Karácsony Gergely;Magyar Filmszemle;Káel Csaba;Kovács Gábor;Muhi András;Liszka Tamás;Pataki Ági;Meskó Zsolt;

- Karácsony Gergely pénzt adott, Káel Csaba sok sikert kívánt az újraéledő Magyar Filmszemléhez

Nyomott helyáron, „minden” hazai, 2023. január 1-e utáni gyártású filmet bemutatna a jövőre újraéledő Magyar Filmszemle. 

Lehet újra módosítani a Magyar Filmszemle Wikipedia oldalát, hiszen tizenhárom év hiátus után, jövőre újra megrendezik a legrégebbi hazai mozgóképes seregszemlét: a rendezvény 44-ik kiadásának a budapesti Corvin mozi ad majd helyet 2025. február 3-a és 9-e között – jelentette be a jogokkal rendelkező Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke, Muhi András producer és immár fesztiváligazgató. A régi hagyományoknak megfelelően az igazgató munkáját segíteni fogja a szemletanács - melynek tagjai Pataki Ági és Kovács Gábor producerek, Csutak Tamás tanácsadó, producer és Meskó Zsolt rendező – ők társadalmi munka keretében dolgoznak.

A sajtóesemény házigazdája Pataki Ági volt, aki elmondta, hogy költséghatékonysági okokból ő lesz a szemle háziasszonya is majd.

A producer hangsúlyozta: utoljára 2012-ben volt Filmszemle, az úgynevezett „fapados” kiadás, mely Tarr Béla – a Magyar Filmművészek Szövetségének akkori elnőke – irányításával valósult meg. Pataki Ági hangsúlyozta, hogy noha nagyon kevés pénzük van, a jövő évi rendezvény nem lesz „fapados”. Hogy mennyi lesz a teljes költségvetés, azt egyelőre nem mondták el, de a rendezvény alapjául alapított projektcégbe Pataki és Kovács, Muhi, illetve Csutak egy-egymillió forintos alaptőkét injekcióztak.

Elhangzott az egészen titokzatos mondat, hogy az egész Filmszemle újra nem jöhetne létre Karácsony Gergely nélkül. Hogy ez pontosan mit jelent, arra Liszka Tamás a fővárosi tulajdonban lévő moziüzemltetési cég, a Budapest Film vezetője válaszolt:

jelesül, hogy Budapest vibráló moziváros, a Corvinban a Szemle alatt mindösszesen ezer forintért lehet majd egy-egy vetítésre beülni és igen, a főpolgármester konkrét pénzbeli támogatást is garantált a 44. Magyar Filmszemlének. 

Meskó Zsolt még elmondta, hogy a Corvin teljes belső terében szemlehangulat lesz, minden egyes filmvetítés végén lesz beszélgetés, legyen az verseny van nem kompetitív szekcióban. Abban pedig mindannyian egyetértettek, hogy a rendezvény célja az (újra)találkozás és a két front közötti árok betemetése. Muhi pedig kifejezetten nem aggódik, hogy ne lenne majd mit vetíteni, hiszen minden 2023. január 1-e óta elkészült film nevezését várják az adott kategóriákban.

Újdonság, hogy lesznek külön versenykategóriái a dokumentumfilmeknek és az animációnak.

A játékfilmes verseny mellett lesz úgynevezett Panoráma szekció, Meskó szavai szerint az olyan nagyköltségvetésű történelmi filmeknek például, melyek alkotói minden bizonnyal nem tartják fair-nek, hogy egy kisebb költségvetésű produkcióval versenyezzenek, de mégis fontosnak tartják, hogy jelen legyenek a Szemlén. Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz akkor, ha mondjuk a Most vagy soha! elsőfilmes producere mégis versenyezne, az volt a válasz, hogy nem fogja senki sem megakadályozni.

Mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy nem csak a „nemzeti minimum” nagyszabású filmjének jelenléte veti fel a fair verseny elvi kérdését, mivel egy-egy független mozi (És mi van Tomival?, Fekete pont) nagyjából 30-50 millió forint magánpénzből készül el, míg a Nemzeti Filmintézet logóval, állami támogatással kistafírozott zsánerfilmek (Ma este gyilkolunk, Hogyan tudnék élni nélküled?) is már milliárdos nagyságrendű büdzsével dolgoznak. Bár, a bekerülési költség Muhi szerint abszolút nem érdekes, utalva a Csak a szél című, Fliegauf Bence rendezte produkcióra, mely pontosan 1,2 millió forintból készült annak idején és Ezüst Medve-díjjal jutalmaztak a Berlinálén, ezáltal maga mögé utasítva többmillió euróból készült alkotásokat. Azaz, szerinte minden film egyenlő.

Lassan megszokjuk, Magyarországon mindenből kettő van, ha filmes eseményről, szervezetről van szó. A Magyar Filmművészek Szövetsége mellett ott van a 2014-ben alapított Magyar Filmakadémia, és most a Filmszemle újraéledésével itt a fesztivál-párhuzamosság, hiszen a Nemzeti Filmintézet által életre keltett, nevét gyakran változtató, jelenleg MOZGO-nak hívott veszprémi rendezvény is magyar filmeket versenyeztetett – igaz, a függetlenekkel kvázi nem foglalkozva.

Muhi szerint nekik abszolút más a céljuk:

nem fognak hollywoodi mintára nomináltakat kihirdetni, nekik sokkal fontosabb, hogy a filmek terén a teljes képet megmutassák, újra elinduljon a párbeszéd a szakmán belül és mosolyogva ünnepeljen mindenki, így nem hiszi, hogy „Veszprém köreit” zavarnák. 

Mindemellett a Magyar Filmművész Szövetség nem hallgatja el az NFI-vel való viszonyát sem: Muhi András nemrég levelet írt Káel Csaba filmügyi kormánybiztosnak, tájékoztatva őt arról, hogy megrendezik a Filmszemlét, aki válaszolt is és sok sikert kívánt a rendezvényhez. Arra a kérdésünkre, hogy nem is pályáztak az NFI-hez, Muhi elismerte, hogy nem és ezt azzal indokolta, hogy ez a Szemletanács döntése volt, és ha februárban siker lesz a rendezvény, akkor további tárgyalásokat fognak kezdeményezni a jövővel kapcsolatosan a kormánybiztossal.

A francia énekes-zeneszerző 95 éves volt.