Vasárnap már a negyedik egymást követő estén gyűltek össze a tüntetők Grúzia fővárosában, Tbilisziben azután, hogy a kormányzó Grúz Álom négy évre felfüggesztette a kaukázusi ország csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval - írja a Reuters.
A 3,7 millió lakosú országban az október 26-i parlamenti választás óta is nő a feszültség a Grúz Álom és a Nyugat felé orientálódó ellenzék között, amely oroszpártisággal és választási csalással vádolja Irakli Kobakidze miniszterelnök és Bidzina Ivanisvili milliárdos üzletember pártját. Tüntetéssorozat akkor kezdődött, amikor csütörtökön bejelentették, hogy a tbiliszi kormány négy évre befagyasztja az Európai Unióval folytatott tárgyalásokat. Ezt követően több ezer EU-párti tüntető csapott össze a tömeget könnygázzal és vízágyúkkal oszlató rendőrökkel. Vasárnap este a tüntetők ismét összegyűltek Tbilisziben, a központi Rusztaveli sugárúton, de a fővároson kívül is fokozódott az ellenállás: a grúz Interpress hírügynökség jelentése szerint a demonstrálók elzárták az ország fő kereskedelmi kikötőjébe, a fekete-tengeri Poti városába vezető bekötőutat. A grúz média legalább nyolc városból és településről számolt be tüntetésekről. A Formula ellenzéki televíziócsatorna felvételein látható, hogy a Grúzia középső részén található, húszezer lakosú Khashuri városában a tüntetők tojásokkal dobálták meg a kormánypárt helyi irodáját és letépték a zászlaját.
Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője - aki vasárnap lépett hivatalba - szolidaritását fejezte ki a tüntetőkkel. „Elítéljük a tüntetők elleni erőszakot, sajnáljuk a kormánypárt azon jelzéseit, hogy nem folytatják Grúzia útját az EU felé, és sajnálattal vesszük tudomásul az ország demokratikus visszalépését. Ennek közvetlen következményei lesznek az EU részéről” - fogalmazott a politikus egy X-en közzétett bejegyzésében.
Bár az Európai Unió mellett az Egyesült Államokat aggasztja, hogy Grúzia inkább távolodik a Nyugattól, és visszatér Oroszország befolyási övezetébe, a Grúz Álom azt állítja, hogy csak az ország szuverenitását kívánja megvédeni a külső beavatkozásokkal szemben. Irakli Kobakidze elutasította az Egyesült Államok bírálatát, amely a tüntetőkkel szembeni „túlzott erőszak” alkalmazását ítélte el. „Az erőszakhoz folyamodó és külföldi instruktoraik által tegnap alkalmazott legsúlyosabb, szisztematikus erőszak ellenére a rendőrség magasabb színvonalon járt el, mint az amerikai és az európai hatóságok, és sikeresen megvédte az államot az alkotmányos rend megsértésének újabb kísérletétől – jelentette ki egy sajtótájékoztatón, azonban nem mutatott be bizonyítékot a külföldi beavatkozásra. A miniszterelnök emellett visszautasította a szombati amerikai bejelentést, miszerint az Egyesült Államok felfüggeszti stratégiai partnerségét Grúziával. Szerint ez csupán „átmeneti esemény”, Grúzia a 2025. januárjában hivatalba lépő megválasztott elnök, Donald Trump adminisztrációjával fog tárgyalni.
A válságot tovább mélyítve Szalome Zurabisvili leköszönő elnök – aki az ellenzék mögé állt – szombaton bejelentette, hogy nem hajlandó lemondani, amikor a hónap végén lejár a hivatali ideje. Szerinte az október 26-án megválasztott új parlament illegitim, és így nincs jogosultsága arra, hogy kinevezze utódját. Több ellenzéki párt már a megméretés másnapján jelezte, hogy a képviselői nem veszik át a mandátumukat. Eközben diplomaták és köztisztviselők százai írtak alá egy nyílt levelet, amelyben tiltakoztak az EU-tárgyalások felfüggesztése ellen, arra hivatkozva, hogy az uniós csatlakozás mint cél Grúzia alkotmányában is szerepel.
Orbán Viktort egyébként vajmi kevéssé zavarták a parlamenti választást kísérő viták, október 26-án már az előzetes végeredmény hallatán gratulált a Grúz Álomnak, hogy aztán meglehetős feltűnést keltve egy október 28-án kezdődő kétnapos látogatáson személyes jelenlétével is kiálljon a Kobakidze-kormány mellett. Bár a szavazatokat részben újraszámolták, a Grúz Álom kormányon maradhatott.
Részben újraszámolják a szavazatokat Grúziában, Orbán Viktor tbiliszi sajtótájékoztatója káoszba fulladtA Szovjetunió 1991-es összeomlása után Grúzia erőteljesen a Nyugat felé orientálódott, és törekedett Oroszország befolyásának csökkentésére. 2008-ban elveszített egy rövid ideig tartó háborút Oroszországgal szemben. Ezután a kaukázusi ország ígéretet kapott arra, hogy tagja lehet a NATO-nak, tavaly pedig hivatalosan is az Európai Unió tagjelöltjévé vált. Ebben a helyzetben jelentett hatalmas visszalépést az a két törvény, amelyet orosz mintára nemrég fogadtak el a Grúz Álom jóvoltából. Az egyik a 20 százalékosnál nagyobb külföldi finanszírozásban részesülő civil szervezetek és média „külföldi ügynökként” való regisztrációjáról szólt. A másik megtiltja az azonos nemű párok házasságát, lehetetlenné teszi számukra gyermekek örökbefogadását, emellett korlátozza a nemi jelleget megerősítő kezeléseket és tiltja nemi hovatartozás megváltoztatását a hivatalos dokumentumokban, száműzi a Pride-eseményeket, tiltja az LMBTQ emberek melletti kiállást a médiában, és cenzúrának veti alá filmes és irodalmi ábrázolásukat is. Előbbi miatt az EU megszakította Grúzia uniós csatlakozási tárgyalásait, és 121 millió eurónyi támogatást vont meg az országtól, az Egyesült Államok pedig szankciókat léptetett életbe egy sor tbiliszi kormányzati vezető ellen.
