- Kiadták Paks 2 fő engedélyét, lehet betont önteni

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) pénteken kiadta a Paks 2 beruházás kivitelezésének tényleges megkezdéséhez szükséges utolsó engedélyt is. A hatóság a tervek nukleáris biztonságát is megfelelőnek ítélve ezzel feloldotta a 2022. augusztusában kiadott úgynevezett létesítési engedélyhez kapcsolt korlátozást. Bár a döntés a hatóság akkori várakozásaihoz képest négy helyett 24 hónapot igényelt, az eljárás lezárására két hónapja önmaguk elé tűzött 120 napot már nem használták ki.

A közzétett dokumentum emlékeztet, a hatóság a két és negyed éve kiadott, úgynevezett létesítési engedély kérelmébe foglalt előzetes nukleáris biztonsági jelentést frissítést kérve nem fogadta el. Az állami Paks II. Zrt. az első javított változatot már két éve megküldte. A mostani indoklásból kiderül, hogy a cégnek minőségügyi tervet kellett végrehajtania, akadtak fordítási pontatlanságok, illetve a vállalkozás nem hajtotta végre maradéktalanul az anyagok felülvizsgálatával vállalt feladatait. Ezeket, az OAH újabb észrevételei nyomán, több részletben – utoljára idén augusztus elején - javították. A hatóság végül ezeket elfogadva döntött az úgynevezett „visszatartási pont” feloldásáról.

Az OAH jóváhagyta a paksi atomerőmű-beruházás építésének hivatalos megkezdéséhez szükséges előzetes biztonsági jelentést – üdvözölte a lépést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki az elmúlt évek során szinte soha nem említett függőben lévő eljárásokat. Így jövő év elején megtörténhet a kivitelezés első lépésének számító első betonöntés. A bővítés jelenleg a legnagyobb, építési engedéllyel rendelkező nukleáris beruházás az EU-ban. A területen ezren dolgoznak. Zajlik a talajkiemelés 23 méteres mélységig, a talajszilárdításhoz szükséges 75 ezer cölöp több mint felét pedig már lefúrták – tudatta a tárcavezető.

Az Európai Unió létezése óta ez az első, új, orosz atomblokkra kiadott tagállami engedély – hívta fel a figyelmet a hír kapcsán megkeresésünkre Perger András, a beruházást minden szempontból ellenző Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse. (Bár a finn Roszatom-beruházás engedélyezése sokáig előrébb tartott, a helsinki vezetés  elállt a tervtől azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.) A szakember reméli, hogy a hatóság alapos munkát végzett. Emlékeztetett, hogy a magyar-orosz bővítési megállapodás 2014-es megkötése után egy évvel a teljes engedély kiadását még 2017-re tették.

A munkálatok így most hét-nyolc éves csúszást mutatnak. A létesítési engedélyhez a kérelmet több halasztás után csak négy éve nyújtották be, aminek elbírálása voltaképp mostanáig húzódott. A beruházás most sem jutott nyugvópontra, hiszen az ukrán-orosz háború miatti politikai-gazdasági környezet még számos buktatóval fenyeget. A döntés nyomán a már egyszer módosított, orosz állami hitelszerződést is újra kell kötni - vélekedett Perger András, mondván, az abban foglalt 2030-as, vagyis 5 éves kivitelezést feltételező vállalás szakmailag tarthatatlan. (Az orosz állami kivitelező lazább szabályozási környezetben is közel egy évtized alatt épít meg egy atomblokkot.) A Greenpeace szakértője szerint a nukleáris bővítési terv, a már most közel egy évtizedes csúszás során, számos más energetikai fejlesztéstől vont el erőforrásokat, miközben a kihívások rendkívül sürgetők. Ráadásul a kormány épp most engedélyezte az eddig fixként hirdetett 12,5 milliárd eurós ár be nem látható mértékű emelését. Ezért valakiknek a kormányban is személyes felelősséget kell vállalniuk – hangsúlyozta Perger András.