Nincs fék az államadósságon, a kormány jövőre jelentős államháztartási hiánnyal számol, ami az államadósság jelentős növekedésével jár – derül ki a parlament előtt lévő költségvetési javaslatból. A beterjesztett költségvetési terv szerint 4122 milliárd forint lesz az államháztartási hiány, ami meghaladja az idei várható 3900 milliárd forintot. Vagyis jövőre nemhogy csökkenne, hanem nő az államháztatás pénzforgalmi hiánya, amit finanszírozni kell, más eszköz híján az államadósság növeléséből. (Másik megoldás a privatizáció lenne, de az Orbán-kormány gyakorlatilag az összes érdemi cégrészesedést elajándékozta különböző alapítványoknak – így ez az út nem járható.)
A benyújtott költségvetési tervből az is kiderül, hogy, hogy az államadósság mértéke 2024 december 31-én várhatóan 59 836 milliárd forint lesz, ez azt jelenti, hogy csak az idén 4700 milliárddal növelték az a tartozást. 2025 utolsó napjára a kormány már 63 855 milliárdos tartozással kalkulál, vagyis az adósság további 4019 milliárd forinttal növekszik tovább – ez az összeg némileg elmarad a tervezett 4122 milliárdos - hiány mértékétől, de ennek nincs jelentősége. A száz milliárdos különbség könnyen kigazdálkodható likviditásmenedzselési megoldásokkal. A közel 64 ezer milliárd forintos államadósság egyben azt jelenti, hogy az Orbán kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta gyakorlatilag megháromszorozta az adósságot, ugyanis 2010 közepén a kormányzást 22 363 milliárd forintos adóssággal vették át.
Persze a mostani forint és az akkori forint össze sem hasonlítható, hisz például az eurót akkor 280 forinton jegyezték most meg 400 forint felett, ez devizában felvett adósság értékelésnél fontos. Többek közt ezért is használják a közgazdadaászok a GDP-arányos adósságmutatót. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint 2010-ben az Orbán-kormány hatalomra kerülésekor 83,6 százalékos GDP-arányos államadóssággal vette át a kormányzást, ami idén júniusban 76,1 százalék volt. A kormány arra számít, hogy az év végéig jelentősen csökken az adósságmutató a törlesztéseknek köszönhetően, így az idén decemberben 73,2 százalék, jövő év decemberében pedig a bruttó hazai termék 72,6 százalékára csökken – vagyis a GDP-arányos adósság lényegesen előmarad a 2010-es szinttől.
Ugyanakkor nem mindenki hisz a kormány számainak, első helyen a legnagyobb kétkedő az Európai Bizottság. A Bizottság napokban hozta nyilvánosságra az őszi gazdasági előrejelzést, amiben jóval komorabb képet fest a magyar gazdaságról annál, mint amit a kormány feltételez. A kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedést vár 2025-re, a brüsszeli elemzők szerint ezzel szemben 1,8 százalékot jósolnak. Mivel jóval lassabb gazdasági növekedéssel számolnak, emiatt a várható hiány és az adósságpályában is jelentős eltérések vannak. Az Európai Bizottság szerint nemhogy csökkennek, de egyenesen emelkedik az idén az adósságmutató, a tavalyi 73,5 százalék után idén az államadósság mértékét a GDP 74,5 százalékára várják és azzal számolnak, hogy jövőre is ezen a szinten marad, majd csak 2026-ban kerülhet újra csökkenő pályára.
A kormány számai valóban nem teljesen konzisztensek, ugyanis például jövőre a kamatkiadások növekedésével számolnak – ez derült ki a Költségvetési Tanács elemzésből. Az idén magyar állam várhatóan 3572 milliárd forintot költ kamatkiadásokra, jövőre ezzel szemben 3836,1 milliárddal számol. A KT is jelzi, hogy az kormány által várt idei adósságcsökkenés várhatóan nem következik be – így a jövő évi adósságpálya egy magasabb szintről indul, bár ők hisznek abban, hogy 2025-ban csökkenhet a mutató. Igaz a GDP-arányos adósság csökkenésének vannak kockázatai akár a vártnál lassabb GDP-növekedés miatt, akár a forint leértékelődése miatt. A kormány a jövő évi devizaadósságot 397,5 forintos euróárfolyammal kalkulálta ki – ezzel szemben az euró jelenleg 405-410 forintos sávban ingadozik – vagyis ez is magasabb adósság valószínűséget növeli.
Újabb devizahiteleket vehet fel a kormány
Az ÁKK szokás szerint csak december közepén hozza nyilvánosságra a jövő évi adósság finanszírozási tervét – de költségvetési törvényhez benyújtott adatokból egy-két dolog már kihámozható. Az látható, hogy a kormány jövőre megnyomja a devizában történő eladósodást, ugyanis a friss adósság egyharmadát, 33 százalékát a devizapiacokról tervezi finanszírozni. A kabinet erőteljesen támaszkodik majd az új devizahitelek felvételére, összesen nettó 872 milliárd forintnyi, vagyis mintegy 2,1 milliárd eurónyi új devizakölcsön felvétellel számol. Az elmúlt évtizedekben megszokott volt, hogy magyar állam kizárólag nagy nemzetközi pénzügyi szervezetektől (EU, IMF, Európai Beruházási Bank), az ám az Orbán-kormány szakított ezzel és a kevésbé átlátható, orosz (Paks 2-hitel) majd idén a kínai hitelpiac felé fordult. Utólag derült ki például, hogy a magyar kormány az idén tavasszal egymilliárd eurónyi hitel vett fel egy kínai kereskedelmi banki konzorciumtól – máig tisztázatlan feltételek mellett. Nem lehet kizárni, hogy ezek a tranzakciók folytatódjanak 2025-ben is – látva a devizahitel-felvételi terveket. A kormány számaiból kiderül, hogy ezen felül a devizakötvény állományt 476 milliárd forinttal (kb 1,1 milliárd euróval) tervezik növelni. Mivel 2025-ban több kötvénylejárat is lesz (japán jenben, kínai jüanban, illetve euróban jegyzett magyar devizakötvények összesen 1,4 milliárd euró értékben járnak le) ezeket is refinanszírozni kell – így jövőre mintegy 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátásra is sor kerülhet, a költségvetési számok szerinti 2,1 milliárd eurónyi hitelfelvételen túl.
