- Létezik olcsóbb földgáz az orosznál, kár, hogy az Orbán-kormány érdemben nem törekszik a leválásra

Valótlan az Orbán-kormány állítása, miszerint a Magyarország által vásárolt orosz földgáz ­ára lenne a legversenyképesebb Európában. Egyértelműen ezt tükrözi a Népszava számítása, amelyet az EU statisztikai hivatalának szeptemberi frissítése utáni adatokból végeztünk el. Az állítás azért sem helytálló, mert Oroszország államonként más-más tarifát szab: ezek közül Magyarország, szeptemberi, köbméterenként 123 forintjával az orosz gáz 13 uniós vevője közül, átlag feletti díjjal a 6. legdrágább. Vagyis nem mi fizetjük a legkevesebbet.

(Az arányok érzékeltetése végett: egy átlagos magyar lakossági gázfogyasztó ugyanezért 2014 óta körülbelül 55 forintot fizet.) Persze a leválás – akár az olcsóbb fűtőanyagért is – erőfeszítéseket igényelne, ám az Orbán-kormány számos alkalommal hangot adott annak, hogy ezt botorság lenne megtenni, egyéb más mellett éppen a kedvező árakra is hivatkozva. Mindezt tehát úgy teszi meg a kabinet, hogy az általunk vizsgált ügyletek között azért jóval kedvezőbb árú is akad, ráadásul nem is kevéssel.

Az átvizsgált 102 uniós államközi gázügyletből a legolcsóbb egy köbméterenként 35 forintos, 500 ezer köbméteres, olasz cseppfolyósítottgáz- (LNG) szállítmány a görögöknek. A litvánok pedig 62 forintos egységáron vettek szintén jelképes mennyiséget az oroszoktól. (Tízéves, tengerparti LNG-termináljukon keresztül vettek fűtőanyagot az Egyesült Államoktól, Norvégiától és Nigériától is.) A harmadik legalacsonyabb díjat szintén Nigéria szabta, amely a spanyoloknak 121 millió köbmétert 67, a portugáloknak pedig 95 millió köbmétert 83 forintos egység­áron szállított le. A következő helyezett az Egyesült Államok, amely, szintén a portugáloknak, 205 millió köbmétert, 94 forintos tarifán mért. Ezt ismét az oroszok követik, akik a bolgároktól 40 millió köbméterért egységenként 98 forintot kértek. (Ez azért fura, mert 2022 közepén Vlagyimir Putyin orosz elnök, több más uniós vevővel együtt, mondvacsinált okokból a kelet-balkáni államot is kizárta vezetékesgáz-ellátásukból. Igaz, ettől még változatlanul a bolgárokon keresztül látják el például Magyarországot és Szerbiát.) De szeptemberben Azerbajdzsán, Algéria, Katar, Ciprus, Bulgária, Spanyolország, Dánia és az Egyesült Királyság is szállított egy-egy uniós vevőnek a mi orosz tarifánknál olcsóbban földgázt. Magyar szempontból ezek közül kiemelhető Algéria, amely a hozzánk legközelebbi LNG-lefejtőt üzemeltető horvátoknak a mi orosz díjunkat csak alig meghaladó, 124 forintos tarifán adott el 186 millió köbméter LNG-t. Szeptemberben Magyarország az oroszon kívül 140 forintért Szerbiából 143 millió, Törökországból pedig 127 forintért 52 millió köbmétert vásárolt. Ehhez képest Ankara a bolgároktól 175 forintot kért.

Az év kilencedik havában az Eurostatnak jelentő uniós tagállamok 6,5 milliárd euró – 2548 milliárd forint – fejében 131 forintos átlagtarifán 19 milliárd köbméter földgázt vettek (akár egymástól is). A legnagyobb adagot, 4,3 milliárd köbmétert változatlanul Moszkva küldte. Ebből 1,7 milliárd köbmétert hajókon, LNG formájában szállítottak a távolabbi – vezetékesgáz-ellátásukból többnyire kizárt – uniós tagállamokba. Átlag­áruk 117 forintot tett ki. A második helyezett az LNG-t kínáló Egyesült Államok 3,3 milliárd köbméterrel és 128 forintos átlaggal. A harmadik a vezetéken és hajókon is értékesítő Algéria, 3,2 milliárd köbméterrel és szintén 128 forinttal. Szeptemberben 2,8 milliárd köbméter került az EU-ba a szintén mindkét gázfajtával jelen lévő, 141 forintos átlagú Norvégiából. Az uniós tagállamok szeptemberben a világ 35 megjelölt és 2 meg nem nevezett országából vásároltak fűtőanyagot. Az egzotikusabbak közé sorolható a tetemes, 1,1 milliárd köbméteres mennyiséget küldő Azerbajdzsán, a tőle némiképp elmaradó Katar, a Máltára és a lengyeleknek összesen 172 millió köbméter LNG-t küldő karibi Trinidad és Tobago, a törökök, sőt egy 119 millió köbméteres holland megrendelés erejéig a távoli Peru is. A – Magyarországgal is leszerződő – azeriektől csövön 875 millió köbméter került az olaszokhoz, de lecsíptek belőle a görögök és a bolgárok is. Utóbbiak 124 forintos tarifán kaptak 26 millió köbméter kazah gázt is. Az afrikai Algéria, Nigéria, Líbia, Angola vagy Kongó hagyományosabb, de növekvő jelentőségű beszállítók.

Akár válthatnánk is

A tengerparttal szintén nem rendelkező az orosz földgáz vásárlásától viszont tőlünk eltérően fokozatosan és önként elforduló cseheknek az Eurostat-adatok tanúsága szerint nem könnyű a váltás. Ők az oroszoktól szeptemberben jelképes mennyiséget vettek, 124, Dániától pedig 145, a németektől 149, meg nem nevezett uniós felektől 152, a szlovákoktól 162, a lengyelektől pedig 227 forintos egységáron vették a fűtőanyagot. Ez részint arra utal, hogy Csehország  iparpolitikájában is érvényesíti az Ukrajna elleni orosz agresszió elleni kiállás erkölcsi szempontjait. Igaz, ebbéli veszteségeiket, más ágon, javuló nyugati kapcsolataik ellensúlyozhatják. Velük ellentétben az Orbán-kormány, úgymond „fizikai” okokból, egyre növeli a háborús agresszor iránti elkötelezettségét. Oroszország pedig hálája jeléül idén évi 4,5 milliárd köbméteres szerződéses mennyiségünket közel felével, a zuhanó gázigények ellenére is megfejelte. Bár a kabinet szóban keres más szállítókat, és tárgyal is, megfigyelők szerint az olcsó eladókért folytatott élénk versenyben a kevéssé eltökélt. Pedig Magyarország fizikai adottságai akár lehetővé tennék egy az orosznál kedvezőbb tarifa elérését is. Már ha abból indulunk ki, hogy a Orbán-kormány a jelek szerint az ukrán honvédelem érdekében semminemű anyagi áldozatot nem vállal, illetve abból, hogy a Kreml évtizedes szokása szerint a politikai befolyásszerzés érdekében szívesen ad akár jelentős árkedvezményeket is, amelyeket az Orbán-kormány egyszerűen „versenyelőnyként” tálalja. Igaz, a 2021-es Orbán–Putyin-megállapodást felmondani se lenne könnyű, mivel EU-szerte ez az egyetlen gázszerződés, amelyet Oroszország  2022-ben maradéktalanul teljesített. Mindemellett szakértők szerint az Orbán-kormány az elmúlt 14 év alatt a szólamai dacára, szélsőségesen elhanyagolta egy az orosz kiszolgáltatottságot csökkentő, más energiahordozókra épülő és jóval hatékonyabb közműrendszer kiépítését.

Javul az orosz árhelyezés

Szeptemberben 4-ről 2 százalékra mérséklődött orosz gázárunknak a holland tőzsde irányadó, két hónappal korábbi szintjéhez viszonyított felára – számítottuk ki az Eurostat és a kereskedés adatainak összevetésével. Míg ugyanis orosz tarifánk, augusztushoz képest 7 százalékkal, köbméterenként 123 forintra esett, addig a TTF-nek nevezett, amszterdami mutató júliusi átlaga 121 forint, ami 6 százalékos mérséklődés. Bár felárunk közel féléves mélypont, de azért maradéktalan örömre így sem ad okot, még így is meghaladja az irányadó, piaci szintet.

Az uniós statisztikai hivatal tanúsága szerint szeptemberben 705 millió köbméter orosz gáz érkezett Magyarországra. Ez 16 százalékkal múlja alul az egy évvel ezelőtti szintet. A 2024. egészében érkező, 5,6 milliárd köbméter orosz fűtőanyag 2023. hasonló időszakának adatát negyedével még így is meghaladja. A szeptemberben Moszkvába utalt, mintegy 87 milliárd forintos vételár 2 milliárd forinttal haladta meg azt az összeget, amit a júliusi, tőzsdei áron kellett volna fizetni. Ez alapján a januártól számított veszteségünk 24 milliárd, a magyar-orosz gázszerződés 2021. októberi életbe lépése óta pedig 257 milliárd forint.

Mivel, a tőzsdei árak változása nyomán, orosz beszerzési árunk, decemberig, nagyjából jósolható, az október vélhetőleg drágulást hozott, a novembert árcsökkenés jellemezheti, decemberben viszont tizedével ugorhat a tarifa. A hullámzás miatt, ha szeptemberben nem az oroszoktól, hanem az egyazon havi, tőzsdei szinten vásároltunk volna, ezúttal 8 milliárd forinttal ráfáztunk volna. Üröm az örömben, hogy, eme számítási módszer alapján, az orosz kapcsolaton, ez év eleje óta, még mindig 47 milliárd, 2021. októberétől pedig 289 milliárd forintot veszítettünk.

Szeptemberben, az Eurostatnak jelentő tagállamok közül 13-an vezetéken, vagy hajókról, LNG-nek nevezett, cseppfolyósított formában, összesen 4,3 milliárd köbméter orosz gázt vásároltak. Ez az előző havi mennyiséget közel, az egy évvel ezelőttit pedig több mint harmadával haladja meg. A legnagyobb adag, 884 millió köbméter, vezetéken, az olaszokhoz került. Hasonló LNG-szállítmányt kötöttek le a franciák is. Magyarország 704 millió köbmétere a 13-ból a harmadik legtöbb. Vettek még orosz gázt a görögök, a belgák, a szlovákok, a hollandok, a spanyolok, a portugálok, a bolgárok, a csehek, a litvánok és az észtek is. Közülük, szokás szerint, a litvánok 62 forintos köbméterenkénti díja a legalacsonyabb. De Putyin a bolgárok, észtek, belgák, portugálok, görögök, franciák és spanyolok díját is a miénk alatt húzta meg. Igaz, Magyarország orosz gáztarifája ez év elejéig még a legmagasabbak közé tartozott. Így közepes helyezésünk kedvezőnek aligha mondható, de legalább kedvező változás.

Miközben a Bloomberg hírügynökség minapi jelentése szerint idén a franciák már több orosz LNG-t vettek, mint 2018-as kapcsolatfelvételük óta bármely január-decemberi időszakban, brüsszeli források azt hangsúlyozzák, hogy az EU-ba 2022 óta még így is az azt megelőző orosz gázmennyiség töredéke jut. A leendő energiaügyekért és lakhatásért felelős, dán uniós biztos, Dan Jörgensen meghallgatásán hitet tett az orosz energiavásárlások további visszaszorítása mellett.