– Ha jó idő van, sokszor kijövök, csak hallgatni egy kicsit a gyerekzsivajt – mutat Ilonka néni Pusztaszemesen a községházával szemközti játszótérre. – Az elmúlt években teljesen megfiatalodott a falu, ennyi gyerek szerintem évtizedek óta nem szaladgált errefelé, sok az új család. Imádom őket, magukkal hozták a pezsgést, a frissességet, az életet.
Ilonka néni nem túlzott: a somogyi település valóban megfiatalodott az utóbbi években.
Az M7-estől sztrádától alig 5-, a Balatontól 15 kilométerre fekvő apró, külső-somogyi falu lakossága az elmúlt öt évben az 14 százalékkal, 387-ről 441-re nőtt, miközben a település lakossága a 2010-es évek második harmadáig folyamatosan csökkent.
– Mi még jókor jöttünk: hat éve hárommillióért vettem ezt a házat, amire ráköltöttünk úgy 17-18 milliót, de most nyolcvanmillióért simán el tudnám adni – mosolyog Bruzsa Sándor, majd a szomszédé napelemes házára mutat: – Az már 150 milliót érhet, szóval nagyon durván felmentek az árak. Kettővel mellettünk azt a romos épületet, amit csak ledönteni lehet majd, 15 millióért hirdették meg, s két nap alatt elment. Megértem, mert már telket sem nagyon lehet ennyiért venni a faluban.
Modern családi házat lehet venni egy fővárosi panel áráért a magyar-szlovák határ menténA lakható házak pedig 30 milliónál kezdődnek Csicsa Dániel polgármester szerint, aki a falusi csoknak és a babaváró hitelnek tudja be a lakosságszám felfutását.
– Harmincas fiatalok jöttek-jönnek, akiknek a Balaton-part drága, illetve már túlzsúfolt – magyarázza. – Sokszor egymásnak „adták a drótot”, hogy érdemes idejönni, plusz a Covid alatt is érkeztek néhányan, akiknek a munkájuk megengedi, hogy otthonról dolgozzanak, illetve néhány belga és holland család is ideköltözött. Az elmúlt öt évben cirka húsz gyerek született a faluban, ami a mi szintünkön elképesztő adat!
A faluvezető hozzáteszi, a betelepülők nemcsak létszámban, de szemléletben is változást hoztak: az amúgy is rendezett, s festői kis völgyben fekvő településre költözők nemcsak otthonukat újították fel, de a kertekben, a házuk előtti utcaszakaszon is rendet tartanak, s ezzel a tüke helyieket is inspirálják. A „gyüttmenteket” az sem zavarja, hogy nemhogy iskola vagy óvoda, de még bolt sincs a faluban: amúgy is autóval járnak dolgozni, amivel összekötik a bevásárlást. A legközelebbi kisváros, Tab nagyjából ugyanakkora távolság, mint a Balaton, a multiknál mindkét helyen be lehet szerezni mindent.
– Persze azért jobban átgondolja az ember, mire lehet szükség, mert visszamenni valami elfelejtett dologért kellemetlen – jegyzi meg Bruzsa Sándor. – Egy bolt jól lenne, volt is rá próbálkozás: egy vállalkozó felvette a falusi kisboltok nyitásáért nyújtott állami támogatást, ki is nyitott, aztán fél év múlva bezárt. Kalap-kabát, a pénzt persze senki sem keresi rajta…
Erősen túlzott Nagy István, amikor azt állította, hogy a Magyar falu programban érintett települések több mint felében nőtt a népesség– Ááá, egyáltalán nem hiányzik! – állítja Fekete Viktória. – A nagyobbik gyerekem úgyis Kőröshegyre kell hordani óvodába, onnan pedig már csak néhány perc a szántódi bevásárlóközpont. Amúgy is rengeteget megyünk a tópartra, sétálni, játszani, akkor be tudunk vásárolni.
A fiatal asszony az első babáját várta, amikor négy éve Nyergesújfaluról a faluba költözött a férjével. Mindenképpen el akartak jönni a Duna menti ipari övezetből: nem szerették volna, ha a gyerekek korábbi lakóhelyük, valamint a szomszédos Lábatlan, s a szintén közeli Almásfüzitő levegőjében nőnek fel. Balatonlellétől keletre kezdtek el házakat nézni, előbb a tóparti településeken, majd a vérfagyasztó ingatlanárak miatt a háttértelepüléseken, így kerültek Pusztaszemesre.
– Rengeteg falut, házat megnéztünk, s ebbe azonnal beleszerettünk – int a háta mögé.
Kérdésünkre, miért nem a Balaton veszprémi oldalát választották, egyértelműen a sztráda közelségét nevezi meg: a rokonság a Duna-partján maradt, s míg a Balaton-felvidékről nehéz kikeveredni, addig itt öt perc alatt az autópályán vannak, fél óra Székesfehérvár, egy óra Budapest, s a 170 kilométerre élő rokonság is alig egy és háromnegyed óra.
– Kicsit tartottunk, hogyan fogadnak majd, hiszen még csak nem is a környékről érkeztünk, de nagyon jó a közösség – állítja a kétgyermekes anyuka, aki egyben a helyi gyermekalapítvány vezetője is, ugyanis már civil szervezetet is létrehoztak a fiatal családok. – A beköltözők hamar megtalálták a közös hangot, nagyon összetartanak, s a régi helyiek sem éreztetik velünk, hogy gyüttmentek vagyunk. A gyerekek szép, s ami fontosabb egészséges környezetben nőhetnek fel, s ez fontosabb, mint a városi élet.
Túlértékelt eredmények
Erős túlzásba esett Nagy István agrárminiszter nemrégiben, amikor azt állította, hogy a Magyar Falu Programban érintett települések több mint felében nemhogy megállt a népességszám-csökkenés, hanem folyamatosan emelkedik a lélekszám. A Népszava azonban utánajárt és a Belügyminisztérium adatai alapján kiderült: a tárcavezető valótlanságot mondott, hiszen a program csak a támogatott – vagyis ötezer fősnél kisebb – települések 24 százalékában hozott népességnövekedést. Ami ráadásul messze nem területarányos, a gazdaságilag erősebb megyékben látványosan nagyobb a gyarapodás, mint a leszakadó régiókban, utóbbiakban jellemzően a nagyobb városok, illetve a turisztikai szempontból frekventált területek agglomerációjában, valamint az autópályák környékén emelkedett érdemben a lakosságszám.
