Az Európai Bizottság (EB) kedden ajánlásokat tett Magyarországnak és másik hét országnak az uniós referenciaértéket meghaladó államháztartási deficitjük miatt. Az előterjesztések azt tartalmazzák, hogy az érintett tagállamoknak mennyi idő alatt kell csökkenteniük a hiányt és milyen kiigazítási pályát kell követniük.
Eszerint Magyarországnak 2027-re kell kell megszüntetnie a túlzott mértékű államháztartási hiányt, az ehhez szükséges intézkedéseket pedig féléven belül be kell mutatnia Brüsszelnek.
Legalábbis ezt javasolja az Európai Bizottság a kormányokból álló, döntéshozó EU Tanácsnak tett ajánlásában. A tagállamközi testület várhatóan januárban, vagyis nem sokkal a magyar EU elnökség leköszönése után határoz az előterjesztésről. Ha a tagállamok jóváhagyják a bizottsági ajánlást, akkor a kormánynak hathavonta be kell számolnia annak teljesítéséről. A most ismertetett javaslat értelmében a kormánynak biztosítania kell, hogy a nettó költségvetési kiadások éves nominális növekedési rátája 2025-ben éves szinten ne haladja meg a GDP 3,9 százalékát, 2026-ban a GDP 3,3 százalékát és 2027-ben a 3,2 százalékát.
Az EB javaslata a legfrissebb statisztikákon és az általa megállapított négyéves adósságcsökkentési pályán alapul, nem pedig a magyar kormány középtávú fiskális tervén, amelyet későn nyújtott be és ezért a testület még nem tudta értékelni. A határidő október végén volt, Budapest pedig csak november 4-én küldte el a dokumentumot Brüsszelbe. A Szabad Európa uniós forrásai szerint a magyar tervvel emellett komoly kifogások merültek fel, például nem követi a javasolt számítási módszereket, ezért az értékelése nehéz feladat elé állítja a bizottsági szakértőket.
Az Európai Bizottság alelnöke leszögezte, a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése Magyarországra nézve is kötelezőAz EB Magyarország mellett a túlzott deficiteljárás alá vont másik hét tagállam — Belgium, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovákia — számára is tett ajánlásokat. Mint közleményében leszögezi, többségük esetében a hiánycsökkentésre vonatkozó javaslat az országok középtávú, vagyis négy évre szóló államadósság-csökkentési terveiben meghatározott nettó kiadási pályán alapul.
Az Európai Bizottság csak Belgium és Magyarország esetében nem tudott erre hagyatkozni, ezért a saját kalkulációját vette alapul.
Mint beszámoltunk róla, az EB javaslatai alapján az EU Tanács 2024. július 26-án állapította meg, hogy néhány tagállamban túlzott hiány áll fenn. Előrejelzése szerint Magyarország esetében a deficit tavaly és idén is jóval meghaladja a 3 százalékos uniós referenciaértéket: a hiány a 2023-as 6,7 százalék után 2024-ben előreláthatólag 5,4 százalékos lesz, és 2026-ra is csak 4,1 százalékra csökken. Kiemelte, hogy a költségvetési prognózist bizonytalanságok övezik, amelyek a középtávon visszafogott növekedési kilátásokból, valamint a kormány 2024 végi és 2025-ös kiadási döntéseiből erednek.
Az Orbán-kormány ezzel szemben azt tervezi, hogy már 2026-ban sikerül leszorítania a hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá. A különbség abból adódik, hogy jóval derűlátóbban ítéli meg a magyar gazdaság növekedési kilátásait, mint a brüsszeli döntéshozók. Utóbbiak szerint a GDP növekedése 2025-ben 1,8 százalékos lesz, míg Budapest 3,4 százalékkal számol.
Túlzott deficiteljárás
A túlzott hiány esetén követendő eljárás egy olyan mechanizmus, amelynek célja annak biztosítása, hogy az EU tagállamai visszatérjenek a költségvetési fegyelemhez, illetve fenntartsák azt. A tagállamok közös ügynek tekintik a gazdaság- és költségvetési politikákat. Az államháztartási hiány és az államadósság korlátozása érdekében referenciaértékekben állapodtak meg, amelyeket az uniós szerződésekben rögzítettek: ez 3 százalékos hiány és 60 százalékos adóssághányad. Az arányokat mindig az adott tagállam GDP-jéhez viszonyítva számítják ki. A túlzott hiány esetén követendő eljárás célja, hogy megakadályozza a túlzott államháztartási hiányt, és ha az mégis bekövetkezik, akkor annak korrekciójára ösztönözzön. A túlzott hiány esetén követendő eljárás szabályait a Stabilitási és Növekedési Paktum „korrekciós ága” tartalmazza, amelyet nemrégiben felülvizsgáltak.
