Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szégyenletesnek tartja, hogy Hankó Balázs és Semjén Zsolt anélkül nyújtotta be a kutatóhálózat teljes átalakítását célzó törvényjavaslatot, hogy a szövegről a kutatókkal egyeztetett volna – írja szerdai közleményében a szervezet. Az ADF leszögezi, a főigazgatók testülete a jelenlegi törvények alapján az új szabályozásról dönteni nem jogosult, és a benyújtott törvénytervezet sem ad döntési jogköröket a kutatóközpontok és intézetek vezetőinek. Egyben úgy véli, „a kormány újra hadat üzen az Európai Uniónak a kutatóhálózatot kekvásító törvénnyel, a magyar kutatókat állítva célkeresztbe”.
A szervezet szerint a benyújtott javaslat átfedése a KEKVA törvénnyel érdemben nem csökkent, a lényeges elemek, mint az önmagát választó irányító szerv vagy a vagyon kiszervezése továbbra is részei a tervezetnek. „A számos helyen szó szerinti egyezést mutató módosított KEKVA törvény véleményezését sajtóhírek szerint még nem kezdte el az Európai Unió, egyes értesülések szerint azonban korántsem biztos, hogy a Bizottság elegendőnek tartja majd a módosításokat” – hangsúlyozza az ADF, felidézve, korábban többször is úgy foglalt állást, hogy a KEKVA törvény módosításai nem elegendőek az érintett egyetemek autonómiájának és átláthatóságának visszaállítására.
„Teljesen érthetetlen, hogy a kormány, miközben maga is azt állítja, hogy az Unió bünteti a hazai rezsimet, a pedagógusok és más csoportok után miért akarja a kutatókat is céltáblává tenni. Régóta hangoztatott határozott álláspontunk az, hogy egyedül a kormány tehet a magyar felsőoktatást és kutatást sújtó katasztrófáról, és ahelyett, hogy a károk enyhítése érdekében mindent megtenne, inkább tovább ront a helyzeten azzal, hogy a kutatóhálózatot is a KEKVA törvény mintájára szeretné szabályozni”
– áll a közleményben.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma
követeli, hogy semmiféle új törvényt ne fogadjanak el a kutatóhálózatról, amíg az Európai Unió újra nem indítja az Erasmus és Horizon támogatások folyósítását az ezekből a programokból kizárt egyetemeknek.
követeli, hogy a kutatóhálózat dolgozói részt vehessenek minden lényegi átalakításról hozott döntésben, és valódi képviselettel rendelkezzenek az irányító és felügyelő szervekben.
és fenntartja korábbi álláspontját, hogy a kutatóhálózatnak a kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémiához kell visszakerülnie.
Mint arról lapunk is beszámolt, a törvénytervezet lényege, hogy a 11 egykori MTA kutatóközpontot, 7 egykori MTA intézetet, plusz a Bay Zoltán Kutatóhálózatot és a jelenlegi HUN-REN Központot egyetlen jogi személlyé gyúrják össze. Ezt a lépést Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke úgy indokolta az Indexnek adott interjúban, hogy „egy hálózat hatékonyan nem tud működni ilyen széttagolt struktúrában. (…) Ha egyetlen jogi személy marad, akkor lesz egy olyan tárgyalóképes, ütőképes partnere a kormánynak, amely képes a teljesítményalapú finanszírozási modell alapján új szerződést kötni”. Az ADF úgy értékeli a tervezetet, hogy „a magyar kormány az MTA egykori kutatóhálózatát gyakorlatilag az egyetemi átalakulásokból ismert közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mintájára privatizálná. A véleményezés alatt álló törvénytervezet a jelenlegi kutatóintézetek megszüntetését tartalmazza, és a kutatóhálózat ma még ismeretlen tervek szerinti szervezeti átalakítását vetíti előre.”
Kutatóhálózat-átalakítás: „A tempó egyszerűen nem jogállami”