munkaerőpiac;Magyarország;távmunka;PwC Magyarország;

- Magyarországon összetört a bizalom a munkavállalók és munkaadók között, sokan már azt is sértésnek veszik, ha egy napra be kell menniük dolgozni

Az emberek elszigetelődnek. Sokan jöttek már rá, hogy nem feltétlenül az érdeküket szolgálja, ha mindig készenlétben kell állniuk.

Távmunka terén Magyarország nemzetközi összevetésben nem áll az élmezőnyben. Azokon a munkahelyeken, ahol ez megtehető, globális szinten a dolgozók 23 százaléka irodán kívül dolgozik,  Európában ez a mutató 20 százalék, míg Magyarországon mindössze 14 százalék volt – derült ki Reguly Márta, PWC Magyarország szervezetfejlesztési és HR tanácsadás vezetőjének a Magyar Távmunka Szövetség által szervezett, Mérlegen a hibrid munkavégzés című szakmai konferencián tartott előadásából.

Az elmaradás egyik okát a nemzetközi szintektől abban látta a szakember, hogy itthon az állami szférában megkövetelik a teljes bejárást. Ezzel szemben az úgynevezett hibrid munka terén - amikor a munkavégzés helye megoszlik az otthon és a munkahely között - egészen jól állunk. Ott, ahol ez megoldható, az alkalmazottak csaknem kétharmada (65 százalék) így is látja el a feladatait, Európában ez az arány 60 százalék, míg globális szinten 58 százalék volt. A cég felméréséből az is kiderült, hogy a hibrid munkavégzés a vállalatok számára egy komoly érdemi előnyt biztosan hordoz. Vizsgálták ugyanis azt, hogy ki mennyire kötődik a vállalatához, vagyis a lojalitása erősnek mondható-e. A hibrid munkavégzésben dolgozók 76 százaléka elkötelezett volt a munkahelye iránt, ami egyébként a tejes munkaidőben bejárok adatainál (74 százalék) is magasabb, és jóval meghaladja a távmunkában lévők 63 százalékos szintjét. A területtel kapcsolatban a közelmúltban egy másik, friss kutatás is készült a PWC-nél, amely azt vizsgálta, hogy milyen szempontok alapján választanak munkahelyet az emberek. Feltűnő eredmény, hogy az alkalmazottak körében a magánélet tiszteletben tartása az egyik legfontosabb szemponttá vált a cégekkel szemben támasztott igények között – fejtette ki Reguly Márta. Ebben az összevetésben érdemi változásként emelte még ki, hogy a rugalmas munkaidő és az otthoni munkavégzés fontossága egyaránt visszaesett a korábbi évhez képest. Szerinte mindez azt jelzi, hogy az emberek kezdenek ráérezni,

 nem biztos, hogy az érdeküket szolgálja, ha mindig készenlétben kell állniuk.

Távolról sem problémamentes a terület - mutatott rá ezzel összhangban előadásában Kónya László, a Deutsche Telekom IT Solutions elnök vezérigazgatója. Ma ugyanis az érzékelhető, hogy munkavégzés kapcsán összetört a bizalom a munkavállalók és munkaadók között. Ennek eredményeként számos cégnél már azt akarják, hogy újra bejárjanak a dolgozók, míg az alkalmazotti oldal egy része már azt is szinte sértésnek veszi, hogy egyetlen napra is az irodába kell mennie. A konferencia résztvevői kiemelték, hogy fontos a mérhetőség, az elvégzett munka hatékonyságának megteremtése. Erre pedig már egyre több technológia is rendelkezésre áll. Ide vágóan Kónya László megjegyezte, a távmunka fizikai távolságot jelent, s a feladat az, hogy a technológia révén ezeket a távolságokat a cégek a lehető legjobban le tudják rövidíteni. Így az mindkét félnek előnyös lehet. 

A konferencia közönségének körében a távoli munkavégzést illetően egy helyszíni felmérést is tartottak, amelynek eredményei figyelemre méltóak. Ennek részeként rákérdeztek hibrid munkavégzés esetén hány napot tartanak ideálisnak, amelyet az irodában kell eltölteni. 39 százalékkal a heti két nap lett a befutó. Azt is vizsgálták, hogy mit tartanak a legnagyobb kihívásnak a távmunkával kapcsolatban. Ezen a területen szembetűnő volt, hogy az egyén elszigetelődése milyen sok formában jelent meg. Felmerült ugyanis, hogy a kollégák egyáltalán nem ismerik egymást, a szociális kapcsolatokat nehezen tudják fenntartani, de többen megemlítették az egyedüllétből fakadó mentális problémát is. Emellett a bizalom is számos válaszban előkerült, hogy végül is hogyan, milyen módon végzik el a dolgozók a feladataikat. Láthatóan ez az utóbbi problémakör a cégvezetőket és döntéshozókat komolyan érdekelte és keresik erre a válaszokat.

Bárhogyan is alakul a következő években ezen a területen a helyzet a konferencia egyik alapvető megállapításaként emelhető ki az egyik panelbeszélgetés mondata, amely szerint bárhonnan is közelítjük meg a munkaerőpiacot, azzal tisztában kell lenni, hogy távmunka nélkül nincs jövő. Ezt a cégeknek és a alkalmazottaknak egyaránt tudomásul kell venniük.   

Most bosszulja meg magát a fejlesztések elodázása, az erőművek kapituláltak az első novemberi zúzmara előtt.