A megugró magyar gázkivitel mögött elsősorban a megnövelt orosz szállítások állnak – vélekedtek a lapunk által megkérdezett szakértők. E mennyiség jó része Ukrajnába kerül – számítottuk ki az Eurostat nyilvántartása alapján. Időnként nem egyértelmű, hogy nyerünk-e az üzleteken. Amiként arról október végén, az EU statisztikai hivatalának adatai alapján beszámoltunk, Magyarország idén augusztusig 2023 hasonló időszakánál kétharmaddal többet, 1,7 milliárd köbméter gázt értékesített külföldre. Ez a folyamatosan csökkenő, idén valószínűleg 8 milliárd köbméteres hazai fogyasztás tükrében egyre láthatóbb mennyiség. Igaz, 2018-ban éppenséggel már 9,6 milliárd köbmétert exportáltunk, ami 2023-ig jelentősen esett.
Ezen belül messze a legnagyobb mennyiség – 2019–2020-ban egyaránt közel 5 milliárd köbméter – Ukrajnába került. Igaz, a 2022-es érték félmilliárd, a tavalyi pedig 1,6 milliárd köbmétert tett ki. Idén, az első nyolc hónap mennyisége nagyjából megfelelt a tavalyi szintnek.
Arra a kérdésünkre, hogy az oroszokat nem zavarja-e, miszerint gázuk tőlünk Ukrajnába kerül, egy magát megnevezni nem kívánó forrásunk felhívta a figyelmet: az Unióval kötött versenymegállapodás értelmében a Kreml 2013 óta nem tiltja a tőlük származó gáz továbbadását.
Az Eurostat-kimutatás szerint Ukrajnának furamód gyakorta olcsóbban adtuk a fűtőanyagot, mint amennyiért azt az oroszoktól vettük. Igaz, idén márciusban és júniusban például nyerhettünk az üzleten. Forrásunk ugyanakkor rögzítette: bár Magyarországra túlnyomórészt orosz gáz érkezik, de például a horvátországi Krk-sziget tengeri cseppfolyósítottföldgáz-lefejtője felől vásárolunk más eredetű fűtőanyagot is, illetve a hazai kitermelés szintén kitesz évi mintegy másfél milliárd köbmétert. Tehát nem egyértelmű, hogy veszteséggel értékesítenénk a terméket. Számításaink szerint az idén felélénkülő, osztrák kivitelünk nyereség-veszteség mutatója szinte havonta váltakozott. Bár a HAG nevű magyar–osztrák cső jelenleg csak behozatalra alkalmas,
forrásunk nem zárta ki, hogy a kiszállítások áttételesen, például Szlovákián át zajlanak.
Bár a korábbi évek során több milliárd köbméteres horvát kivitelünk idén áprilisra elapadt, ezek az eladások – néhány kivételtől eltekintve – egyértelműbb nyereséget hoztak. Az idén kifutó horvát–orosz gázvásárlási megállapodás ismeretében forrásunk nem zárta ki, hogy eme, elvileg magyar kivitel mögött valójában orosz ügyletek állhattak. Arra a furcsaságra, miszerint szerb kivitelünk azzal sem szűnt meg, hogy 2021 októberétől déli szomszédunk felől kapjuk az orosz gázt, sőt az addigi, az átlagba illeszkedő tarifáik egyúttal a piaci szintek négy-ötszörösére ugrottak, szakértőnk egyelőre nem talált magyarázatot, de a lehetőséget nem is zárta ki.
Eszerint tehát jelenleg a legnagyobb anyagi hasznot szerb kivitelünkön érjük el.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter október elején jelentette be, hogy a 2021-es magyar–orosz gázvásárlási szerződésbe foglalt, évi 4,5 milliárd köbméterhez képest idén Moszkvától 6,7 milliárd köbmétert kapunk. Bár a kormány nem veri nagy dobra, az általunk megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy a többlet jó része tőlünk külföldre kerül. Egyikük felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar vevő, az állami MVM 2024 első fél évében emelkedő nyereségről és kivitelről tudósított. Szerinte ez is bizonyítja az orosz gázár versenyképességét. Másik forrásunk viszont, a hazai gázkereskedelem összetettsége miatt, ezt az – egyébként az Eurostat által sem megerősített – összefüggést szintén nem látta bizonyítottnak.
Kapcsolódó kérdéssorunkra az MVM-től annyit válaszoltak, hogy vezetékes és cseppfolyósított földgázt is vásárló nagykereskedőjük, a hazai ellátásbiztonságot kiemelten szem előtt tartva, a közép-kelet-európai térség több országában is biztosít ellátást. Az energiaügyi tárcától lapzártánkig nem érkezett válasz.
Ígéreteket kapnak a magyar cégek, rezsicsökkentést nem, a gáz és az áram számukra szinte sehol máshol Európában nem ilyen drágaAz Európai Bizottság szerint nem jelent kihívást az energiaellátás biztonságára az orosz gáz kivonása