Az első háromnegyedévet tekintve a kiigazított adatok szerint 0,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Ha azonban ezt állítjuk szembe a tavalyi 0,8 százalékos egész éves csökkenéssel, akkor ebben a távlatban is egy stagnáló gazdaságot látunk – magyarázta a Népszavának Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A mostani adatok kapcsán érdemes megemlíteni Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavait, aki a tavalyi zsugorodásról szólva is úgy nyilatkozott még az év elején, hogy a GDP megtorpanása csupán átmeneti. Ennek okát akkor a német gazdaság gyengélkedésében és az Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikájában látta, amely „rendkívül magas” reálkamatot tesz lehetővé. Összességében azonban nagyon úgy tetszik, hogy a miniszter által várt "átmeneti állapot" helyett, a gazdaság gyengélkedése igencsak tartósnak bizonyul.
A friss adatok is visszaigazolták, hogy a magyar gazdaság az elmúlt három évben kétszer süllyedt technikai recesszióba, azaz két egymást követő negyedévben csökkent a GDP volumene – mutatott rá Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Negatív negyedév/negyedév index az elmúlt kilenc negyedévből hatban fordult elő, azaz csökkent a reál GDP Magyarországon. Az összkép tehát meglehetősen borús – fogalmazott.
Az Orbán-kormány mindent egy lapra tesz fel, de ha borul a költségvetés, döntenie kell a gazdaság megmentése és a 2026-os választás megnyerése közöttA részletes adatok szerint a harmadik negyedévben elsősorban a mezőgazdaság és az építőipar húzta vissza a teljesítményt, az előző 4,5, az utóbbi pedig 4,2 százalékos visszaesést mutatott negyedéves bázison. Az ipar teljesítménye szintén lehangoló, hiszen csupán 0,3 százalékos növekedést regisztrált a KSH. Ugyanakkor komoly negatív meglepetést hoztak a harmadik negyedévben a szolgáltatások, a szektor ugyanis negyedéves bázison csupán 0,1 százalékkal nőtt, vagyis az elmúlt negyedévekben lényegében trendszerűen lassult a szektor bővülése. Ezen felül aggasztó, hogy az olyan, fogyasztáshoz kapcsolódó területek, mint a kereskedelem, a vendéglátás, vagy éppen a szállítás és a raktározás is visszaestek negyedéves összevetésben. Összességében a beruházási kilátások is gyengék, ami az üzleti bizalom hiányára és a kereslet tartós növekedésének elmaradására vezethető vissza. Ezek hiányában aligha számíthatunk a közeljövőben fordulatra.
Az Európai Bizottság nem hisz az Orbán-kormány tervének, 2027-re várja az államháztartási hiány lefaragásátKockázatok övezik a jövő évi növekedést
Összességében az ING Bank elemzői az idei évben mindössze 0,6 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, míg jövőre 2,5-3 százalék körüli gazdaságbővülést várnak. A Raiffeisen Bank elemzője szerint ugyan 2-3 százalék közötti bővülési lehetőséget vetített előre jövőre, megemlítve, hogy a kockázatok miatt nem lenne meglepő, ha a gyengébb értékhez közelítene a bővülés.
