhez hét életnagyságú, egészalakos csoportportrét rendeltek meg a mestertől. A milícia 18 tagja adta össze a festmény árát. Több teória él az alkotásról, többek között az, hogy a festő saját magát is belefestette: Rembrandt a bal alsó sarokban szignálta a képet, alakját hátul láthatjuk, középtájt, a lándzsás ember mögött. A művészettörténészek szerint úgy figyeli a jelenetet, mintha kulcslyukon át kukucskálna.
A festmény címében eredetileg semmi nem utal az éjszakára, hollandul a cím Schutters van wijk II onder leiding van kapitein Frans Banninck Cocq, ami annyit jelent: A II. kerületi tüzérek Frans Banninck Cocq kapitány vezetésével. Rövidebb neve a Frans Banning Cocq kapitány milíciája. Az Éjjeli őrjárat címet a XVIII. század végén kapta, mert a műalkotást sötét lakkal vonták be, és az évek során szennyeződések halmozódtak fel rajta, ami azt a hamis benyomást kelti, hogy éjszakai jelenetet ábrázol.
Az Éjjeli őrjáratot több atrocitás érte:
1911-ben és 1975-ben is késsel támadták meg a műalkotást, utóbbi alkalommal az elkövető tizenkét vágást ejtett a vászonba. 1990-ben pedig egy férfi savval fújta le a festményt, bár akkor egy őr gyors beavatkozásának köszönhetően csak a lakkozás sérült meg. Az Éjjeli őrjáratot már legalább 25 alkalommal kezelték, azonban a mostani kutatási és restaurálási projekt az eddigi legkiterjedtebb. Az Operation Night Watch projekt több intézmény, köztük a Holland Kulturális Örökségvédelmi Ügynökség (RCE), a Delfti Műszaki Egyetem (TU Delft), az Amszterdami Egyetemi Orvosi Központok (AUMC) és a washingtoni National Gallery of Art együttműködésében jött létre.
