Benjamin Netanjahu;Orbán Viktor;

Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu 2017-ben a Dohány utcai zsinagógában a holokauszt áldozatainak az emlékfájánál

- Nemzetközi elfogatóparancs nem számít, Benjamin Netanjahu megköszönte Orbán Viktornak a meghívást és az erkölcsi tisztánlátást

Az EU tagországait megosztja a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság döntése.

Ígéretéhez híven levélben  meg is hívta Magyarországra Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, aki ellen csütörtökön elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság.  Az izraeli miniszterelnöki hivatal honlapján közzétett válaszban Benjamin Netanjahu megköszönte a magyar kollégájának a meghívást. „Azok szégyenteljes gyengeségével szemben, akik összefogtak, hogy kétségbe vonják Izrael jogát az önvédelemhez, Magyarország barátunkhoz az Egyesült Államokhoz hasonlóan morális tisztánlátásról tett tanúbizonyságot” – hangoztatja a közlemény. 

Orbán Viktor először a Kossuth Rádoónak adott hagyományos péntek reggeli interjújában jelentette be, hogy Magarországra hívja Benjamin Netanjahut, mégpedig azért, mert szembe kell szegülni az ICC által kiadott nemzetközi elfogatóparanccsal. kormányfő a Kossuth Rádióban pénteken reggel elhangzott interjújában máris szembement a bíróság döntésével. Az általa „felháborítóan pimasznak” és „cinikusnak” nevezett döntés szerinte politikai célból avatkozott bele egy folyamatban lévő konfliktusba. Mint mondta, „nincs más választás, mint ellenszegülni ennek a döntésnek, ezért még a mai nap során meg is fogom hívni Benjamin Netanjahut, aminek semmilyen következménye nem lesz rá nézve, ellenszegülünk az elfogató parancsnak, ha elfogadja a meghívást.” Tehát Magyarország hiába írta alá a bíróságot létrehozó római statútumot, nem hajtja végre az ítéletet. Uniós ország ilyen lépésre még nem ragadtatta magát, unión kívüli igen.

Benjamin Nentanjahu Magyarországra való meghívásának jogi következményeiről kérdeztük Hoffmann Tamást, a Corvinus Egyetem docensét, akinek szakterülete a nemzetközi humanitárius- és büntetőjog. Elmondta, bár az 1998-as Római Statútumot aláíró országok nemzetközi jogsértésnek nincs közvetlen szankciója, a Részes Felek Közgyűlése (Assembly of States Parties) kiadhat egy határozatot, amelyben megállapítja az egyik tagjuk által elkövetett jogsértést. Mivel az EU összes tagállama elismeri a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, így e fórum döntésének figyelmen kívül hagyása tovább ronthatja Magyarország Unión belüli megítélését, ez pedig közvetve pénzügyi károkat is okozhat hazánknak. Egy Budapesten esetlegesen létrejövő Orbán-Netanjahu csúcstalálkozó segítene kitörni az izraeli kormányfőnek a nemzetközi elszigeteltségből, Orbán Viktor ezzel a gesztussal a második Trump-adminisztrációnál szerezhetne jó pontokat, vélekedik a szakértő. Az Egyesült Államok Izrael legfőbb szövetségese, Donald Trump hivatalba lépése után borítékolhatóan elsők között fogadja majd Benjamin Netanjahut a Fehér Házban. A bíróság döntését mindkét ország elítélte, miként egyik ország sem ismerte el annak állampolgárai feletti joghatóságát, tette hozzá  Hoffmann Tamás. Orbán Viktor ezzel a lépéssel nemcsak nemzetközi jogot sértene, de a saját Alaptörvényének is ellentmondana, amely szerint Magyarország alkotmányos kötelessége a nemzetközi jog betartása. 

Az ICC elfogatóparancsot adott ki Joáv Galant volt izraeli védelmi miniszter és a palesztin szélsőséges szervezet, a Hamász katonai szárnyának a vezetője, Mohammed Deif ellen is. Az egyelőre nem világos,. hogy Deif él-e még – amikor Karim Khan ICC-főügyész 2024. május 20-án nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte Jahja Szinvár, a Hamász azóta likvidált politikai vezetője ellen is, de Netanjahu és Galant büntetőjogi felelősséggel tartozik a palesztin civilek ellen a Gázai övezetben végrehajtott  támadásokért. 2023. október 7. a Hamász Izrael elleni terrortámadása óta a gázai háborúnak már több mint 44 ezer palesztin halálos áldozata volt. 

Benjamin Netanjahu hivatala még csütörtökön antiszemitizmussal vádolta a büntetőbíróságot a döntés miatt. Miközben az Egyesült Államok elutasította, az EU tagállamai vegyesen fogadták a elfogatóparancs kiadását. Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a bírósági döntés tiszteletben tartására és végrehajtására szólított fel. Caspar Veldkamp holland külügyminiszter elhalasztotta izraeli útját, miután országa jelezte, végrehajtja a Benjamin Netanjahu elleni nemzetközi elfogatóparancsot. Ez azért is figyelemre méltó, mert a holland kormánykoalíció legerősebb pártja, a jobboldali populista Szabadságpárt (PVV) vezetője, Geert Wilders szívélyes kapcsolatokat ápol az izraeli vezetéssel. A holland koalíciós kormány azonban a nemzetközi jogot a politikai érdekek elé helyezi. A francia külügyminisztérium – derül ki a Euronews gyűjtéséből – azt közölte, hogy még nem akarja elkötelezni magát Benjamin Netanjahu esetleges letartóztatása mellett, ha az izraeli miniszterelnök az ország területére lépne. Ausztria nevetségesnek tartja az ICC döntését, de ehhez a bécsi külügyminisztérium sietve hozzáfűzte, hogy adott esetben rákényszerülne Benjamin Netanjahu letartóztatására. Németország nevében Annalena Baerbock külügyminiszter azt mondta, a berlini diplomácia egyelőre vizsgálja, hogyan reagáljon az ICC döntésére, azonban tartania kell magát a nemzetközi joghoz.

Az ICC a történetében most először vette célba az Egyesült Államok valamelyik közeli szövetségesének politikai vezetőit. A nemzetközi elfogatóparancs kiadásával Benjamin Netanjahu azzal a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel került egy társaságba, aki ellen ukrán gyerekek Oroszországba deportálása miatt bocsátottak ki nemzetközi elfogatóparancsot 2023. március 17-én. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt mondta, Vlagyimir Putyint nem tartóztatnák le Magyarországon, mert hazánk ugyan tagja az ICC-nek, de nem hirdette ki a statútumát.

Pam Bondi egykori floridai főügyész, a 2025. január 20-án hivatalba újra  lépő amerikai elnököt védte az ellene indított első perben.