- Hatályba lépett a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között, sok libanoni lakos az izraeli hadsereg figyelmeztetése ellenére is elindult az otthona felé

Órákkal ezelőtt kezdetét vette az Egyesült Államok és Franciaország által kedd este bejelentett, helyi idő szerint hajnali 4-kor életbe lépő tűzszünet Izrael és a libanoni Hezbollah síita milícia között.

A BBC azt írja, az elmúlt hónapokban az izraeli csapások miatt Dél-Libanonból elmenekült és kitelepített civilek közül többen már elindultak otthonaik felé, annak ellenére, hogy az izraeli hadsereg (IDF) arra figyelmeztette őket, még ne menjenek vissza. A lakosoknak az IDF azt ígérte, tájékoztatni fog arról, mikor válik biztonságossá a hazatérés.

A Reuters ugyancsak arról számolt be, hogy több tucat jármű hagyta el a Bejrúttól délre fekvő Sidon városát, de Zahraniban is készültek fotók, melyeken matracokkal és egyéb holmikkal telepakolt autók láthatóak. A The Guardian tudósítója szerint a Bejrútból Dél-Libanonba vezető utakon alig néhány órával a tűzszünet megkötése után óriási lett a forgalom.

Mint megírtuk, a tűzszüneti megállapodás véglegesítése közben a felek az utolsó percig folytatták a hadműveleteket. A Biden-adminisztráció mellett Emmanuel Macron francia államfő és csapata közvetített aktívan a libanoni és az izraeli kormányzat, illetve a terrorszervezet között.

A megállapodás egy 60 napos átmeneti időszakot irányoz elő, ami alatt az izraeli hadsereg kivonul Dél-Libanonból, a libanoni hadsereg pedig a határhoz közeli területeken elfoglalja pozícióját, a Hezbollah nehézfegyvereivel együtt a Litani folyótól északra helyezi át állásait. A tűzszünet végrehajtását és betartását egy, az Egyesült Államok vezette felügyeleti bizottság követi, és jogsértések esetén is ez a testület jár el, Izraelnek nem lesz joga egyoldalúan visszavágni egy Hezbollah támadás esetén. 

A fegyverszüneti megállapodásban tizenhárom pont szerepel:

• a Hezbollah és más libanoni fegyveres csoport nem hajt végre támadó akciót Izrael ellen.

• Izrael sem hajt végre támadó katonai lépést libanoni célpontok ellen földön, levegőben és a tengeren.

• Izrael és Libanon elismeri az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1701. számú határozatának jelentőségét.

• ezek a kötelezettségvállalások nem zárják ki Izrael és Libanon önvédelemhez való jogának gyakorlását.

• Dél-Libanonban csak a hivatalos libanoni biztonsági erők és hadsereg lesz fegyveres szervezet, amely fegyvert hordhat vagy haderőt működtethet.

• fegyverek vagy fegyverekkel kapcsolatos anyagok Libanonban történő értékesítése, szállítása és gyártása a libanoni kormány felügyelete és ellenőrzése alatt áll.

• le kell szerelni minden, fegyverek és fegyverekhez kapcsolódó anyagok gyártását végző, nem engedélyezett létesítményt.

• felszámolnak minden, a kötelezettségnek nem megfelelő katonai infrastruktúrát és bázist, és elkoboznak minden engedély nélküli fegyvert.

• létrehoznak egy Izrael és Libanon számára elfogadható bizottságot, amely felügyeli és segíti ezen kötelezettségvállalások teljesítését.

• Izrael és Libanon jelentést nyújt be ennek a bizottságnak és az UNIFIL (ENSZ békefenntartó) haderőnek ezen kötelezettségvállalások esetleges megsértéséről.

• Libanon hivatalos biztonsági és katonai erőket telepít a határ mentére, és a Dél-Libanont elkülönítő vonal átkelőhelyeihez a rendezési terv szerint.

• Izrael 60 napon belül fokozatosan visszavonul a kék vonaltól délre.

• az Egyesült Államok előmozdítja a közvetett tárgyalásokat Izrael és Libanon között egy elismert szárazföldi határ kijelölése érdekében.

Az MTI azt írja, Izrael – mint a hadsereg közléseiből kiderül – a harcok kezdete óta kedden, közvetlenül az egyezmény aláírása előtt mérte a legsúlyosabb légicsapásokat a libanoni fővárosra, Bejrútra, és az izraeli szárazföldi egységek ekkor érték el a Dél-Libanon északi határát jelző Litani folyót. A várható tűzszünet hírére a Hezbollah is már vasárnap kiemelkedően sok, mintegy kétszázötven lövedéket indított Izrael felé, olyan mennyiséget, mint Hasszan Naszrallah sejknek, a szervezet vezetőjének a megölését követően, szeptember végén.

Helyszíni beszámolók szerint hajnal óta hallgatnak a fegyverek Izrael északi határánál, ahol a Hezbollah tavaly október 8-án, egy nappal a Hamász palesztin iszlamista szervezet terrortámadása után lőni kezdte Libanonból a környező izraeli településeket, kiváltva Izrael ellencsapásait.

Irán szerdán üdvözölte a támogatását élvező, libanoni síita Hezbollah fegyveres szervezet és Izrael között létrejött tűzszünetet. A teheráni külügyminisztérium szóvivője, Eszmail Bahai hozzátette, hogy Irán a Gázai övezetben – Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet között – zajló fegyveres konfliktusban is tűzszünet elérésére törekszik, ugyanakkor azt elutasította, hogy ez egyidejűleg megkezdődjön a libanonival.

A Reuters azt írja, az egyiptomi külügyminisztérium is üdvözölte a megállapodást, és kiemelte, hogy az a térség deeszkalációjához vezethet.

Izraelben nem övezte egyértelmű lelkesedés a tűzszüneti megállapodást. A Libanonnal határos, a bombázások miatt egy éve kitelepített észak-izraeli települések vezetői azt kifogásolják, hogy nem látják a megfelelő garanciákat arra, hogy a terrorcsoportot sikerül a Litani folyótól északra tartaniuk a nemzetközi és libanoni erőknek. Ezen biztosíték hiányában kockázatos a visszaköltözésük. Az ellenzéki pártok is bírálják a megállapodást és a biztonsági garanciákat hiányolják.

Benjamin Netanjahu a tűzszünettel kapcsolatos kifogásokra válaszolva azt hangsúlyozta, a Hezbollahval folyó harc beszüntetése lehetőséget ad Izraelnek arra, hogy a legfőbb fenyegetésre, Iránra koncentráljon. Az ellenzék viszont úgy gondolja, van egy ennél is sürgetőbb feladat, a 417 napja gázai fogságban szenvedő túszok kiszabadítása és a Hamásszal való gázai konfliktus lezárása. A Netanjahu-kormány azonban a gázai tűzszüneti tárgyalásokkal nem siet, egyes források szerint Donald Trump megválasztott amerikai elnök beiktatására vár abban reménykedve, hogy kedvezőbb feltételekkel köthet békét, mint a demokrata adminisztráció közvetítésével.