Az utóbbi években az európai államok többségében populista pártok jöttek létre, amelyek azt állítják, meg akarják menteni a demokráciát azáltal, hogy újra hangot adnak „a népnek”. Ők „a nép valódi” hangja, mondják és azokat képviselik, akik úgy érzik, hogy a politika nem törődik velük.
Az establishment elleni fellépés a „demokrácia” nevében azonban csak álca. Egyre több példát találhatunk arra, hogy a populista pártok támadást intéznek az igazságszolgáltatás képviselői, az ügyészek, a bírák ellen, s a demokrácia alappillérével szemben hangolják a közvéleményt. Csak az utóbbi hetekben Franciaországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban is voltak jelei ennek. Ha egy populista politikus ellen eljárás indul, vagy egy döntését megakadályozza az igazságszolgáltatás, rögtön a bírák kerülnek a célkeresztjébe. Az érintett populista vezetők ilyenkor azt hangoztatják, politikai támadás áldozatai, s az igazságszolgáltatásban dolgozók is az elnyomó establishment, egy „baloldali összeesküvés” részei. Itthon jól ismerhetjük ezt a jelenséget, tapasztalatból tudjuk: még veszélyesebb, ha a populista párt hatalomra kerül, mivel megszüntetheti a fékek és ellensúlyok rendszerét. Mint a Wilson Center elemzésében rámutatott, „a kormányon lévő populisták erodálhatják a végrehajtó hatalom intézményes fékjeit is, amelyek szükségesek a tartós demokráciához”. A hatalmon lévő populista pártok, amint az Magyarország és Törökország példája is mutatja, az igazságszolgáltatást saját hatalmi céljaik szolgálatába állítják.
Korábban a nyugati demokráciákban a demokratikus intézményrendszer volt annyira erős, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége nem került veszélybe. A néhai olasz kormányfő, Silvio Berlusconi számos alkalommal támadta hazája bíróságait és bíráit a vele szembeni eljárások miatt, ahhoz azonban nem volt elég hatalma, hogy megnyirbálja a bíróságok jogköreit. Heinz-Chistian Strache, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt volt elnöke is politikai áldozatként állította be magát az Ibiza-botrány kapcsán, de a közvélemény nem hitt neki, lemondásra kényszerült. Mára változott a helyzet: a nyugati demokráciák sem érezhetik biztonságban magukat, a populista támadások az igazságszolgáltatást fenyegetik.
EGYESÜLT ÁLLAMOK Donald Trump elnöksége komoly veszélyt jelent nem csak az amerikai, hanem az európai igazságszolgáltatásra nézve is. Trump elnökként bosszúhadjáratot indíthat a bíróságok ellen a vele szembeni eljárások miatt. Politikai ellenfelei szerint arra készül, hogy ultrakonzervatív jelöltekkel tölti majd fel a bíróságokat. Legalább száz poszt betöltéséről van szó, a tisztogatás elsősorban alacsonyabb rendű testületeket érinthet. A kinevezésekre azonban a szenátusnak is áldását kell adnia, amely ugyan republikánus, de valamiféle akadályt gördíthet Trump hatalmi ambícióinak kiélése elé. Trump már első elnöksége alatt sokat ártott az amerikai igazságszolgáltatás rendszerének azzal, hogy konzervatív jelöltekkel töltötte fel a Legfelsőbb Bíróságot, ezzel a vele szemben később indított eljárásokat is sikerült lelassítania. A taláros testületben jelenleg a konzervatívok 6-3 arányban vannak többségben.
FRANCIAORSZÁG Az európai demokráciákban is egyre több példát találhatunk arra, hogy a populista politikusok leplezetlenül támadják a bíróságokat. Egy francia bíróság november 27-ig tárgyalja Marine Le Pen ügyét, akit a munkatársak fiktív foglalkoztatásával vádolnak. Az ügyészség öt éves börtönbüntetés és 300 ezer eurós büntetés kiszabását javasolta. Emellett öt évig eltiltják a közügyek gyakorlásától, vagyis nem indulhatna a 2027-ben esedékes elnökválasztáson, amikor lejár Emmanuel Macron mandátuma. Le Pen eleinte még tartózkodott arról, hogy frontális támadást intézzen az ügyészek ellen, azt sugallva, hogy ő is a hatalmi ágak szétválasztásának híve, amikor azonban nyilvánosságra hozták, milyen ítélet kiszabására tettek javaslatot, változtatott stratégiáján.
Le Pen láthatóan most szembesült először azzal, hogy minden esélyét elveszítheti hazája következő elnökségére. Eddig kétszer is sikertelenül indult Macronnal szemben. Így célkeresztjébe ezúttal az ügyészség került, amelyet már ő is a negatív színben feltüntetett „establishment” részének állít be. Le Pen csapata a tradicionálisnak nevezhető populista taktikát alkalmazta: azzal vádolta az ügyészséget, hogy beavatkozik a politikai életbe, magát áldozatnak állítva be felhívásban kérte a nép támogatását. "Politikai halálomat követelik" – hangoztatta Le Pen a TF1 televízióban. Hozzátette: "politikai túlélésem nyilvánvalóan e politikai halálos ítélet végrehajtásától függ”. Szerinte az ügyészség vádirata "felháborító". Marine Le Pen hívei a közösségi oldalakon elsősorban az ügyészséget bíráló megjegyzéseit terjesztették. Aláírásgyűjtést is kezdeményeztek Le Pen védelmében, hangsúlyozva, hogy „ez nem az igazságszolgáltatás elleni nyomásgyakorlás”.
OLASZORSZÁG – SALVINI Szeptemberben hat ées börtönbüntetés kiszabását javasolta az ügyészség Matteo Salvini ellen, mert 2019-ben még belügyminiszterként nem engedélyezte a 147 menekültet szállító Open Arms hajó kikötését az olasz partoknál. Ezért egy évvel később a parlament megvonta mentelmi jogát, majd vádat emeltek ellene. 2019 augusztusában 19 napig várakoztatták a spanyol felségjelzés alatt közlekedő hajót, végül a szicíliai Agrigento ügyészsége lépett közbe, és engedélyezte a partra szállást. Az eljárást túszejtés, hivatali hatalommal való visszaélés, a nemzetközi konvenciók megsértése miatt indították a volt belügyminiszterrel szemben. Salvini 14 hónapos belügyminisztersége alatt nem ez volt az egyetlen ilyen eset. Több más hajó kikötését is késleltette, illetve a tengeren hánykolódó embereket kimentő civil szervezeteket, NGO-kat a migráció támogatóiként, előmozdítóiként tüntette fel.
Salvini szintén azt állította, hogy politikai támadás érte. Szerinte a per a baloldal bosszúja volt azért, hogy nem tudott nyerni a 2022-es választáson és riválisaikkal jogi úton akarnak leszámolni. Példaként említette a Berlusconi és Trump elleni bírósági eljárásokat.
OLASZORSZÁG – MELONI Ám nem csak Salvini, hanem az olasz kormányfő célkeresztjébe is egyre inkább az igazságszolgáltatás kerül. Az olasz kormány már két kísérletet is tett arra, hogy a Róma által fenntartott albániai menekülttáborba szállítson menedékkérőket, ezt azonban az olasz bíróság mindkétszer megakadályozta, mert az eljárás nincs összhangban az Európai Bíróság döntésével.
"Nagyon nehéz dolgozni és megpróbálni válaszokat adni ennek a nemzetnek, amikor ellenállásba ütközik azon intézmények egy része miatt, amelyeknek segíteniük kellene a válaszok megadásában" - mondta Meloni a bíróság döntésére utalva. Olaszországban a lakosság egy része eleve kritikus a bíróságokkal szemben.
Meloni tiltakozását követően Marco Patarnello, Olaszország legfelsőbb bírósága, a Semmítőszék helyettes ügyésze e-mailt küldött igazságügyi kollégáinak, amelyben "veszélyesnek" nevezte a kormányfő támadásait. Október 18-án a római bíróság elutasította más bangladesi és egyiptomi migránsok Albániába küldését, amit az olasz miniszterelnök "előítéletesnek" minősített.
Az e-mail egyes részeit később az Il Tempo jobboldali újság hozta nyilvánosságra, majd Meloni közzétette a közösségi oldalán, mint "bizonyítékot" arra, hogy az olasz igazságszolgáltatás egy része összeesküvést sző ellene.
Stefano Musolino, ügyész és a Demokratikus Igazságszolgáltatás országos titkára, amely az igazságszolgáltatás autonómiájának védelméért felel, rámutatott, hogy a teljes szövegből három mondatot kivettek. Így az egész dokumentum pont az ellentétét fejezte ki annak, mint amit eredetileg ki akartak fejezni vele. Mint mondta, a cél a polgárok félrevezetése volt. Azt akarták sugallni, hogy az igazságszolgáltatás átpolitizált és „meg akarja dönteni a kormányt". "Ez azonban nincs így az igazságszolgáltatás a jogrendszer védelméért felel, és ezt autonóm és független módon akarja tenni" - tette hozzá. Mint mondta, Meloni nem annyira a bíróság döntését kritizálta, hanem magát a bíróságot, amiért nem felelt meg az elvárásainak. "Ha Meloni olyan igazságszolgáltatást képzel el, amely együttműködik a kormánnyal, az azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás már nem lenne független, hanem a kormány céljait szolgálja" – mondta el a Politico portáljának.
A bírák elleni hergelésnek komoly következményei vannak. Silvia Albano, a Demokratikus Igazságszolgáltatás elnöke és az egyik bíró, aki a migránsok albániai fogvatartása ellen döntött, október 24-én panaszt nyújtott be a római ügyészséghez, miután halálos fenyegetéseket kapott. Szintén halálosan megfenyegették Giorgia Righi bírót is, aki Salvini ellen ítélkezett a vele szembeni eljárásban. Righit októberben rendőri védelem alá helyezték.
Roberto Saviano olasz író és oknyomozó újságíró szerint, aki maga is rendőri védelem alatt áll a maffia fenyegetései miatt, azt mondta, "az üzenet az, hogy bárki, aki ellenőrizni meri a kabinetet, annak tisztában kell lennie azzal: ha kitart, nehéz dolga lesz".
Francesco Galietti, a Policy Sonar politikai tanácsadó cég alapítója szerint Meloni politikai lehetőségként tekint az igazságszolgáltatással való összecsapásra. "Meloni tudja, hogy az igazságszolgáltatás az egyik legkevésbé népszerű kategória az országban" – mondta, miután egy szeptember végén közzétett közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az olaszok 54 százaléka azt mondta, kevéssé bízik az igazságszolgáltatási rendszerben.
Az ügynek nemzetközi vonatkozása is lett: a Melonival jó barátságot ápoló Elon Musk is nekiment az olasz bíráknak, amit Sergio Mattarella elnök éles bírálatokkal illetett.
