- Történelmet írt Călin Georgescu

Politikatörténeti kuriózumnak számító eredmény született a romániai elnökválasztás első fordulójában. Minden előzetes közvélemény-kutatásra és az urnazárás utáni exit poll mérésekre is rácáfolva, a széles körben ismeretlennek számító radikális populista Călin Georgescu független jelölt nyerte az első fordulót. A népszerűségi listákat mindvégig vezető hivatalban lévő miniszterelnök, Marcel Ciolacu harmadik helyre szorult. A radikális NATO- és EU- ellenes nézetei, orosz- és Putyin-párti kijelentései valamint a két világháború közötti vallási színezetű román fasizmus (a legionarizmus) eszméivel szimpatizáló Georgescu második fordulós ellenfele az euroatlantista Elena Lasconi, a zöld-liberális ellenzék jelöltje lesz. Georgescu előretörése elborzasztotta Európát. Nemcsak azért, mert esetleges végső győzelme Kelet-Közép-Európa populista, nyugatellenes, oroszpárti vezetőit erősíti tovább, hanem azért is, mert Románia a NATO egyik legfontosabb keleti pillére, amely mindeddig elkötelezett euroatlanti politikát képviselt.

Valóságos politikai földrengést okozott Romániában, hogy Călin Georgescu független jelölt a semmiből előre törve, a szavazatok 22,94 százalékával (2120404 vokssal) megnyerte az elnökválasztás első fordulóját. Második fordulóban a zöld-liberális rendszerkritikus, a magyar médiában román Momentumként is emlegetett Mentsétek meg Romániát (USR) párt jelöltje, Elena Lasconi lesz az ellenfele. Lasconi 19,18 százalékot és 1772503 szavazatot gyűjtött be. A választás favoritjának számító, minden közvéleménykutatásban élen végző Mircea Ciolacu hivatalban lévő miniszterelnök harmadik helyre szorult vissza, kevesebb, mint 3000 szavazattal lemaradva Lasconi mögött. A második fordulóra esélyesnek tartott szélsőjobb-szuverenista AUR párt elnökjelöltje, George Simion csupán negyedik lett. A konzervatív jobboldal, a csupán nevében liberális Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, Nicolae Ciucă korábbi kormányfő ötödik, Mircea Geoană a NATO nemrég leköszönt főtitkár-helyettese pedig hetedik helyen zárt az eredetileg 14 fős, majd Ludovic Orban visszalépésével 13 fősre zsugorodott versenyben.

Călin Georgescu győzelme fejre állította a román politikai életet, döbbenetet és félelmet keltett Európa-szerte. A román politikában voltak ugyan korábban nagy korrupciós botrányok és illiberális elhajlások, de az ország mindenkori kormánya elkötelezett Európai Unió- és NATO-párti politikát folytatott. Ennek is (no meg kedvező geopolitikai pozícióinak) köszönhetően a NATO keleti szárnyának alappillére lett, számos amerikai és NATO támaszponttal, a dél-romániai Deveselu településen pedig az amerikai rakétavédelmi pajzzsal. Georgescu a kampányban ugyan kissé visszafogottabban nyilatkozott, viszont egy júniusi interjúban még azt mondta, ha ő lenne az ország vezetője, kiléptetné Romániát a NATO-ból. Következetesen nyugat- és EU-ellenes, szuverenista nézeteket vallott, dicsőítette és nemzeti hősöknek nevezte a két világháború közötti fasiszta román vezetőket, Ion Antonescu marsallt és a legionárius Corneliu Zelea-Codreanut. A kampányban direkt kérdésre sem nevezte agresszornak Vlagyimir Putyint, kitérő válaszként azt mondta, hogy az orosz elnök „szereti nemzetét”.

Győzelme minden tekintetben megmagyarázhatatlan. Első reakciók szerint a TikTokon terjesztette sikeresen a hagyományos politikai pártokra épülő rendszert bíráló videóit, ezzel szerezte meg az ifjúság és a mindenből kiábrándultak szavazatait. Ez a magyarázat azért is sántít, mert a TikTok Romániában is inkább csak a nagyon fiatal korosztályok népszerű fóruma. A 18-24 éves korosztály egyharmada voksolt Georgescura, ami kevés lett volna a győzelemhez.

A kampány elején, még az „egyebek” kategóriában szerepelt a mostani győztes, az október 22-én közzétett felmérésekben jelent meg először 1 százalékon. November 11-én már 5,8 százalékon mérték. 21.én, három nappal a voksolás előtt ő számított a meglepetésnek, mert feljött a 6. helyre, 6,8 százalékkal. Pénteken egy közvélemény-kutató intézet már 4. helyre sorolta 10,6 százalékkal. Utána kampánycsend következett, a vasárnap esti urnazárás utáni exit pollok is harmadiknak mérték, 16 százalékkal, miközben 22,94 százalék lett az eredménye. Ugyancsak furcsa, hogy a leginkább nyugatellenes jelölt kapta meg a nyugati diaszpóra bizalmát is. Georgescu minden nyugat-európai országban első helyen végzett, Lasconi csupán az Egyesült Államokban, Kanadában és Moldovában végzett az élen.

Ciolacu a végleges eredmények közlése után lemondott a PSD pártelnökségéről, Ciuca már a délelőtt folyamán bejelentette lemondását a PNL éléről. A második fordulót december 8-án rendezik, addig is most vasárnap parlamenti választásokat tartanak Romániában.