A kormány idén és jövőre is a lakossági fogyasztás felfutásától várta, várja a gazdasági növekedést. A bizalomra a reálbérek gyors, tíz százalék feletti növekedése, illetve a hitelezés felpörgése ad okot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a bankok lakossági hitelállománya 7,9 százalékkal bővült éves alapon 2024 harmadik negyedévében.
Ezzel az ütemmel a magyar hitelpiac az uniós élbolyba került, ez a 5. leggyorsabb növekedési ütem, az EU-ban ugyanis alig 0,9 százalékkal nőtt az eladósodás mértéke, de a referenciának tekintett másik három visegrádi-országban is 5,1 százalékos bővülést mértek.
A III. negyedben a magyar hitelezésnél csak Bulgáriában (21,1%), Horvátországban (10,7%), Romániában (9,6%) és Máltán (9,1%) nőtt gyorsabban a banki kihelyezések üteme.
A hazai pénzintézetek háztartásokkal kötött új hitelszerződéseinek volumene éves összehasonlításban 72 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, ezen belül a lakáscélú hitelszerződések értéke több mint a duplájára emelkedett – vagyis nem lehet azt mondani, hogy a lakosság nem hallotta meg a kormány ösztökélését. A gyors felfutásban egyszerre játszik szerepet az alacsony bázis – az inflációs válság idején gyakorlatilag befagyott a hitelezés, különösen a lakáshitelezés. Másfelől a gyors lakossági hitelállomány növekedést hajtja az állami lakástámogatási rendszer átalakítása, a támogatások megszüntetése, azok gyakorlatilag kizárólag hitellé való alakítása.
Az MNB adatai szerint a harmadik negyedben 300 milliárd forinttal több hitel folyósítottak a bankok a háztartásoknak, mint egy évvel korábban – ez GDP 0,35 százaléka.
Aki tudott, az már felvett kölcsönt
A hitelképes magyar körülbelül 1,5 millió háztartás mintegy 80 százaléka rendelkezik már ingatlan- vagy szabad felhasználású jelzáloghitellel, ami a további, ezt a csoportot megcélzó hitelfelvételi programok hasznosságát egyre jobban megkérdőjelezi – állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. a kormány „új gazdaságpolitikáját” vizsgáló elemzésben. A kutatók csak az ingatlan és jelzáloghitelek számát vizsgálták. A további (gépjármű, folyószámla, hitelkártya vagy egyéb) hitelek figyelembevételével a társadalom még nagyobb aránya rendelkezik már hitellel, ami a további háztartási hitelfelvételt ösztönző programok gátjai lehetnek.
A lakossági új hitelszerződések volumene a harmadik negyedévben 755 milliárd forintot tett ki, amely az előző év azonos időszaki kibocsátást 72 százalékkal haladta meg. A növekedés elsősorban a lakáshitelek 130 százalékos bővülésének volt köszönhető, de a személyi kölcsönök esetében is 57 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A harmadik negyedévben megkötött lakáshitel-szerződések száma 40 százalékkal emelkedett 2023 harmadik negyedévéhez viszonyítva, miközben a szerződések átlagos értéke jelentősen nőtt.
Míg 2023. szeptemberben 11,3 millió forint volt a lakáshitelek átlagos szerződéses összege, addig 2024. szeptemberben már 19,2 millió forint,
amelyhez hozzájárultak a CSOK Plusz programban elérhető magasabb hitelösszegek is. 2024 harmadik negyedévében az államilag kamattámogatott hitelek aránya az újonnan szerződött lakáshiteleken belül 25 százalékot tett ki, egy évvel korábban ez az arány 21 százalék volt – írta az MNB Hitelezési Jelentése. 2024 szeptemberében a bankok átlagosan 6,6 százalékos kamat (THM: 6,8 százalék) mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az államilag kamattámogatott konstrukciókat is figyelembe véve pedig a teljes lakáshitelpiacon az újonnan hitelt felvevő ügyfelek által fizetendő átlagos kezdeti kamat 5,5 százalékot tett ki. A bankvezetők körében végzett MNB felmérés szerint a bankárok a lakáshitelezésben további élénkülésre számítanak.
A harmadik negyedévben a lakosság fogyasztási hitelállománya 66 milliárd forinttal növekedett – ez több mint a duplája a 2023 hasonló időszakában felvett 30,4 milliárd forintnak –
ennél gyorsabb növekedés utoljára a 2022 választási pénzszórás alatti lakossági eufória alatt tudtak elérni a magyar bankok.
Jöhet az öt százalékos lakáshitel
A hazai bankok megfogadták a kormány kérését és ha nem is mindenkinek, de a 35 év alatti fiatalok első energiatakarékos lakásához hajlandóak lesznek 5 százalékot meg nem haladó zöld jelzáloghitelt folyósítani – derül ki a Magyar Bankszövetség közleményéből. Az akcióhoz a hazai bankok önkéntes alapon csatlakozhatnak. A bejelentés előzménye, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt kérte a bankoktól, hogy vezessék be az 5 százalék alatti teljes hiteldíjmutatójú hiteleket a lakáshitelezésbe. A bankok, szakértők már akkor jelezték, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben ez csak korlátozásokkal képzelhető el – ezért is szabhatott most a Bankszövetség ilyen feltételeket. A feltételek között szerepel, hogy a hitelezett lakás legfeljebb 68 kWh/m2/év primerenergia-igényű és minimum A+ energetikai besorolású lakás lehet, a maximum 60 m2-es, a bruttó ára kevesebb, mint 1,2 millió forint négyzetméterenként lehet.
