Európai Unió;Izrael;Gázai övezet;nemzetközi jog;izraeli-palesztin konfliktus;Josep Borrell;

- Josep Borrell: Egy éve hiába könyörgünk, fel kell függeszteni a politikai párbeszédet Izraellel

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint a Gázai övezetben zajló háború miatt változtatni kell az EU Izraelhez való hozzáállásán, mivel a zsidó államnál teljesen süket fülekre találnak az alapvető humanitárius jog tiszteletben tartásáról szóló  elvárások.

Hosszú írást tett közzé Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, amelyben arra jutott: az Európai Uniónak markánsan meg kell változtatnia az Izraelhez való hozzáállását a Gázai övezetet sújtó humanitárius katasztrófa és annak fényében, hogy egy éve hiába könyörögnek a zsidó államnak a tarthatatlan helyzet enyhítéséért.

„Az izraeli hatóságok által a gázai háborúban a nemzetközi jog tiszteletben tartásával kapcsolatos egy éve süket fülekre talál a könyörgés, amely nem folytathatjuk az eddigi mederben. Ezért javasoltam az EU-tagállamoknak, hogy tiltsák be az illegális izraeli telepekről származó importot, és függesszék fel az Izraellel folytatott politikai párbeszédet. Ezeket az intézkedéseket a jövő héten a Külügyek Tanácsán fogjuk megvitatni” - jelentette be a bejegyzésben Josep Borrell.

Az X-en is megosztott dokumentum szerint az uniós külügyi főképviselő úgy fogalmazott: „A Gázai övezet számos részén már gyakorlatilag nincs semmi, ami fenn tudna tartani egy emberi közösséget. Gáza északi része, ahol egykor több mint egymillióan éltek, teljesen kiürült a több héten át tartó, megállás nélküli ágyúzás után, amely az egészségügyi központok, iskolák és óvóhelyek maradékát is megsemmisítette” Nem véletlen – fűzi hozzá – hogy Észak-Gázában már etnikai tisztogatásról beszélnek, a megjelenő képek apokaliptikus pusztaságot mutatta, aki pedig tehette, az fegyverrel távozott az övezetből,. Ez Josep Borrell szerint mintegy 400 ezer embert jelent. (Etnikai tisztogatással a Human Rights Watch vádolta meg Izraelt.) 

Mindez csak a jéghegy csúcsa - hívja fel a figyelmet a politikus -, mivel Izrael az információáramlást is akadályozza. Több mint egy éve alig érkezik újságíró, illetve nemzetközi megfigyelő Gázába, ez a leghosszabb információzárlat, amit demokratikus állam valaha bevezetett. Emellett okkal feltételezhető, hogy az izraeli hadsereg újságírókat is célba vesz: közülük a háború kezdete óta több mint 130 újságírót gyilkoltak meg - hangsúlyozta.

Josep Borrell úgy folytatta, hogy a brutalitás ráadásul immár nem csak a Gázai övezetre terjed ki. Libanon déli részén mostanáig több mint 30 falut semmisítettek meg, ráadásul nem az eldurvuló harcok eredményeként, hanem szervezetten, célzottan. Ciszjordániában a szélsőséges izraeli telepesek üldöznek el a saját földjükről palesztin farmereket, pásztorokat. „A kitépett olajfák, a megölt vagy ellopott állatállomány és a felgyújtott járművek a mindennapi valóság részévé váltak sok vidéki közösségben. Több mint két évtizeddel ezelőtt az elsőként Dzseninben és Tulkaremben végrehajtott izraeli légicsapások is hozzájárultak a polgári infrastruktúra bulldózerek általi pusztításához idén év elején” - idézte fel az uniós külügyi főképviselő.

„Amikor az október 7-i mészárlás hátborzongató képeket vetített a képernyőinkre az otthonukban agyonvert emberekről, zenei fesztiválon portyázó terroristákról, elszenesedett holttestekről, megértettük a több évszázados pogromok és üldözések traumáját, amelyet a terrorista támadás váltott ki. Azonnali reakciónk az volt, hogy teljes szolidaritást tanúsítunk az izraeli néppel, a lehető leghatározottabban elítéljük a támadásokat, és támogatjuk Izrael azon jogát, hogy megvédje magát a nemzetközi jog keretein belül. Azonban nem szabad, hogy Izraelt feleméssze a saját dühe. Az egyik borzalom nem igazolhatja a másikat” - szögezte le Josep Borrell.

2023. október 7-én, a Szimchat Tórá zsidó ünnep reggelén a Hamász körülbelül 3000 terroristája egy Gázai övezetből indított nagyszabású akcióban rohanta le Izraelt, Szderót városát, a többi között Kfar Aza, Nir Oz, Be'eri kibucot, illetve a Re'im melletti Nova fesztivál területét. 1139 izraelit gyilkoltak meg ekkor, közülük 695-en civilek voltak. Miközben a Hamász „a palesztinok elleni izraeli összeesküvésekre adott normális válasznak” nevezte 2023. október 7-ét, kiderült, hogy a Hamász szélsőségesei gyerekeket fejeztek le, nőket erőszakoltak és csonkítottak meg a terrortámadás alatt, volt áldozatuk, akint nemi erőszak közben lőttek agyon, másnak levágták a mellét is kihajították az utcára. A palesztin szélsőségesek 255 embert hurcoltak magukkal a Gázai övezetbe, közülük 101-en máig a szélsőséges palesztin szervezet fogságában vannak. Hogy hányan vannak életben, nem tudni, hiszen az izraeli hadsereg 33 túszt már halottnak nyilvánított (közülük többen izraeli légicsapások következtében halhattak meg). Izrael válaszként a terrortámadásra háborút indított Gáza ellen, hivatalosan azzal a céllal, hogy felszámolja a Hamászt és kiszabadítsa túszait.

A politikus szerint nyilvánvalóvá vált, hogy az önvédelem egyre inkább bosszúvá változott Izrael részéről. Felidézte, néhány hét elteltével magas rangú izraeli tisztviselők már új nakba-napot kezdtek emlegetni: 1948-ban, Izrael állam létrejöttekor becslések szerint mintegy 700 000 palesztint üldöztek el saját otthonukból. Felidézte, a menekültek közül akkor sokan Gázába mentek, ők tették ki a lakosság mintegy kétharmadát. Miután kiderült, hogy Észak-Gáza lényegében elnéptelenedik, „nyilvánvalóvá vált, hogy az új nakbáról szóló illegális és erkölcstelen elképzelések immár kezdenek valósággá válni” - fogalmazott az Európai Bizottság alelnöke, aki felidézte azt is, hogy az izraeli törvényhozás októberben kitiltotta az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségét, az UNRWA-t. Ez szimbolikus lépés is, ugyanis ez az a szervezet, amit az 1948-as menekülthelyzet kezelésére hoztak létre. Az évtizedek alatt a szervezet palesztinok millióinak mentőövévé vált a megszállt területeken, a jelenlegi helyzetben pedig különösen fontossá vált a szerepe, hiszen az UNRWA segítségével tudtak végrehajtani a nélkülözhetetlen egészségügyi programokat, például a járványos gyermekbénulás elleni oltási kampányt - idézte fel a vezető uniós politikus.

Josep Borrell szerint a süket fülekre talált könyörgések listája túl hosszú ahhoz, hogy egyenként ismertetni lehessen őket. „Figyelembe kell venni a nemzetközi humanitárius jogot, teljesíteni a Nemzetközi Bíróság kötelező érvényű rendelkezéseit, biztosítani kell a humanitárius segítségnyújtást, elfogadni Biden elnök tűzszüneti javaslatát, engedélyezni a nemzetközi újságírók és az ENSZ által felhatalmazott nyomozók belépését Gázába” - sorolta fel a legfontosabbakat. Úgy folytatta, a nemzetközi jogon és szabályokon alapuló világrend már Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni agressziója óta a létfenntartásáért küzd, a gázai katasztrófa óta pedig cérnaszálon lóg.

„A nemzetközi humanitárius jog általános figyelmen kívül hagyása a Közel-Keleten valamennyi hadviselő fél, köztük Izrael részéről, aláássa azt az alapot, amelyre az Európai Unió épült: a jogállamiságot, amely megvédi a gyengéket az erősekkel szemben. Az EU számára ez az elv nemcsak alapvető, hanem egzisztenciális is. Ahogy az információszabadság és az elszámoltathatóság is” - fogalmazott Josep Borrell, aki ezt követően mintha az egyoldalúan Izrael mellett álló Orbán-kormánynak is üzent volna: mint közölte, nem szabad abba az illúzióba essünk, hogy ennek a katasztrófának nem lesz hatása Európára nézve. Erősödik a migráció, növekszik a társadalmi feszültség, súlyosbodik a zsidóellenes, muszlimellenes és arabellenes rasszizmus a kontinensen, miként azt a múlt heti amszterdami események is bizonyítják. Mint lapunk is beszámolt róla, a holland fővárosban erőszakhullám érte az izraeli szurkolókat az Ajax-Maccabi Tel-Aviv meccs után. A történtek miatt öt embert kórházba kellett szállítani, s 62 embert kellett letartóztatni.

Josep Borrell mindezek alapján arra a következtetésre jutott: el kell ismerni, hogy az Izraellel szemben több mint egy éve alkalmazott politikai megközelítés kudarcot vallott. A szabályokon alapuló világrendnek mindenkire vonatkoznia kell - szögezte le.

„Más helyzetekben, amikor ezeket a nemzetközi szabályokat rendszeresen megsértik, számos szankciót vezettünk be, a vízumtilalomtól és a terroristák listázásától kezdve az importkorlátozásig és a gazdasági szankciókig. Izraelt mindeddig megkímélték minden jelentős következménytől. Ezen változtatni kell. Ezért javasoltam az illegálisan működő izraeli telepesek termékeinek behozatali tilalmát a Nemzetközi Bíróság közelmúltbeli tanácsadó véleménye alapján, hasonlóan a megszállt ukrán területekről származó termékek jelenlegi behozatali tilalmához – mert az egyenlőség Európa hitelességének záloga”

- vonta le a konklúziót Josep Borrell. Mindemellett az uniós vezető arra kérte az EU emberi jogi különleges képviseletét, hogy vizsgálja felül, Izrael megfelel-e az Európai Unióval kötött társulási megállapodásnak. A várható értékelés alapján javasolni fogja az uniós tagállamoknak az Izraellel folytatott politikai párbeszéd felfüggesztését.

Washington lebontói.