A Fideszen kívüli világ egyöntetű tiltakozással fogadta azt a puccsszerűen benyújtott kormánypárti előterjesztést, amely – miközben kuszán átrajzolja a választókerületi határokat – úgy ad két újabb parlamenti képviselői mandátumot Pest megyének, hogy azt a fővárostól veszi el őket. A törvénycsomag azonban más javaslatok is szerepelnek: a szavazólaphoz például külön kell majd kérni a borítékot, a lakcímkártyát pedig nem kell bemutatni.
A választókerületi manipulációt és az indítvány benyújtásának módját László Róbert, a Political Capital választási szakértője is keményen bírálta, a másik két említett rendelkezésről viszont pozitív véleménye van. Jó megoldás, hogy továbbra is lesz lehetőség a boríték használatára, de nem lesz kötelező a használata – írta elemzésében. László Róbert rögzítette: a boríték sosem járult hozzá a szavazás titkosságának megőrzéséhez, csak bonyolítja a számlálási folyamatot, nem mellesleg pazarló gyakorlat. A szavazatszámlálók dolgát is megkönnyíti, hogy borítékot csak akkor kell a szavazólapok mellé adni, ha ezt a választó kifejezetten kéri.
László Róbert a lakcímkártya elhagyását is jó hírnek nevezte: a személyi, a jogosítvány vagy az útlevél valamelyike elegendő a választó kilétének azonosításához.
Ezzel szemben Tóth Zoltán választási szakértő mind a két említett módosítást károsnak és elfogadhatatlannak tartja. Azt, hogy már nem lesz kötelező borítékot adni a szavazólaphoz, lapunknak nyilatkozva jogkorlátozó rendelkezésnek minősítette, míg a lakcímkártya bemutatásának mellőzése szerinte kedvez a választási csalásoknak.
Ott vágnak, ahol nem kellene, egy budapesti szavazó voksa ezután kevesebbet fog érni egy vidékiénél a parlamenti választásonFelidézte, hogy 1989-ben, amikor a Nemzeti Kerekasztalban a rendszerváltást előkészítő tárgyalások zajlottak, fontos és alaposan megvitatott kérdés volt, borítékba kerüljenek-e a szavazólapok, vagy sem. Végül a borítékos megoldás mellett foglaltak állást. Borítékra azért van szükség – magyarázta Tóth Zoltán –, hogy azoknak, akik részt vesznek a választáson, de az adott pártok közül egyikre sem szeretnének szavazni és érvénytelen szavazatot sem akarnak leadni, lehetőségük legyen üres borítékot az urnába dobni, hazavinni magukkal a kitöltetlen szavazólapot. Vannak országok, ahol a választópolgároknak módjuk van „minden párt ellen szóló” érvényes szavazatot leadni – jegyezte meg. Arról nincs összesített adat, hogy Magyarországon mennyi az „urnából hiányzó szavazatok” száma, ami – jelezte Tóth Zoltán – még problematikusabbá teszi az ügyet.
Bár a választó továbbra is ragaszkodhat ahhoz, hogy borítékot kérjen, ha így tesz, kérését úgy lehet értelmezni: nem biztos, hogy valahova behúzza az ikszet. Ha valakinek valóban ilyen szándéka van, nem feltétlenül szeretné a külvilág tudomására hozni. Kisebb közösségekben, ahol az emberek jól ismerik egymást, ebből adódhatnak kellemetlenségek, amit nem mindenki fog vállalni
– vélekedett Tóth Zoltán. Mivel a törvény elírja, hogy a felvett szavazólapot a szavazatszámláló bizottság előtt kell az urnába dobni, a választó azt nem viheti magával. A választási szakértő szerint a Fidesz ezzel „lemetszi a választójog szabadságának egy részét”.
A lakcímkártya bemutatásának elmaradása még súlyosabb kérdéseket vet fel – folytatta Tóth Zoltán. A Fidesz eddig is egyre inkább csökkentette a lakcímkártya jelentőségét. Ma már a jegyző nem ellenőrizheti, hogy valaki életvitelszerűen tartózkodik-e a bejelentett címen, ennek vizsgálatára csak bűnügyi eljárás keretében nyílik lehetőség.
A fiktív lakcím bejelentését a Fidesz törvényessé tette – közölte Tóth Zoltán. Emlékeztetett arra, hogy az önkormányzati választások előtt kiderült: a Máltai Szeretetszolgálat fenntartásában működő I. kerületi, 77 férőhelyes idősek otthonába 840 embert, jórészt venezuelai menekültet jelentettek be. A venezuelaiak szavazhattak is, hozzájárulhattak a kormánypárti polgármesterjelölt győzelméhez. A határ menti településeken elterjedt jelenség választások idején, hogy egyetlen ház – legalábbis papíron – akár több tucat külföldön élő, szavazásra jogosult állampolgárnak ad otthont.
„Bevett gyakorlattá vált a választási turizmus” – jelentette ki Tóth Zoltán. Elmondása szerint
nincs akadálya annak, hogy valaki tetszőleges számú lakcímre bejelentkezzen és ennek megfelelően tetszőleges számú választókörben szavazzon.
Persze, ezt jogszerűen senki nem tehetné meg, mivel azonban – állította – megszüntették a többszörös lakcímbejelentéseket kiszűrő számítógépes szoftvereket, nincs, aki feltárná és megakadályozná a visszaéléseket. Ha lakcímkártyát se kell bemutatni a szavazóhelyiségben, akkor még kevesebb lesz a szűrő és a visszatartó erő. Tóth Zoltán arra figyelmeztetett, ha így megy tovább, „újra jöhetnek a kékcédulás választások”.
László Róbert az idézett okfejtések ismeretében is fenntartja eredeti álláspontját. Sok komoly gond van a választási rendszerrel – mondta –, a jelenlegi módosító csomaggal még inkább, éppen ezért lenne fontos ezeket megkülönböztetni a kevés előremutató intézkedéstől: márpedig ez a két ügy az utóbbiak közé tartozik. Kérdésünkre utalt arra, hogy a boríték használatát fokozatosan próbálják kiiktatni a rendszerből, régóta nem is kötelező, a mostani változtatás csak annyiban új, hogy a választópolgárnak külön kérnie kell a borítékot. Tisztában van vele, hogy a szavazók egy részének a boríték megléte „irracionális biztonságérzetet” ad, de – ismételte meg – ennek valójában semmi köze sincs a szavazás titkosságához.
Mindent átrajzolnak Budapesten, még az Orbán-kormánynak is kínos a választókerületek átalakításaAmi a lakcímkártyát illeti, ma már nélküle is tévedésmentesen beazonosíthatók a választópolgárok. László Róbert hozzátette: elég nagy baj lenne, ha valaki több szavazókör választói névjegyzékén is szerepelhetne. Bizonyára előfordult ilyesmi, de sohasem tömegével, és ha a jövőben valamiért ez mégis jellemzővé válna, azon semmit sem változtatna, hogy a választópolgárnak egy vagy két okmánnyal kell igazolnia magát a választás napján.
NVI: egy választópolgár csak egy helyen, egyszer szerepel
Tóth Zoltán nyilatkozata nyomán megkérdeztük a Nemzeti Választási Irodát (NVI), mi a garancia arra, hogy egy választópolgár valóban csak egy szavazatot adhat le.
A választási eljárásról szóló törvény alapján mind a központi, mind a szavazóköri névjegyzék vezetéséről az NVI gondoskodik – állt a lapunknak küldött válaszban. A névjegyzékek alapforrása a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, az egyes választópolgárok releváns adatait ebből veszi át az NVI.
A névjegyzékekben a választópolgárok nyilvántartása a személyi azonosító alapján történik: ez biztosítja az egyediséget, hiszen egy polgárnak csak egy személyi azonosítója lehet, és egy személyi azonosítóhoz csak egy választópolgár tartozhat. A személyi azonosító használatával tehát biztosított, hogy egy választópolgár csak egy helyen, egyszer szerepel a névjegyzéken – állapította meg az NVI.
Azt, hogy a választópolgár melyik szavazókörben szerepel a szavazóköri névjegyzékben, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett lakcímadat határozza meg. A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban egy polgárnak egy lakóhely- és egy tartózkodási hely adata szerepelhet. A lakcímkártya kivezetése a választási eljárásból – amelyre az NVI tett javaslatot – nem érinti a névjegyzékek vezetését, pontosságát, megbízhatóságát.
A javaslat célja – magyarázta az NVI – a választópolgárok joggyakorlásának megkönnyítése, hogy a szavazáshoz ne kelljen a lakcímkártyát is magukkal vinniük, a személyazonosság igazolása személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély bemutatásával történjen.
