Jun Szogjol dél-koreai elnök bejelentette, hogy kezdeményezni fogja a néhány órával ezelőtt elrendelt szükségállapot feloldását – írja a The Guardian. A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint az államfő ezt kormányzati jóváhagyáshoz kötötte, amit meg is kapott azután, hogy a szöuli parlament képviselői egyhangúlag illegitimnek nyilvánították a katonai jogrend bevezetését. Jun Szogjol jelezte, a szükségállapot feloldása azt jelenti, hogy a dél-koreai hadsereg egységeit kivonják a szöuli parlament épületéből.
Bár a hadsereg a bejelentés után betiltott minden politikai tevékenységet, az elnöki döntés ellen a kormányzó Demokrata Párt és az ellenzék egy emberként lázadt fel, az ellenzék vezetője összehívta a parlamentet, ahol a 300-ból 190, vagyis az összes jelenlévő képviselő megszavazta katonai jogrend eltörlését. Amíg a törvényhozás épülete előtt a tüntetők nekifeszültek a kivezényelt rohamrendőröknek, bent parlamenti képviselők bútorokkal torlaszolták el a bejáratot, megakadályozandó, hogy katonai egységek vegyék át az irányítást az ország politikai élete felett.
Mint arról beszámoltunk, Jun Szogjol helyi idő szerint kedd este egy élőben közvetített tévéműsorban rendkívüli szükségállapotot és katonai jogrendet hirdetett, arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni a kormányzati munkát bénító, általa „szégyentelenül Észak-Korea-pártinak” titulált erőket.
Rendkívüli katonai jogrendet hirdetett Dél-Koreában Jun Szogjol államfő, a hadsereg felfüggesztette a parlament működésétJun Szogjol érthető döntése mögött belpolitikai okok is állhatnak, ugyanis az államfő nem tudja a javaslatait átvinni a parlamentben többséggel rendelkező ellenzék miatt. Az elnök és az ellenzéki Demokrata Párt között konfliktus alakult ki, miután utóbbi fel akarja menteni tisztségéből az ország több magas rangú ügyészét, és elutasítja a kormányzat által beterjesztett költségvetési tervezetet is.
Az egyelőre nem világos, hogy a Jun Szogjol által vágott mekkora szerepet játszott az az Egyesült Államok, amelynek 28 500 katonája Dél-Koreában állomásozik, de amerikai részről Vedant Patel külügyi szóvivő korábban úgy nyilatkozott, az Egyesült Államok reméli és elvárja, hogy tiszteletben tartják a törvényeket. Ez vonatkozik a parlamenti szavazás eredményére is – fűzte hozzá a Fehér Ház nevében a politikus.
Eközben a dél-koreai szakszervezeti szövetség azóta bejelentette, hogy „határozatlan idejű általános sztrájkot” tartanak, amíg le nem mond az államfő. A sajtó helyi tudósítói szerint egyébként a parlament előtt tüntetők között ünneplés tört ki, amikor megérkezett a hír a szükségállapot feloldásáról.
Szükségállapot Dél-Koreában: a parlamenti képviselők blokkolják az elnök lépését, tömegek tiltakoznak a szöuli törvényhozás épülete előttDél-Koreában utoljára 1979-ben hirdettek hadiállapotot, az 1961-ben államcsínnyel hatalomra került Pak Csonghi akkori elnök meggyilkolása után. Mint ismert, az 1950-től 1953-ig tartó koreai háború hivatalosan fegyverszüneti megállapodással és nem békeszerződéssel ért véget, így a két ország technikailag a mai napig hadban áll egymással.
