A reál-GDP idén várhatóan 0,6 százalékkal bővül, olvasható a bizottsági előrejelzésben, amely szerint a fogyasztás ugyan folyamatosan nő, de a beruházások továbbra is lassúak az állami invesztíciók elhalasztása és az üzleti hangulat romlása miatt. Magyarország kereskedelmi partnereinek visszafogott kereslete, különösen a gépek és szállítóeszközök iránt, szintén hátráltatta az exportot.
A brüsszeli előrejelzés szerint a GDP növekedése 2025-ben 1,8 százalékra, 2026-ban pedig 3,1 százalékra emelkedik.
A fogyasztás várhatóan továbbra is a növekedés fő motorja marad, az erős reáljövedelem-növekedésnek köszönhetően. Bár a növekvő kereslet az előrejelzések szerint ösztönözni fogja a beruházásokat, a bizonytalanságok - különösen az autóipari kilátások - várhatóan rontják azt. A prognózis szerint az export a javuló kereslet és a feldolgozóiparban megvalósuló nagyszabású közvetlen külföldi beruházások hatására fokozatosan nőni fog. A belföldi kereslet előre jelzett élénkülése azonban 2025-ben várhatóan fellendíti az importot és csökkenti a folyó fizetési mérleg többletét.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a kilátásokat érintő kockázatok közé tartozik az elhúzódóan gyenge kereslet az autóipar iránt és a kereskedelmi feltételek romlása, ami az előrejelzési időszak alatt a növekedést és a folyó fizetési mérleg egyenlegét is terhelheti. Ugyanakkor az expanzív költségvetési politikák és a folyamatos bérnyomás fenntarthatja az inflációs nyomást és gyengítheti a versenyképességet. A munkanélküliségi ráta 4,5 százalékra nőtt 2024 második negyedévében. A gazdasági fellendülés várhatóan növeli a munkaerő-keresletet, és a munkanélküliségi ráta az előrejelzési időszakban várhatóan csökkenni fog. Miközben a munkaerőpiac fokozatosan szűkül, a nominális bérnövekedés 2025-ben és 2026-ban a korábbi minimálbér-emelések hatásának elhalványulásával mérséklődik.
KSH: 2024 szeptemberéig egy év alatt 8,2 százalékkal esett vissza az építőipari termelés MagyarországonAz alapinfláció a 2023. évi 17 százalékról 2024. szeptemberére 3 százalékra csökken, mert enyhül a korábbi energia- és élelmiszerár-emelkedések és az ellátási lánc problémáinak a hatása. Az energia és élelmiszerek nélküli infláció azonban ugyanebben az időszakban továbbra is magas, 5,6 százalékos marad. Az egyes szolgáltatások árképzését befolyásoló magas infláció, az erőteljes bérnövekedés, a növekvő fogyasztói kereslet és a valuta leértékelődése 2024-ben is táplálta a belföldi árnyomást. Az alapinfláció fokozatosan lassulni fog, összhangban az alacsonyabb nyersanyagárakkal és a bérekkel.
A költségvetési hiány az előrejelzések szerint a 2023-as GDP 6,7 százalékáról 2024- ben a GDP 5,4 százalékára csökken. Ennek hátterében az áll, hogy a közműszolgáltatók alacsonyabb támogatást kaptak a szabályozott energiaárakból származó veszteségeik fedezésére, az állam elhalasztott beruházásokat és az adóbevételek valamelyest növekedtek. A deficit az előrejelzések szerint 2025-ben a GDP 4,6 százalékára, 2026-ban pedig 4,1 százalékára csökken. A költségvetési prognózist bizonytalanságok övezik, amelyek a középtávon visszafogott növekedési kilátásokból, valamint a kormány 2024 végi és 2025-ös kiadási döntéseiből erednek. Az előrejelzés nem tartalmazza teljes mértékben a 2025-ös költségvetési évre bejelentett adóintézkedéseket, mivel a jelentés elkészültéig azokról nem állt rendelkezésre elegendő részlet.
Az Európai Bizottság szerint a GDP-arányos adósságráta 2024-ben a magas költségvetési hiány és a budapesti repülőtér megvásárlásának finanszírozása miatt eléri a GDP 74,5 százalékát és 2025-ben is azon a szinten marad. Ezt követően 2026- ban 73,8 százalékra csökken.
Az Orbán-kormány mindent egy lapra tesz fel, de ha borul a költségvetés, döntenie kell a gazdaság megmentése és a 2026-os választás megnyerése közöttAz Európai Bizottság szerint a GDP-arányos adósságráta 2024-ben a magas költségvetési hiány és a budapesti repülőtér megvásárlásának finanszírozása miatt eléri a GDP 74,5 százalékát és 2025-ben is azon a szinten marad. Ezt követően 2026- ban 73,8 százalékra csökken.
