Ma várhatóan megbukik Michel Barnier francia kormánya, miután Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) hétfőn jelezte, csatlakozik a baloldali szövetség, az Új Népfront (NFP) által benyújtott bizalmatlansági indítványhoz, amelyről ma szavaz a képviselőház. Pedig a kormányfő több engedményt is tett a RN-nek a társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló törvény kapcsán. Mivel azonban körvonalazódott, hogy a javaslatnak nincs többsége az alsóházban, ezért a kormányfő az alkotmány 49.3-as cikkelyét alkalmazta, amely lehetővé teszi, hogy parlamenti jóváhagyás nélkül fogadjanak el egy törvényt. Az Emmanuel Macron által fémjelzett centristák és a jobbközép Republikánusok által támogatott kormány már szeptember elején történt megalakulása óta rendkívül bizonytalan helyzetben volt- mivel nincs többsége a parlamentben, ezért a szélsőjobb Nemzeti Tömörülés képviselőinek szavazataira volt utalva. Várható is volt, hogy sokáig nem vár a RN a kormány megbuktatásával különösen azután, hogy az ügyészség öt év börtönbüntetés kiszabását javasolta a Marine Le Pen elleni eljárásban a fiktív foglalkoztatással kapcsolatos ügyben, egyúttal eltiltaná a közügyektől, vagyis nem vehetne részt a 2027-ben esedékes elnökválasztáson sem, amin egyébként jó eséllyel indulna. Marine Le Pen azt állította, politikai támadást indítottak vele szemben. Az ítélet még karácsony előtt megszülethet, és nem sok jóra számíthat. Feltételezések szerint ez az eljárás áll a kormány megbuktatásának szándéka mögött. Ok lehet az is, hogy egy felmérés szerint a Nemzeti Tömörülés szimpatizánsainak többsége támogatná a kormány megbuktatását.
Több kormánypárti képviselő figyelmeztetett arra a hétfői parlamenti vita során, hogy Franciaország nem engedhet meg magának egy újabb kormányválságot a költségvetés aggasztó helyzete miatt. Barnier az ellenzéket tette felelőssé a válságért. Mint mondta, a kormány bukása katasztrofális következményekkel járna Franciaország számára a pénzügyi piacokon, az államkötvények kamatainak emelkedése káoszhoz vezethet. Barnier elődje, Gabriel Attal, Macron centrista pártjának frakcióvezetője is megértésre szólított fel minden pártot, s figyelmeztette a képviselőket, hogy saját érdekeik helyett az országét tartsák szem előtt: „Az óra ketyeg, az országunk jövője forog kockán” – mondta el pátosztól sem mentes beszédében.
Emmanuel Macron 2017-es hivatalba lépése óta az államadósság ezermilliárd euróval emelkedett, mára csaknem eléri a 3300 milliárd eurót. Nominálisan ez a legmagasabb hiány az eurózónában, még akkor is, ha Olaszország és Görögország százalékosan még jobban eladósodott. Barnier ugyan jelentősen csökkenteni kívánta a költségvetési hiányt, ám mivel kormánya kisebbségben volt, így a terveit nem tudta keresztülvinni: idén 6,2 százalék lesz a büdzsé hiánya, ami kétszerese az EU által előírtnak. A Barnier által 2025-re 5 százalékra ígért csökkentésre nincs esély. A francia számvevőszék elnöke, a szocialista Pierre Moscovici hétfőn szintén azt közölte, „pénzügyi helyzetünk veszélyes.”
Valójában elsődlegesen nem is Barnier áll a Nemzeti Tömörülés célkeresztjében. A párt legfőbb célja Emmanuel Macron hatalmának gyengítése. A mostani történtek azért is tekinthetőek egy, az ország szempontjából tragikus politikai show-nak, mert előrehozott parlamenti választást nyár előtt nem lehet megrendezni. Az alkotmány értelmében a parlament feloszlatása után – ami júniusban már megtörtént –, illetve az előrehozott választást követően egy éven belül nem lehet új választást rendezni. Ezért még az sem zárható ki, hogy a Barnier-kormány bukása után ismételten az Európai Unió egykori Brexit-főtárgyalója alakít kormányt. Az mindenesetre biztos, hogy a következő kabinet is parlamenti többség nélkül kormányoz majd. A bizonytalanság a szélsőjobbnak, a Nemzeti Frontnak kedvez, de Franciaországnak aligha.
Barnier-nek egyébként hétfőn nem volt más választása: mindenképp le kellett dobnia a „jogi atombombát”, s alkalmaznia kellett az alkotmány 49.3-as cikkelyét, hiszen a parlament elutasította volna a társadalombiztosítás költségvetését.
Több kormánypárti képviselő figyelmeztetett arra a hétfői parlamenti vita során, hogy Franciaország nem engedhet meg magának egy újabb kormányválságot a költségvetés aggasztó helyzete miatt. Barnier az ellenzéket tette felelőssé a válságért. Mint mondta, a kormány bukása katasztrofális következményekkel járna Franciaország számára a pénzügyi piacokon, az államkötvények kamatainak emelkedése káoszhoz vezethet. Barnier elődje, Gabriel Attal, Macron centrista pártjának frakcióvezetője is megértésre szólított fel minden pártot, s figyelmeztette a képviselőket, hogy saját érdekeik helyett az országét tartsák szem előtt: „Az óra ketyeg, az országunk jövője forog kockán” – mondta el pátosztól sem mentes beszédében.
Emmanuel Macron 2017-es hivatalba lépése óta az államadósság ezer milliárd euróval emelkedett, mára csaknem eléri a 3300 milliárd eurót.
Nominálisan ez a legmagasabb hiány az eurózónában, még akkor is, ha Olaszország és Görögország százalékosan még jobban eladósodott. Barnier ugyan jelentősen csökkenteni kívánta a költségvetési hiányt, ám mivel kormánya kisebbségben volt, így a terveit nem tudta keresztülvinni: idén 6,2 százalék lesz a büdzsé hiánya, ami kétszerese az EU által előírtnak. A Barnier által 2025-re 5 százalékra ígért csökkentésre nincs esély. A francia számvevőszék elnöke, a szocialista Pierre Moscovici hétfőn szintén azt közölte, „pénzügyi helyzetünk veszélyes.”
Valójában elsődlegesen nem is Barnier áll a Nemzeti Tömörülés célkeresztjében. A párt legfőbb célja Emmanuel Macron hatalmának gyengítése. A mostani történtek azért is tekinthetőek egy, az ország szempontjából tragikus politikai show-nak, mert előrehozott parlamenti választást nyár előtt nem lehet megrendezni. Az alkotmány értelmében a parlament feloszlatása után – ami júniusban már megtörtént –, illetve az előrehozott választást követően egy éven belül nem lehet új választást rendezni. Ezért még az sem zárható ki, hogy a Barnier-kormány bukása után ismételten az Európai Unió egykori Brexit-főtárgyalója alakít kormányt. Az mindenesetre biztos, hogy a következő kabinet is parlamenti többség nélkül kormányoz majd. A bizonytalanság a szélsőjobbnak, a Nemzeti Frontnak kedvez, de Franciaországnak aligha.
Barnier-nek egyébként hétfőn nem volt más választása: mindenképp le kellett dobnia a jogi atombombát, és alkalmaznia kellett az alkotmány 49.3-as cikkelyét, hiszen a parlament elutasította volna a társadalombiztosítás költségvetését.
