Az Európai Bizottság, csütörtökön, hulladékipari hiányosságok kapcsán, úgynevezett felszólító levél formájában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Egy megújuló energiás ügyben pedig, más tagállamok mellett, az Orbán-kabinet úgynevezett kiegészítő indoklással ellátott véleményt kapott. Ez utóbbi a kötelezettségszegési eljárások előrehaladottabb szakasza, de mindkét folyamat az Európai Unió Bíróságán köthet ki.
A bejelentés szerint az Európai Bizottság részint az úgynevezett hulladékos keretirányelv 2020-as magyarországi törvénybe foglalását kifogásolja. Szerintük így nem tudható pontosan, mely feldolgozottsági szakaszban minősül át nálunk a szemét újból termékké vagy nyersanyaggá. Emellett az újrahasznosítható csomagolások után a gyártókra vagy a forgalmazókra kirótt, úgynevezett „kiterjesztett gyártói felelősségi” (EPR-) díj felhasználását sem tartják elég átláthatónak és az otthoni komposztálás ösztönzését is hiányolják. Egy másik, úgynevezett hulladéklerakási irányelv érvényesítése kapcsán pedig a hasznosításra már szétválogatott hulladék lerakásának egyértelmű tilalmát igénylik.
E két ügyben az Európai Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak. A reakcióra két hónapot kapunk. Ha a válasz a testületet nem nyugtatja meg, úgy „indoklással ellátott véleményt” fogalmaznak meg. Ha ezzel sem járnak eredménnyel, úgy igényüket az Európai Unió Bírósága előtt igyekeznek érvényesíteni.
Az előrehaladottabb, megújuló energiás ügyben a testület már 2021. júliusában felszólító levelet küldött, egyébként mellettünk az íreknek, a spanyoloknak és a franciáknak is. Jelenleg mind a négy állam egy harmadik körös, „kiegészítő indoklással ellátott véleményt” kapott. Itt a Bizottság elsősorban a bioüzemanyagok összetételére és a származási bizonyítványokra vonatkozó szabályozás hiányosságait kifogásolja.
Az összes ügy a Mol érdekkörét érinti – hívták fel lapunk figyelmét szakértők. A hazai hulladékipart, egy 2022-ben megnyert, tavaly elindult, 35 éves koncesszió keretében ugyanis, a Mol-tulajdonú Mohu irányítja, a bioüzemanyagokra vonatkozó szabályok pedig a Molt, Magyarország egyetlen olajfinomítójának üzemeltetőjeként, alapvetően érintik. Ennek megfelelően a hulladékos és a bioüzemanyagos hiányosságok is szolgálhatják a Mol érdekeit – fogalmazott egy forrásunk. A Mohu számára alapvető megtérülési kérdés ugyanis, hogy az előkezelt hulladékokat saját hatáskörben minősítheti-e már át értékes alapanyaggá, de ide sorolható az adóként beszedett, hozzá befolyó EPR-bevételek átláthatósági szintje és az üzemanyagok bioarány-növeléséhez szükséges beruházások ütemezése is. Bár a szakértő szerint az Orbán-kormány bizonyára nem véletlenül áll ellen eme uniós igényeknek, egy másik forrásunk úgy vélte, hogy a hulladékos kérdésekre éppenséggel a koncesszió és a Mohu hoz megoldást. Tény, hogy az otthoni komposztálásra a cég néhány fővárosi kerületben indított egy, egyelőre igen ellentmondásos tapasztalatú tesztprogramot.
Lapunk megkeresésére eddig sem a Mohutól, sem az energiaügyi tárcától nem érkezett válasz.
A kormány általában rendezi a helyzetet
Bár a közhiedelem szerint a kabinet nem különösebben riad vissza e brüsszeli fenyegésektől, a tapasztalatok szerint minden húsz, Magyarország ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárásból csak egy jut el az Európai Unió Bíróságára. A panaszok túlnyomó hányadát tehát a kormány az eljárás közben, az EU megelégedésére rendezi.
